Bitcoin: digitális arany (SoV), vagy fizetőeszköz (MoE)?

A címben szereplő kérdés megosztja a kripto világot, ezért azt gondolom szükséges beszélnünk róla. Előre bocsátom, hogy a válasz nem fog kiderülni a cikkből, mert mindkét állításnak megvannak a maga érvei. Én, mint cikkíró, minden erőmmel igyekszem neutrális maradni, noha a Bitcoin funkciójáról, nekem is megvan a saját véleményem.

A digitális aranyat angolul „Store of Value”-nak, azaz értékmegőrzőnek szokták nevezni (SoV), míg a fizetőeszközt, „Medium of Exchange”-nek (MoE).

Sokszor lehet hallani a „MoE” tábortól, hogy „Ha nem kezdik el használni a Bitcoint az emberek globális szinten fizetésre, soha sem fog elterjedni”. Erre a „SoV” tábor általában azt válaszolja, hogy „Az arannyal sem tudsz semmilyen boltban fizetni, mégis eléggé ismert és elterjedt”. Ebből is látszik, hogy az egyik tábor fizetőeszközként tekint a bitcoinra, a másik csoport viszont digitális aranyként.

A két tábor általában a Bitcoin (BTC), és a Bitcoin Cash (BCH) köré csoportosul, a radikálisabb tagok pedig - gyakran civilizálatlan formában - virtuális háborút vívnak egymással .

Különös teremtmény az ember, mert amíg csak egy választási lehetősége van, az zavarja, ha nem jutott belőle. Amint több választási lehetősége is akad, és le tudta tenni a voksát az egyik dolog mellett, szinte azonnal képes pár keresetlen szóval illetni azokat, akik a másik lehetőséget választották. Beszélhetünk politikai pártról, vallásról, foci csapatról, zenei stílusról, szinte bármiről. Az ilyen emberekből összeverődött csoportosulások konfliktusait, utcai tüntetéseit, mindig hatalmas antropológiai érdeklődéssel szoktam figyelni.

Nézzük meg tehát, mi az a nézőpont különbség, ami kettéválasztja a Bitcoin „hívőket”, és 2017 óta már a blokkláncot is.

Fizetőeszköz a bitcoin?

Satoshi Nakamoto 1 MB méretűnek határozta meg a maximális blokk méretet. Ezt egyébként 2010-ben tette meg, mégpedig azért, mert nem volt eredetileg beállítva maximális érték. Úgy gondolta, baj lehet abból, ha ezen nem változtat. 2010-ben az 1 MB méret bőven meghaladta, az akkoriban kibányászott blokkok méretét, ezért nem számított arra, hogy a közeljövőben ez a méret kevésnek bizonyul majd. Többször tett olyan kijelentéseket, hogy ha valaha szükséges, akkor lesz lehetőség a növelésére.

Jelenleg az 1 MB blokkméret önmagában nem elég, hogy elbírja a hálózaton indított tranzakciókat egy olyan időszakban, mint 2017 év végén volt. Akkoriban több mint 200 ezer „unconfirmed”, azaz meg nem erősített tranzakció várakozott a mempoolban, így egyértelmű volt, hogy valami megoldást találni kell a bővíthetőségre. Abban az évben, augusztusban aktiválták a SegWit-et, egy évvel később pedig már a Lightning Network is - igaz csak béta verzióban - üzemelt. Mindkettő anélkül próbálja növelni a hálózat kapacitását, hogy megemelné a blokkméretet. Ezek a megoldások valamennyivel terhelhetőbbé tették a Bitcoin hálózatát, de attól még viszonylag messze vannak, hogy ki tudják szolgálni az igényeket, ha a bitcoin globális valutává válik.

A blokkméret megnövelésére, több próbálkozás is volt, de mind kudarcba fulladt. 2017-ben végül egy csoport úgy gondolta, hogy sem a SegWit, sem a Lightning Network nem a helyes út, ezért egy hardfork-kal leágazódtak a BTC láncáról és létrehozták a Bitcoin Cash-t (BCH). Annak érdekében, hogy alkalmas legyen a mikro tranzakciók teljesítésére, megemelték a blokk méretet 8 MB-ra, ezzel véleményük szerint beteljesítve a White Paper-ben megjelölt eredeti célját a Bitcoinnak. A cikk írásának pillanatában a BTC tranzakciós díja 200 HUF, míg a BCH tranzakciós díja 1.05 HUF.

Azok, akik szerint a Bitcoinnak fizetőeszközként kellene funkcionálni, arra hivatkoznak, hogy a megalkotó, Satoshi Nakamoto ezzel a céllal hozta létre. A White Paper címében egyértelműen szerepel, hogy „elektronikus készpénz rendszer” (Electronic Cash System).

Ha végig olvassuk Satoshi Nakamoto összes blog bejegyzését, szinte mindig fizetőeszköznek jelöli meg a Bitcoint, csak néhány esetben nevezi értékmegőrzőnek. Szám szerint mindössze 8 alkalommal hívja értékmegőrzőnek és 34 alkalommal fizetőeszköznek - csak hogy pontosak legyünk.

A témáról hosszabban ebben az angol nyelvű cikkben is olvashatsz.

Úgy gondolom, hogy ennél több magyarázattal nem is kell szolgálnom, miért gondolják sokan úgy, hogy a Bitcoinnak alkalmas kell lennie globális fizető eszköznek. Hosszabb magyarázatra, inkább a másik álláspont szorul, ami szerint inkább értékmegőrzőként szolgál.

Miért digitális arany a bitcoin?

Ha tehát Satoshi Nakamoto egyértelműen kijelentette, hogy a Bitcoint fizetési eszköznek szánja, akkor miért létezik a másik „SoV” tábor, akik szerint inkább digitális arany. Ráadásul ez a tábor a nagyobb. Több indokuk is van, nézzünk meg ezek közül párat.

A legerősebb érv talán, hogy ha fizetőeszköz a Bitcoin funkciója, akkor miért deflációs pénz? Miért nem végtelenre lett megalkotva a darabszáma? Így, hogy folyamatosan csökken az új bitcoinok száma, és véges a darabszám, amíg lesz rá kereslet, az értéke illetve az ára is, a kereslet-kínálat következtében folyamatosan emelkedni fog.

Sokak szerint annak ellenére, hogy jelenleg a BCH a nagyobb blokk mérete miatt technikailag talán alkalmasabb fizetőeszköznek mint a BTC, senki sem használná arra, mert senki nem akar a BCH Hanyecz Lászlója lenni, aki elköltött 10 000 BTC-t két pizzára.

Vegyünk egy példát. Egy étteremben vacsoráztál. A pincér hozza a számlát, és megkérdezi mivel szeretnél fizetni. Az egyik kezedben a telefonod, és az azon lévő kripto pénztárcád. Rendelkezel BTC-vel és BCH-val is, amik deflációs pénzek, tehát nagy valószínűséggel pár év múlva, - amíg lesz rájuk kereslet - többet fognak érni. A másik kezedben a bankkártyád, amivel egy inflációs pénzzel fizethetsz, tehát 100%, hogy évről évre az a pénz amit most kifizetsz vele, kevesebbet fog érni. Te hogy döntenél?

Vannak akik szerint még a Litecoin (LTC) is alkalmasabb fizetőeszköznek, mint a BCH. Szintén egy BTC hardforkról van szó (2011), viszont Litecoinból négyszer több (84 millió darab) lesz kibányászva, és négyszer gyorsabban (2.5 perc) születnek a blokkok, mint a BTC esetében.

Következő érvük az „SoV” mellett, hogy nem számít, Satoshi minek szánta a Bitcoint. Példákat is fel szoktak hozni, olyan találmányokra, technológiákra, gyógyszerekre, amiknek végül teljesen más lett a valós funkciója, mint amilyen céllal, a megalkotója létrehozta őket.

A Bitcoin egy nyílt forráskódú szoftver, a közösség arra használja, amire a többség szeretné. Úgy változtat rajta, (pár dolog kivételével), ahogy szeretne. Ők amolyan „A gép forog, az alkotó pihen” szemszögből tekintenek a Bitcoinra. Minden változtatás, amit a fejlesztők felterjesztenek, a bányászok 95%-os elfogadása esetén kerülnek aktiválásra.

A harmadik érv, amit ebben a cikkben meg szeretnék említeni, Satoshi Nakamoto születésnapja. Azt tudjuk, hogy Satoshi Nakamoto egy kitalált név, így a születésnapja is egy kitaláció, viszont a hívők egy üzenetet, vélnek felfedezni benne.

A dátum 1975. április 05. Ha külön vesszük az évtől, a hónapot és a napot, akkor egy arannyal kapcsolatos dátumot kapunk.

1933. április 5-én Franklin D. Roosevelt amerikai elnök aláírta a 6102-es rendeletét, aminek értelmében a lakosságnak illegális volt aranyat birtokolnia, és május 1-ig, minden náluk lévő aranyat be kellett szolgáltatni a FED-nek (központi bank).

Ezt a rendeletet 1975-ben (Satoshi Nakamoto születési éve) oldották fel, amikor újra legális volt az arany birtoklása.

A Bitcoin jelenlegi formája, a többség akaratát tükrözi, bármennyire is eltér egyesek szerint a fehér könyvben meghatározott eredeti céljától. Viszont erre a „MoE” tábor talán joggal teszi fel a kérdést: „Rendben van, de akkor miért a BTC-t tartjuk az igazi Bitcoinnak?”

Ahogy ígértem, nem foglalok állást, sőt erről a harcról inkább azt a gondolatomat osztom meg, ami először eszembe jutott róla. Mégpedig Madách Imre: Az ember tragédiájának egy jelenetét.

Ádám visszatér a keresztes háborúból, ahol a keresztény vallásért kockáztatta az életét. Az otthon maradt keresztények, nem foglalkoztak a hőssel, még pihenő hellyel sem kínálták, mert egy belső harccal voltak elfoglalva. Azon vesztek össze, hogy Jézus Krisztus homousion, vagy homoiusion, ami annyit tesz, hogy Jézus egylényegű Istennel, vagy csak hasonló lényegű.

Kérdés, nem vagy-é

Eretnekségben rosszabb a pogánynál…

Mondd, mit hiszesz, a Homousiont,

Vagy Homoiusiont?

Tehát nem a Megváltó tanításával foglalkoztak, hanem gyakorlatilag, egy „i” betűvel. Egy betű miatt harcoltak egymással, sőt úgy tartották, hogy ha a keresztények közül valaki a másik véleményen van, az rosszabb a pogánynál.

Véleményem szerint Satoshi Nakamoto-t hatalmas szabadságvágy vezérelte, amikor - egyedül vagy egy csoport segítségével - megalkotta a Bitcoint. Nehezen tudom elképzelni, hogy az alkotót zavarná más coinok létrejötte, vagy olyannak, aki betiltaná azokat. Ha neked a BTC a szimpatikus használd azt, ha a BCH tetszik, akkor legyen az a te választásod. Kicsit úgy érzem, hogy ebben a harcban szem elől tévesztettük a célt. Nem egymás ellenfelei, pláne nem ellenségei vagyunk. Ha más hajóban is evezünk, mert más értékeket tartunk fontosnak, az irány mindannyiunknak ugyanaz. Egy dologban mindannyian egyetértünk mégpedig, hogy a magunk urai szeretnénk lenni, és ezért magunk szeretnénk gyakorolni a tulajdonjogot a pénzünk felett.

Ha kedvet kaptál a Bitcoin vásárláshoz, kattints IDE.

Ez a blogcikk / poszt / hír nem minősül pénzügyi tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Azt itt leírtak pusztán edukációs és ismeretterjesztő célt szolgálnak. A kriptovaluták árfolyama rendkívül volatilis, árfolyamuk rövid idő alatt drasztikusan képes emelkedni vagy esni, ezért befektetési céllal történű vásárlásuk kockázatos. Mielőtt bármilyen pénzügyi döntést hoznál, tájékozódj alaposan, mérlegeld pénzügyi helyzeted és kockázatvállalási képességed.