5 dolog, amit nem tudtál a Bitcoinról

Nemrégiben olvastam a 10 érdekesség a bitcoinról című cikket, és úgy gondoltam, hogy kiegészítem + 5 dologgal, amiről talán kevesen hallottak eddig. Csapjunk is bele!

1. Bitcoin tranzakció műholdak segítségével

Azzal már mindenki tisztában van, hogy a Bitcoin ott ”létezik”, ahol van internet, ez viszont azokon a területeken, ahol nincs kiépítve ez az infrastruktúra, gátolja a Kriptovaluta terjedését, pedig talán pont azokon a földrészeken élő embereknek lenne a legnagyobb szüksége rá. A Blockstream erre talált megoldást, még pedig úgy, hogy 4 db műholdat állított Föld körüli pályára, amiknek segítségével, olyan területekről is lehet bitcoin tranzakciót indítani, ahol nincs internet. Hogyan is működik? A küldőnek rendelkeznie kell alapvető műholdas eszközökkel, amiknek a költsége körülbelül 30-50 ezer forint, és már le is küzdödte az akadályt, amit az internet szükségessége jelentett addig számára. A műholdak fogadják a tranzakciókat és a bolygó olyan területére sugározzák vissza, ahol van internet, ahol a csomópontok egyszerűen, a szokott módon ellenőrizhetik, és blokkba foglalhatják azokat.

A Blockstream weboldalát egyébként itt találod, ahol bővebben tájékozódhatsz a műhold projektükről.

2. Bitcoin tranzakció rádióhullámok segítségével

2019 tavaszán két fejlesztő - Rodolfo Novak és Elaine Ou - sikeresen hajtott végre bitcoin tranzakciót a kanadai Torontóból Kaliforniába, San Francisco-ba, rádióhullámok segítségével. A nem mindennapi ötlet egyébként Nick Szabo fejéből pattant ki 2 évvel korábban. A sikeres tranzakciót több próbálkozás is megelőzte. A jelentősége vitatott, hiszen egy olyan országban ahol autokrata módszerekkel esetleg korlátozhatják a lakosság számára az internet hozzáférést, hasznos lehet ez a megoldás, ugyanakkor nagyon bonyolult, és drága eszközök kellenek hozzá. Minden esetre jó tudni, hogy létezik, még egy megoldás, amelynél közvetlenül a tranzakció indításához nem szükséges internet hozzáférés.

Erről a sikeres kísérletről itt olvashatsz bővebben.

3. Satoshi Nakamoto összes posztja

Ez a pont, csak egy „tudtad?” jellegű információ. Létezik egy oldal, ahol a bitcoint megálmodó személy összes posztját összegyűjtötték. Azoknak ajánlom, akik mélyebben szeretnének elmerülni a Bitcoin történelmében, és a születésétől szeretnék megismerni, hogy milyen problémákról, frissítésekről értekezett az alkotó, Satoshi Nakamoto.

4. Miért 21 millió darab bitcoin létezhet?

Ezt a kérdést már sokszor feltették, de eddig nem találtam egyértelmű magyarázatot, ezért úgy döntöttem megosztom veletek okfejtésem. Először is azt kell mondjam, hogy igazából sohasem lesz 21 millió bitcoin kibányászva, csak kb 20,999,998 darab, pontosabban 2,099,999,997,690,000 satoshi.

Azzal tisztában vagyunk, hogy a bitcoin blokkjutalomfeleződés 4 évente van, noha ez nem pontos, a feleződés mindig a 210,000-ik blokknál, illetve annak többszörösénél történik, tehát a 2. felezés 420,000-ik blokknál, és most 2020. májusban a 3. felezés a 630,000-ik blokknál lesz majd.

Az első 4 éves turnusban - tehát a 210,000-ik blokkig - 50 db volt a bitcoin jutalom. Ez a szám feleződik minden turnusban. Az utolsó 4 éves időszak, - amikor még lesz bitcoin jutalom, - körülbelül 2136-2140 közé fog esni, amikor 1 satoshi (0.00000001 btc) lesz a bitcoin jutalom. Érdekességképpen szeretném megemlíteni, hogy az utolsó bitcoint körülbelül 36 éven keresztül fogják kibányászni satoshiról satoshira 2104-2140 között.

Na de, miért pont 21 millió? A rövid válasz az, hogy kb az első 7 millió blokk „termel” új bitcoinokat, blokkonként átlagosan 3 darabot, tehát 7 milliószor 3 az 21 millió.

A hosszabb, részletekbe menő válasz szerint, ha minden 4 éves turnusban lévő egyetlen blokknak a jutalmát vesszük, és összeadjuk őket (50+25+12.5+6.25+……+0.00000001), akkor kb 100-at kapunk. Tehát a 4 éves turnusokban érvényben lévő aktuális bitcoin jutalmak összege 100, amiket minden 4 éves turnusban 210,000 blokkban, tehát 210,000-szer bocsátanak ki, azaz 210,000x100-szor, ami 21 millió darab bitcoin.

Remélem sikerült megmagyarázni a kérdést, hogy miért 21 millió darab bitcoin lesz, de ezzel felmerül egy másik eddig megválaszolatlan kérdés - legalábbis számomra -, mégpedig, hogy miért 50 darab bitcoinnal kezdte az alkotó a blokkjutalmat.

Szintén érdekességképpen szeretném megemlíteni, hogy ha 100-al kezdte volna, 4 évvel tolódott volna ki a bitcoin születések időszaka, tehát 2140-ről 2144-re, és 21 millió helyett a duplájára, körülbelül 42 millióra emelkedett volna addigra a bitcoinok száma.

5. Mi az az 51%-os támadás?

Az 51%-os támadás és a segítségével végrehajtható dupla költés (a DoS-ra most nem térek ki), egy nagy félelem a kripto közösségben, mivel egy-egy ilyen eset után, sokan az érintett Blokklánc, és az azon működő Kriptovaluta halálát várják. Ugyanakkor már több Blokklánc is elszenvedte ezt a támadást valamilyen módon (pl BTG, ETC, XVG), ennek ellenére azóta is működnek valamennyien.

Az 51%-os támadással végrehajtott dupla költés feltétele, hogy a Blokklánc működését és biztonságát adó hash ráta nagy részét – nem feltétlen kell minden esetben, hogy meglegyen az 51% - birtokolja a támadó. Mindenképpen el kell mondani, hogy egy ilyen támadás, kizárólag a támadó, illetve az 51%-os támadást indító félnek a tranzakcióját érinti, a blokkban lévő többi tranzakciót nem.

De hogyan is tudja elképzelni ezt a támadást, egy olyan ember, aki nem jártas az informatikában, illetve a kriptográfiában?

A legegyszerűbb elméleti példa, ha elképzeled, hogy bedobsz egy érmét egy kávé automatába, megkapod az italod érte, majd valamilyen trükkel – mágnes vagy az érmére kötött madzag segítségével – visszaszerzed az érmédet is, amit aztán újra el tudsz költeni.

Vegyünk egy példát a kripto világból is egy 51%-os támadásra, ami talán a leggyakrabban előfordulhat. Egy támadó beküld egy tőzsdére valamilyen kriptovalutát, például Bitcoin Satoshi’s Vision-t (BSV). Eladja Bitcoinért, és a kapott bitcoinokat kiküldi például egy hideg tárcába, ami az övé.

Ezután visszatér a BSV lánchoz, és azt a tranzakciót, amiben beküldte a BSV coinjait a tőzsdére átírja, megváltoztatja a címzett BSV címet a tőzsdééről a sajátjára. Így övé lesz a BSV-ért kapott bitcoin is, és visszakapja a BSV coinjait is, amit aztán újra el tud költeni.

Az alábbi film elején (kb 5:00-7:50 perc között) maga Terence Hill mutatja be nektek, hogy Ő hogyan hajtja végre a dupla költést :)

Remélem ebből az 5 érdekességből, mindenki talált magának legalább egy új információt a Bitcoinról, ami véleményem szerint a jövőben még nagyon sok izgalmas dolgot tartogat számunkra.

Ha kedvet kaptál a Bitcoin vásárláshoz, kattints IDE.

Ez a blogcikk / poszt / hír nem minősül pénzügyi tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Azt itt leírtak pusztán edukációs és ismeretterjesztő célt szolgálnak. A kriptovaluták árfolyama rendkívül volatilis, árfolyamuk rövid idő alatt drasztikusan képes emelkedni vagy esni, ezért befektetési céllal történű vásárlásuk kockázatos. Mielőtt bármilyen pénzügyi döntést hoznál, tájékozódj alaposan, mérlegeld pénzügyi helyzeted és kockázatvállalási képességed.