Csúfos tapasztalatok övezik a CBDC-ket, keveseknek kell a jegybanki kriptó

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint megkezdődött egy új korszak, amely “megváltoztatja a pénzügyi rendszer addig megszokott menetét”. A központi bankok rendszerébe besétált a Blokklánc technológia, ám úgy tűnik, az egyes országok állampolgárának többsége inkább kerüli a digitális jegybankpénzt, mintsem napi szinten használja.

Tartalom:

• Valami igencsak félresikerült Nigériában
• A Karib-térség is megpróbálta, de...
• A tiltott gyümölcs a legédesebb?
• Európa is kiveszi a részét a forradalomból
• Valami igencsak félresikerült Nigériában
• A Karib-térség is megpróbálta, de...
• A tiltott gyümölcs a legédesebb?
• Európa is kiveszi a részét a forradalomból

Valami igencsak félresikerült Nigériában

Afrika legnagyobb országában néhány évvel ezelőtt még nem volt mindennapos téma a digitális jegybankpénz (CBDC) bevezetése. 2012-ben az állam azonban már elindította a készpénzmentes fizetési programját, arra hivatkozva, hogy a készpénz nélküli életmód eredményes, kevesebb költséggel járó fizetési rendszert teremthet, illetve javíthatja a monetáris politikai hatékonyságát. 2021 októberében a helyi televízióban arról szóltak a hírek, hogy az ország készen áll a digitális valuta, az eNaira bevezetésére. Arról viszont semmilyen információt sem szolgáltattak, hogy pontosan milyen hatással lesz mindez az állampolgárok életére, pusztán egy fizetőeszközként és értékmegörzőként vezették be a köztudatba.

A jegybank egy ideje ugyanis már igyekezett betiltani az országban közkedvelt Bitcoint, ám rá kellett jönnie, hogy a digitális világ elleni küzdelme helyett érdemesebb inkább meglovagolnia a kriptovaluták iránti rajongást. Fogta tehát a bitcoin jó tulajdonságait (a viszonylagos gyorsaságot, a biztonságot, és az alacsony díjakat), meghintették azt egy „kis” központosítással és voilá: elkészült az eNaira. Volt is öröm, sokan ugyanis nem rendelkeznek bankszámlával, amire a digitális valuta használatakor éppen nem is volt szükség, az olcsóbb tranzakciós költségek pedig kifejezetten kecsegtetően hangzanak. Azt viszont érdemes hozzátenni, hogy bár az ország elmondása szerint a digitális valuta elősegíti a gazdaság növekedését, az már a kezdetekben egyértelmű volt, hogy nem lesz egyszerű annak bevezetése.

December 6-án a központi bank hivatalos weboldalán megjelent egy rendelet, miszerint szankcionálni fogják a 225 dollár feletti ATM készpénzfelvételt a magánszemélyek számára. Mindez annyit takart, hogy a szabályzat életbe lépésétől a helyiek naponta mindössze 20 ezer nigériai nairát, azaz körülbelül 45 dollár értékű készpénzt vehetnek fel; amennyiben pedig túllépik ezt a pénzösszeget, ötszázalékos szolgáltatási díjjal kell számolniuk. A szabályzat bevezetésének célja egyértelmű volt. Az eNaira a vártnál ugyanis kevésbé volt közkedvelt Nigériában, és 2022 októberének végén a lakosság mindössze 0,5 százaléka használta a digitális valutát. Néhány hónappal a CBDC bevezetése után a központi bank maga is elismerte, hogy pusztán 10 millió dollár értékű tranzakciót rögzítettek.

Ez pedig szöges ellentétben áll az országban történő Kriptovaluta tranzakciók becsült értékével, ami a Chainalysis Blokklánc elemző cég szerint 2021 és 2022 júniusa között közel 20 milliárd dollárt tett ki. A helyiek több mint fele ugyanis Kriptovaluta párti, és azon szakértők elmondásai mellett teszik le a voksukat, akik úgy vallják, hogy a CBDC-k által a jegybank kedve szerint fogja nyomon követni az egyes felhasználók tevékenységeit. A központi bank tehát kénytelen volt valamilyen úton-módon „rákényszeríteni” a helyiekre a CBDC használatát, és most különböző kedvezményekkel kedveskedik többek között a városok utcáin közlekedő motoros riksák utasainak, amennyiben fizetéskor eNairat használnak. Az ország sok reményt fűzött ugyanis a CBDC-jéhez a devizahiány megkerülése érdekében, ám a projekt inkább bukásra, mintsem sikerre lett ítélve.

A Karib-térség is megpróbálta, de...

A Karib-térségben található államokban is hasonló a helyzet, ott például Jamaicán (CBDC-je: JAM-DEX) kívül a Bahama-szigetek (CBDC-je: Sand Dollar) is azon országok közé tartoztak, amelyek még utat adtak jegybanki Kriptovaluta megszületésének.

Az „államilag támogatott” valuták egyik mozgatórugója a készpénzhasználat drámai csökkenése – ahogyan ugyanis a készpénz lassan feledésbe merül, úgy a központi bankok ereje is gyengül, ezért szívesen vezetnek be CBDC-ket, hogy újra megerősítsék a tőke horgonyaként betöltött szerepüket. Míg azonban Nigériában a CBDC-k elterjedése körüli nemzeti vitát a kormány kriptovaluta ellenes magatartása uralta, addig a Karib-térségben inkább a digitális valuták integrációja okozott fejtörést. A becslések szerint ugyanis a jamaikaiak 17%-a, a bahamaiak pedig 18%-a még bankszámlával sem rendelkezik. A régiónak mindemellett rendkívül sok kihívással, többek között az amerikai dollárra való túlzott támaszkodás problémájával kell szembenéznie. A térségben kifejezetten magas továbbá a pénzmosás és az illegális tevékenységek jelenléte, amiért extra átvilágításra van szükség, amikor a nemzetközi bankok felveszik a kapcsolatot az államok kisebb helyi bankjaival.

A központi bankok úgy vélik, hogy a CBDC politikai hatékonysága és fokozott átláthatósága segítené a „feketelistára” került országokat abban, hogy megfeleljenek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemre vonatkozó előírásoknak. A CBDC-k helyi leendő közönségét azonban egyelőre jócskán elbizonytalanítják a digitális valuta technikai hibáinak halmaza. Jamaicában például a kereskedők beszállása kínosan nehézkesnek bizonyult, a DCash (ami hét karibi nemzet hivatalos virtuális fizetőeszköze) pedig két hónapra leállt, miután lejárt a hálózat tanúsítványa.

A tiltott gyümölcs a legédesebb?

Talán az egyetlen jegybankpénz, amely túlteljesítette az elvárásokat, az a Kína által kibocsátott digitális jüan volt. Az e-CYN néven ismert valuta 2021 szeptemberében kezdte meg életpályáját, azóta pedig a tranzakciók értéke meghaladta a 14 milliárd dollárt. A jüan sikerét a szakértők annak tudják be, hogy Kína a digitális valutát egy olyan gazdasági környezetben vezette be, ahol a digitális megoldások egyébként is háttérbe szorították a készpénzzel történő fizetéseket. De az sem söpörhető a szőnyeg alá, hogy az ország a kriptovalutákat is erőteljesen elnyomja, 2021-ben például betiltotta a bitcoin bányászatot és a kriptovalutákkal kapcsolatos tevékenységeket. A kormány pedig, amint azt tudjuk, nem veti meg, hogy a lakosságot a lehető legszorosabb megfigyelése alatt tartsa. Mivel pedig a digitális jüan széleskörű rálátást biztosít a rezsimnek az állampolgárok pénzügyi tranzakcióira, ez utóbbi terveit sikeresen végrehajthatja.

Az Indiai Központi Bank is megkezdte a saját CBDC-je kísérleti bevezetését. Az intézmény kétéves kutatómunkájának eredményeként októberben egy koncepcionális feljegyzést is közzétettek, ahol kifejtették, hogy a projekt „megerősíti az ország digitális gazdaságát, elősegíti a pénzügyi befogadást és hatékonyabbá teszi a monetáris rendszert”. India célja azonban Kínához képest egészen más – vagy legalábbis nem feltétlenül a lakosság megfigyelésére összpontosítanak. Az országban ugyanis a digitális rúpia bevezetésekor (Nigériához hasonlóan) ismét felmerült a kormány kriptovalutákkal szembeni ellenséges álláspontja, amelyet többségiben az „állam pénzügyi rendszerének stabilitására jelentett fenyegetésük”, illetve a pénzügyi csalásokban való elterjedésük táplált.

Az indiai kormány a múltban egyébként minden rendelkezésére álló eszközt megpróbált felhasználni a kriptopénzek eltiprására, és többek között 30%-os adót vetett ki a kriptovaluta kereskedelemből származó jövedelemre. De úgy tűnik, a tiltott gyümölcs a legédesebb, amit alátámaszt a tény, hogy India immár a negyedik helyen áll a globális kriptovaluta tranzakciók számában. A külföldre történő, határokon átnyúló utalások esetében a helyiek ugyanis előszeretettel fordulnak kriptopénzekhez, megkerülve ezzel a hagyományos pénzintézetek magas tranzakciós költségeit. A digitális rúpia egyébként hasonló javakat szolgál, és egy olyan államilag támogatott alternatívát kínál, amely elősegítheti a gyorsabb átutalásokat, amennyiben a gazdaság teljes egésze együttműködik az ehhez szükséges infrastruktúra megteremtésében. Egyelőre azonban úgy tűnik, hogy a helyi kormány még óvatosan bánik a digitális valutával, és annak fogadtatása egyébként a bankszektorban sem volt szívmelengető. Egyesek ugyanis tartják magukat a hagyományos rendszerekhez, és szerintük a digitális rúpia lényegében semmiben nem hatékonyabb a megszokott módszereknél, amiért a központi bank nyomása nélkül a helyiek biztosan nem akarják majd azt használni. Nos, ha a CBDC-k globális eredményeit vesszük számításunk alapjául, akkor okkal feltételezhetjük, hogy az indiaiak valóban nem fogják szívügyüknek tekinteni a digitális valutát.

Európa is kiveszi a részét a forradalomból

De nem kell az óceánon túlra utaznunk, hogy digitális jegybankpénzzel találkozzunk. 2021 nyarán ugyanis az Európai Központi Bank is bejelentette, hogy elindítja a digitális euró vizsgálati szakaszát. A fejlesztések előrehaladtával az eurócsoport is kommentálta a fejleményeket, mivel véleményük szerint a digitális euró bevezetése előtt politikai szinten is meg kell vitatni a valutát érintő döntéseket. Több kérdés is felmerült például a CBDC környezeti hatásairól, a magánélet védelméről és a pénzügyi stabilitásról. Matolcsy György szintén kifejtette véleményét a szabályozott digitális pénzpiac megteremtéséről. Szerinte a pénz jövője “kizárólag a digitális térben lesz értelmezhető”, melynek kulcsa a szabályozott digitális pénzpiac megteremtése, amihez “elengedhetetlenek lesznek a kripotvaluták és a digitális jegybankpénzek”.

A CBDC-k egyelőre még mindig a fejlesztés fázisában vannak, ám egy dolog biztos: a digitális jegybankpénzekkel kapcsolatban nem létezik egyféle megközelítés. Kína, mint tekintélyelvű ország sikere a digitális jüan terén például szinte teljesen összehasonlíthatatlan Nigériában és a Karib-térségben tapasztalható alacsony elfogadási arány hátterével. Mindenesetre az államoknak érdemesebb lehet a valutát a helyiek igényei és prioritása szerint fejleszteniük, legyen szó a magánélet védelméről vagy a fizetési rendszer hatékonyságáról, hogy az mindenki számára előnyös legyen.

Ha kedvet kaptál a Bitcoin vásárláshoz, kattints IDE.

Ez a blogcikk / poszt / hír nem minősül pénzügyi tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Azt itt leírtak pusztán edukációs és ismeretterjesztő célt szolgálnak. A kriptovaluták árfolyama rendkívül volatilis, árfolyamuk rövid idő alatt drasztikusan képes emelkedni vagy esni, ezért befektetési céllal történű vásárlásuk kockázatos. Mielőtt bármilyen pénzügyi döntést hoznál, tájékozódj alaposan, mérlegeld pénzügyi helyzeted és kockázatvállalási képességed.