Ezek voltak a legnagyobb pramisjátékok a kriptopiacon

Óriásit ment tavaly az FTX-botrány, egy 30 év alatti srác pár hasonszőrű alakkal elég alaposan átverte a fél világot, egészen a botrány kirobbanásáig konkrétan mindenki azt hitte, hogy az FTX egy prudens módon működő tőzsde, ami még a piaci turbulencia idején is megmentőként akart fellépni. Aztán kiderült, hogy kamu az egész, Sam Bankman Fried a bolondját járatta a felügyelettel, a hatóságokkal, az ügyfelekkel, de még a reklámra felkért hírességekkel is.

Hiába ugyanis, hogy a kriptó óriási potenciállal bújó szektor, sajnos még mindig sok az átverés. Ez a rövid lista is szolgálhat egyfajta okulásul, hogy nem mind bitcoin, ami fénylik, illetve edukáció is lehet, hogy mire kell legközelebb jobban figyelni.

Ugyanis a legtöbb komoly scam nem rafinált hackerek kalandfilmbe illő akcióiról szól, az ilyen eseteket most nem is vettük figyelembe. Ezek inkább egyszerű, gyorsan átlátható ponzi sémákról, piramisjátékokról és rug pullokról szólnak, amikbe nagyon könnyen lehetett behúzni a hirtelen maggazdagodás után kétségbeesetten vágyakozó kisbefektetőket. Nem véletlen, hogy sokan a Bitcoint a mai napig egy nagy piramisjátékhoz hasonlítják – aki foglalkozik vele, azok tudják, hogy nem így van, de aki csak felületesen nézi a piacot, ezeket a ponzisémákat tarthatja a leggyakoribbnak. Ne feledjük, a 2018-as ICO-láz idején még egy olyan kamuprojekt is be tudott húzni 250ezer dollárnyi tőkét, amit PonziCoinnak hívtak.

A lista fő tanulsága, hogy a pénzéhség és kapzsiság mindig rossz döntéseket szül.

Pincoin / iFan

A Pincoint egy vietnámi cég, a Modern Tech hívta életre, ez volt a 2017-19-es ICO-láz egyik legsikeresebb érmekibocsátása: 32 ezer befektetőtől 660 millió dollárnyi tőkét húztak be. A csapat a sharing economyra, magyarul a megosztáson alapuló gazdaságra hivatkozva ígért egyfajta befektetési és fogyasztási platformot, amiket a blokklánc, a sharing economy, a zöld jövő és egyéb hangzatos szavakkal próbáltak eladni.

A projekt egy, a mai napig elérhető és amúgy elsőre tényleg nagyon profin kinéző whitepaperben magyarázta el, hogyan jön ki az a megdöbbentő, havi 48 százalékos hozam, amit a korai belépőknek ígértek. Ráadásul plusz 8 százalékos hozam járt azoknak, akik új belépőket tudtak behúzni a rendszerbe. A Pincoin roadmapje nyolc darab blokkláncalapú befektetési terméket ígért, ami majd a userek érméit fialtatja.

A weboldal nagyon jól nézett ki, az egész platform profi látszatot keltett, ami fontos szempont, amikor valaki új tokenbefektetést keres. Az ütemterv, a vízió nagyon ambiciózus volt, a felajánlott hozamok pedig könnyen behúzták a kevésbé gyanakvó befektetőket.

Az első kifizetéseket még készpénzben teljesítették a befektetőknek, aztán a PIN Foundation, a projekt mögött álló nonprofit, „nonprofit” alapítvány elindított egy új kriptovalutát iFan néven, amely állítólag egy közösségimédia-token lett volna ismert művészek, hírességek és egyéb celebritások számára. A hozamokat váró felhasználók pedig ezt az iFan tokent kapták meg a piacon ténylegesen forgalmazott PINCoin vagy más kriptovaluta helyett.

És ekkor, nagyjából amikor elindult az iFan tokenek osztása, a csapat hirtelen és nyom nélkül felszívódott. A Modern Tech felmondta a szerződést az irodaházban, ahol addig működtek, a vietnámi fejlesztőcsapat minden tagja elmenekült az országból.

Aki pedig jobban ránéz a projektre, egyből látja a red flageket:

• a whitepaper mégsem nézett ki olyan jól, szakavatott szem meglátta a kuszaságot benne,
• egy valamirevaló projekt nem akar 8 terméket, csak egyre koncentrál, illetve
• az egész folyamat alatt titokban tartották a fejlesztőcsapat kilétét.

És ami a legfontosabb, amit nem győzünk hangsúlyozni:

aki a kriptopiacon garantált hozamot ígér, az hazudik.

Bitclub Network

A 2014-ben megalakított Bitclub Network gyakorlatilag egy bányászati konstrukcióként működött, mining poolokból való részesédésért cserébe kértek pénzt a befektetőktől, valamint, jó piramisjáték lévén jutalékot ajánlottak azoknak, akik új tagokat toboroznak a rendszerbe. Ez volt az egyik első, komoly hírnevet szerzett mining pool, indulásakor napok alatt 500 fősre duzzadt.

Az ügyfeleknek azt mondták, hogy nagy teljesítményű számítógépeket használnak a bányászathoz, a poolokból pedig bárki részesedhet, aki befizeti a 99 dolláros csatlakozási díjat. És miután ezt megtették, hátradőlhetnek és várhatják a hozamot.

Nyilván már az elejétől átverés volt a dolog. A későbbi perben nyilvánosságra hozták a csapat belső levelezését, amiben elég meredek dolgok voltak. A Bitclub Network menedzsmentje közt az volt a mondás, hogy a célközönség „a tipikus buta MLM befektető”, akiket csak simán birkáknak hívtak maguk közt. „Ezt az egész modellt idióták hátán építjük fel” – írta a csapat egyik feje, 2015 januárjában.

„A rendszer fenntartása csak annyit jelent, hogy meggyőzzük az idiótákat”.

Nos, ez egészen 2019-ig sikerült is. Ebben az öt évben sokan kongatták a vészharangot a projekt körül, a Behind MLM nevű oldal (amit nagyon ajánlok olvasgatásra a téma iránt érdeklődőknek) már ebben az öt évben is többször megírta, hogy a Bitclub Network korai promóterei közül több is büntetett előéletű és közük volt korábbi ponzi-sémákhoz. De ez addig, amíg folyt a pénzt, egy befektetőt sem érdekelt.

2017 táján a csapat már konferenciákat, taggyűléseket szervezett az Egyesült Államokban, a projekt arca egy Russ Medlin nevű úriember lett, aki extravagáns életvitelével hívta fel magára a figyelmet – valamint azzal, hogy Nevadában akkor már regisztrált szexuális bűnöző volt, akit még kiskorúak elleni szexuális bűncselekményekért és gyermekpornográfia birtoklásáért is elítéltek.

A sztori végül 2019-ben ért véget, amikor az amerikai hatóságok vádat emeltek a platform és üzemeltetői ellen piramisjáték működtetése miatt. A vád szerint összesen 722 millió dollárral rövidítették meg a befektetőket. Az eljárásból aztán kiderült: soha semmilyen mining pool nem működött, a platform valószínűleg egy darab bitcoint vagy már valutát sem termelt, igazából már 2017 óta a rug pullra készültek.

Az ügy annyiban jól végződött, hogy a projekt egykori menedzsmentjének majd’ minden tagja börtönben végezte. Igaz, ez is kalandos volt, Russ Medlint végül csak Jakartában, Indonézia fővárosában fogták el 2020 nyarán, és még csak nem is kriptós scam, hanem gyermekprostitúció miatt.

Thodex

A Thodex nevű török kriptotőzsdét egy Faruk Fatih Özer nevű vállalkozó alapította 2017-ben Koineks néven, ez a cég telepítette Törökország első Bitcoin ATM-jét. A Koineks 2020-ban lépett ki a globális piacra, nevét is akkor változtatta Thodexre. Nagyon népszerű volt a platform, a csúcson 400 ezer felhasználója volt, ne feledjük: 2020-21 környékén járunk, Törökországban már javában 15-20 százalék volt tartósan az infláció, a török líra pedig folyamatosan az összeomlás szélén táncolt, már akkor is sokat cikkeztek róla, hogy sok török fiatal Bitcoinba menekül az értéktelenedő líra elől.

A Thodex ki is használta ezt, olcsó kereskedési díjakkal és jutalomkampányokkal csábították a usereket, a legutóbbi, 2021 áprilisában épp Elon Musk kedvenc mémvalutájához, a DogeCoinhoz kapcsolódott: 2 millió dogecoint akartak szétosztani, 150-et minden új felhasználó után, aki regisztrál. A hype miatt a forgalom iszonyúan megugrott, napi egymilliárd dollár fölé ért, a tőzsdei kereskedés több mint fele Dogecoinban folyt.

Április 19-én a felhasználók némi fennakadást tapasztaltak a tranzakcióikban. Az ügyfélpanaszokat követően a tőzsde kijelentette, hogy kibertámadás érte őket, és másnap, április 20-án a kereskedés a Thodexen teljesen leállt. Ugyan a leállást még követte némi ígérgetés arról, hogy pár napon belül folytatják, valamint hogy jó nevű bankok fognak befektetni a platformba, hamar világossá vált, hogy Faruk Fatih Özer nagyjából kétmilliárd dollárnyi kereskedői betéttel a zsebében elhagyta az országot és Albániába menekült.

Innentől minden hiába: a userek nem fértek hozzá a pénzükhöz, hiába fagyasztották be a Thodex teljes vagyonát, a pénz nagyja már hiányzott. A török hatóságok több mint hatvan embert tartoztattak le viszonylag hamar, kivéve az alapító Özert. Őt végül csak tavaly novemberben tartóztatták le Albániában. De igazából az eljárás nem haladt azóta, csak év végére jutott el oda, hogy az Albán legfelsőbb bíróság helybenhagyta a Törökországnak való kiadatást. A nemzetközi sajtó nem igazán foglalkozik a perrel, bár valószínű, hogy amint Törökországban elkezdődik az érdemi bírósági per, már többet hallunk Özer úrról.

BitConnect

A 2016-os alapítású Bitconnect egy lending, azaz kölcsönzési platform volt, amely egy extrém magas hozamú befektetési sémához kapcsolódott. A befektetőknek magas, 40 százalék körüli garantált hozamot ígértek, nagyon fejlett kereskedési robotokat és hitelezési programokat. A modell szerint a platformon a felhasználók bitcoinjaikat Bitconnect Coinra cseréltek, meghatározott időre leköthették azokat, és naponta kamatot kaptak utánuk. A platform alapítója egy Satish Kumbhani nevű, akkor alig 30 éves, indiai üzletember volt, a kor kriptós sztárjaként ő is nagyon gyorsan lett nagyon gazdag.

Nagyon komoly volt a felhajtás a platform körül, a közösségi felülteteken promóterek tucatjai hirdették a lehetőséget, egyikük, egy Carlos Matos nevű vlogger és youtuber egy 2017-es, tajföldi konferencián olyan átéléssel istenítette a Bitconnectet, hogy

mém formájában egy életre megvetette a lábát az online nyilvánosságban.

És a dolog remekül működött: csúcsán, 2017-ben a Bitconnect top20-as valuta volt 2,6 milliárd dolláros piaci kapitalizációval. Pedig akkor már az amerikai és az angol hatóságok is szagot fogtak, hogy itt valami átverés van. A platform 2018 januárjában hirtelen leállt, a csapat felszívódott, a Bitconnect Coin árfolyama pillanatok alatt porba hullott. 2,4 milliárd dollár tűnt el szinte napok alatt. Nem kell hozzá nagy fantázia: a modell igazi ponzi séma volt: magas hozamot ígértek a befektetőknek, akik komoly összegekkel szálltak be, a korai befektetőket a későbbiek beszállóiból fizették ki.

Az elmúlt években perek tucatjai indultak, de kevés eredménnyel, az áldozatok nagy része sosem látta viszont a pénzét. Satish Kumbhani eltűnt, amint vádat emeltek ellene, az indiai hatóságok szerint külföldre menekült és ott is tartózkodik, ha él még egyáltalán. Pár embert azért letartoztattak az ügy kapcsán, leghíresebb közülük talán Glenn Arcaro, a Bitcoinnect egyik fő promótere, aki súlyos milliomossá vált a piramisjáték miatt. Arcaro bűnösnek vallotta magát az eljárásban, 56 millió dollárt foglaltak le tőle, ebből az összegből fizetnek ki némi kártérítést, most januárban például 17 millió dollárt több száz áldozatnak.

És mi lett Carlos Matos sorsa? Semmi extra, a mai napig aktív befektető, itt van egy interjú, ami két éve készült vele.

OneCoin

A 2014-ben, Bulgáriában alapított OneCoin verseng az FTX-szel mint a leghírhedtebb kriptós scam. Eredetileg olyan platformként árulták, amely kriptokereskedési oktatási anyagokat értékesít párszár eurótól a százezer eurós tételig. Arca, központi szereplője a magát cryptoqueennek azaz kriptokirálynőnek hívó Ruzsa Ignatova nevű bolgár üzletasszony, akinek már a OneCoin előtt is bőven meggyűlt a baja a jogszabálykövető magatartással.

A befektetők, miután bevásárolták magukat, OneCoin érméket kaptak, külön fizethettek be pénzt, hogy a csapat OneCoint bányásszon nekik, a tokenek kereskedelmének egyetlen helyszíne pedig a OneCoin Exchange volt, a cég belsős platformja, amihez kívülről nyilván senki nem fért hozzá. A befektetőknek akár 300 százalékos, garantált hozamot ígértek. Emlékezzünk: aki a kriptopiacon garantált hozamot ígér, az hazudik.

A OneCoin nagyon népszerű lett, a közösségi platformokon reklámok és befektetők hirdették a lehetőséget, Ignatova vezetésével sales-esek hada foglalkozott azzal, hogy újabb és újabb befektetőket húzzanak be, hálózat résztvevői pénzt kaptak, amikor új tagokat toboroztak a rendszerbe.

És valóban, az első beszállókat és OneCoin-holdereket még bőséggel kifizették – kitalálhatjátok miből: a később beszállók betéteiből. 2017 tájékán még mindig akkora volt a bizalom, hogy Ignatova egy előadáson magabiztosan kijelentette:

a Onecoin az igazi Bitcoin-killer, két éven belül senki sem fog emlékezni a Bitcoinra, a nézősereg pedig tapsolt ehhez.

Aztán még abban az évben borult a bili, a hatóságok már korábban is gyanakodtak, hogy egy egyszerű piramisjátékról van szó, de 2017 végére lett egyértelmű, hogy a cég mögött igazából nincs semmi. Nem volt igazából működő blokklánc, nem létezett semmilyen bányászat, az egész OneCoin egy MLM-rendszerű piramisjáték volt.

A OneCoin csapata, amelyben nem csak Ignatova volt az egyetlen priuszos figura, bő négy milliárd dollárral lépett le. Ignatova 2017 októberében felszívódott, azóta sem látta senki, ugyanakkor a mai napig igen előkelő helyet foglal el az FBI top 10 legkeresettebb bűnözőinek listáján. Az FBI figyelmeztet is, hogy Ignatova valószínűleg fegyveres kísérettel utazik, és azóta plasztikai beavatkozáson is átesett.

A hölgy évekig nem adott életjelet magáról, aztán idén januárban egy londoni, kensingtoni luxus penthouse kapcsán került elő a neve: az ingatlant eladásra kínáló iroda Ignatovát jelölte meg, mint haszonélvezőt. Ami akár azt is jelentheti, hogy a hölgy még életben van valahol.

Pedig valószínűbb, hogy már évekkel ezelőtt meghalt, ez az, amit vélhetően sosem fogunk megtudni. Azt viszont tudjuk, hogy hozzá kötődik a kriptó valaha volt legnagyobb átverése. Már ha valóban tudjuk, hogy az volt – telegramos, discordos csoportokban, vagy épp a redditen a mai napig futni abba a befektetői vélekedésbe, hogy a OneCoin nem volt átverés, és hogy a mai napig számos befektető bízik még a OneCoinban, és várja a hozamokat.

Ez az a helyzet, amikor az ember magának sem tudja bevallani, hogy hülyét csináltak belőle.

Mindenesetre, ha szerinted a OneCoin nem volt átverés, és még valami tudomásod is van arról, hogy Ignatova hol van, és hol dolgozik azon, hogy megkapd a pénzed, szólj inkább az FBI-nak, ők tuti, hogy százezer valóban létező dollárral fogják meghálálni a tippet, ami jóval biztosabb bevétel, mint a OneCoin évek óta hiába várt hozama.

Ha kedvet kaptál a Bitcoin vásárláshoz, kattints IDE.

Ez a blogcikk / poszt / hír nem minősül pénzügyi tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Azt itt leírtak pusztán edukációs és ismeretterjesztő célt szolgálnak. A kriptovaluták árfolyama rendkívül volatilis, árfolyamuk rövid idő alatt drasztikusan képes emelkedni vagy esni, ezért befektetési céllal történű vásárlásuk kockázatos. Mielőtt bármilyen pénzügyi döntést hoznál, tájékozódj alaposan, mérlegeld pénzügyi helyzeted és kockázatvállalási képességed.