Coincash Blog fejléc

Milyen blokklánc fajták léteznek? A különböző blokklánc típusokról érthetően, kezdőknek

CoinCash2022. augusztus 8.

Középen a nyilvános-, a privát-, a konzorcium- és az engedélykötele blokklánc jelölése internet ikonnal, lakattal, csomópontokkal és kulcsokkal, a háttérben egymást keresztező láncokkal

Mi az: szinte minden nap hallasz róla, de még mindig van, ami nem teljesen világos vele kapcsolatban? Nos, ha már tudod találós kérdésünkre a választ, akkor itt az idő, hogy Te magad is megismerd a technológia részleteit, hogy semmi se fogjon ki rajtad. Ma a blokklánc különböző típusait hoztuk el, csipetnyi ismétléssel, egyszerűen, kezdőknek. Tarts velünk!

Mi az a blokklánc?

A blokklánc egy elosztott főkönyvi technológia, avagy egy precíz adatbázis, amely gyakorlatilag lehetővé teszi, hogy kockázatmentesen információkat rögzítsünk. Mellőzve a technikai részleteket, ha pénzt szeretnél küldeni az interneten, a tranzakció végbemeneteléhez szükség van egy, vagy akár több közvetítő félre is (esetünkben ezek a harmadik felek a bankok), amelyek vezetik a nyilvántartást, amiért cserébe kezelési költségeket vonnak le. Nos, éppen erre a probléma megoldására született meg a blokklánc technológia, melynek segítségével lehetőséged nyílik harmadik fél bevonása és egy központi nyilvántartó egység nélkül lebonyolítani ügyleteidet. A folyamatot a decentralizációval, azaz a központosítás teljes megszüntetésével tudjuk a legegyszerűbben ismertetni, melynek segítségével a blokkláncon végbemenő tranzakciók:

  • gyorsak: a tranzakciók egyenesen a feladótól a címzetthez jutnak el;
  • konzisztensek: a blokklánc hálózatok a világ minden pontján, a nap 24 órájában elérhetőek és működőképesek;
  • gazdaságosak: a hálózatok üzemeltetés olcsó, mivel nincs szükség közvetítő félre, amiért a kezelési költség is eltűnik;
  • biztonságosak: a blokklánc elosztott hálózata kollektív védelmet nyújt a támadásokkal szemben;
  • meghamisíthatatlanok: a blokkláncon tárolt adatok átláhatók, nem módosíthatóak, és bárki vissza tudja követni a tranzakciókat.

Amennyiben mélyebben elmerülnél a blokklánc sajátosságaiban, és kezdőként egy pofonegyszerű magyarázatra vágysz, ide kattintva elolvashatod a témában írt cikkünket, amelynek segítségével könnyedén megérheted a technológia működését. Ha ezzel megvagy, itt az idő, hogy a blokkláncok különböző típusait is megismerd!

Miért van szükség különböző blokklánc típusokra?

Azzal tehát már tisztában vagy, hogy a blokklánc legalapvetőbb célja a tranzakciók és az információcsere biztonságos lebonyolítása. Az viszont, hogy az emberek vagy egyes szervezetek miképpen használják a technológiát, esetekben teljesen eltérő lehet. Ha például a Bitcoinról beszélünk, a kriptovaluta a nyilvános blokkláncot használja annak érdekében, hogy a hálózaton végbemenő tranzakciók bárki számára elérhetőek legyenek. A bankok vagy egyéb intézmények esetében ugyanakkor szükség lehet egy privát blokkláncra, ahol az azon tárolt bizalmas információkhoz kizárólag a szervezet által felhatalmazott tagok férhetnek hozzá.

A technológia különböző felhasználása és létjogosultsága miatt szükséges volt tehát azt több felé bontani, majd az újonnan létrejött blokklánc típusokat eltérő tulajdonságokkal és előnyökkel felruházni. Ez biztosította azt is, hogy a blokklánc tulajdonsága ne korlátozódjon le az egyes emberek igényeire, így annak térhódítása könnyű és egyszerű legyen.

A blokklánc fajtákról érthetően

A következőkben négy különböző blokklánc fajta bemutatását olvashatod, hogy részleteiben megértsd a technológia hasznosságát.

Nyilvános blokklánc

A nyilvános blokkláncok fontossága abban merül ki, hogy a főkönyvben tárolt adatok és információk mindenki számára elérhetőek. Itt ugyan az átláthatóság maximálisan biztosítva van, azt hozzá kell tennünk, hogy ezzel a tranzakciók bár nem névhez köthetőek, de teljesen publikusak. A szóban forgó blokkláncfajtát egyébként engedélymentes blokkláncnak is nevezik, mivel bárki csatlakozhat hozzá, és kriptovaluta bányászaton keresztül akár hozzájárulhat a hálózat biztonságossá tételéhez is. Mindez segít a felhasználók kölcsönös bizalmának kialakításában és a szélesebb körű decentralizáció elősegítésében. Pozitívuma még, hogy magas fokú anonimitást biztosít, így amennyiben nem tudják kriptovaluta tárcád címét, senki sem tudja nyomon követni a hálózaton végzett tevékenységed. A kriptovaluta szektorban a nyilvános blokklánc jelenlétét többek között a Proof of Work (PoW) és a Proof of Stake (PoW) eljárás biztosítja, ám ez előbbi használatához jelentős számítási teljesítményre van szükség, ami döntő fontosságú lehet a blokklánc különböző iparágakba való bevezetésében.

Privát blokklánc

A privát blokkláncot egyetlen szervezet kezeli, így annak részben centralizált jellege miatt az adatokhoz való nyilvános hozzáférés korlátozott. A nyilvános blokklánchoz képest tehát a hálózatmegosztás gyakran magasabb szintű adatvédelmet tesz lehetővé. A privát blokkláncok így valamelyest stabilabb hálózati alternatívát jelentenek, mivel csak néhány felhasználónak van hozzáférése az egyes tranzakciók lebonyolításához és ellenőrzéséhez. Annak érdekében pedig, hogy az ügyletek zökkenőmentesen menjenek végbe, a privát blokkláncok szigorú megfelelési szabályt követnek, melyeket már a kezdetektől beépítenek ökoszisztémájukba. Összehasonításképpen, a nyilvános blokkláncoknak ugyan hosszabb ideig tart a tranzakciók hitelesítése, a privát blokklánc esetében a központosított megközelítés gyakran ösztönzi a harmadik félre való túlzott támaszkodást. Ami viszont az energiaigényt illeti, ez utóbbi valamelyest zöldebb lehetőség, ami miatt egyes szervezetek, többek között a Ripple, az XRP kriptovaluta mögött álló vállalat is előszeretettel integrálta azt rendszerébe.

Konzorcium blokklánc

A konzorcium blokkláncot, a privát blokklánccal ellentétben, nem egyetlen intézmény, hanem több szervezet kezeli. Ennek eredményeképpen a konzorcium blokkláncok jóval decentralizáltabbak, ami nagyobb biztonságot eredményez. Létrehozásuk ugyanakkor nehezebb, mivel több vállalkozás együttműködésére van szükség, ami egyrészt logisztikai problémákat vet fel, másrészt pedig az is előfordulhat, hogy az egyes résztvevők nem rendelkeznek a technológia bevezetéséhez szükséges infrastruktúrával.

A konzorcium blokkláncot egyetlen fél felügyeli, azonban a hálózat védve van az erőfölénnyel szemben, hogy eredmény orientált együttműködést biztosítson az azonos célú vállalkozások számára. Mivel ezen hálózatokon rögzített információk teljesen el vannak rejtve a nyilvánosság elől, magasabb szintű adatvédelmet biztosít. A nyilvános blokklánccal ellentétben továbbá a konzorcium blokklánc jóval rugalmasabb, és nincsenek tranzakciós díjai. Hátránya ugyanakkor, hogy centralizáltsága miatt sebezhetőbb a rosszindulatú szereplőkkel szemben, és, ahogyan azt már említettük, elindítása rendkívül időigényes és kényes folyamat.

Engedélyköteles blokklánc

Az engedélyköteles blokkláncokat jellemzően olyan vállalatok integrálják rendszereikbe, amelyek egyfajta hibrid megoldást igényelnek. Itt fontos megjegyezni, hogy a nyilvános blokklánc hálózatok is lehetnek engedélykötelesek. Ezen blokkláncok esetében korlátozva van, hogy ki jogosult részt venni a hálózat tevékenységeiben, ám az adatokat nem egy központi rendszerben tárolják, így ahhoz bárki hozzáférhet. Ez biztosítja többek között azt is, hogy az összes rekord megmásíthatatlan legyen, a résztvevők azonban továbbra is anonimak maradhassanak.

A kriptovaluták globális pénzügyi színtérbe történő belépése csak a kezdete volt a blokklánc technológia integrálódásának az üzleti és a mindennapi életünkbe. Ma már ugyanis egyre több iparág kísérletezik a technológiával, mivel felismerték a blokklánc alapú szolgáltatások hasznosságát. Egyáltalán nem lenne tehát meglepő, ha a technológia rövidesen felváltaná a megszokott rendszerek felépítését, hiszen sokszínűsége miatt minden egyén és szervezet megtalálhatja a számára legelőnyösebb blokklánc típust.

Ha kedvet kaptál a Bitcoin vásárláshoz, kattints IDE.

Ha tetszett a cikkünk, értékeld a csillagok segítségével! :)

Vásárolj vagy adj el kirptovalutákat gyorsan és egyszerűen.

Ez a blogcikk / poszt / hír nem minősül pénzügyi tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Azt itt leírtak pusztán edukációs és ismeretterjesztő célt szolgálnak. A kriptovaluták árfolyama rendkívül volatilis, árfolyamuk rövid idő alatt drasztikusan képes emelkedni vagy esni, ezért befektetési céllal történű vásárlásuk kockázatos. Mielőtt bármilyen pénzügyi döntést hoznál, tájékozódj alaposan, mérlegeld pénzügyi helyzeted és kockázatvállalási képességed.

A kriptovaluták világában történt legnagyobb hackelések

A kriptovaluták világában történt legnagyobb hackelések

Kattints ide, és olvass a kriptoszektorban történt legnagyobb rablásokról!
A web 2.0 és a web 3.0 összehasonlítása

A web 2.0 és a web 3.0 összehasonlítása

Kattints ide, és tudd meg milyen újításokat tartalmaz a web 3.0, valamint miben tér el a web 2.0-tól!
Bitcoin felezés 2024: NEM az árfolyam lesz megfelezve

Bitcoin felezés 2024: NEM az árfolyam lesz megfelezve

A fiat valuták rendelkezésre álló kínálata a nemzeti központi bankok figyelő szemei alatt emelkedik és csökken, de a bitcoin teljes kínálata fix és megváltoztathatatlan.
A Binance alapítóját, Changpeng

A Binance alapítóját, Changpeng "CZ" Zhao-t 4 hónapra ítélték, az ország leggazdagabb rabjaként kerül börtönbe

A megegyezés egy sor kriptoipari vezetőkkel szembeni végrehajtási eljárás közepette történt, köztük az FTX Sam Bankman-Frieddel.