Ezért nagyon fontos, hogy csak kevés bitcoin lehet

Az elmúlt években, amikor a Bitcoinról hallottam, arra lettem figyelmes, hogy nem tulajdonítanak akkora jelentőséget a 21 milliós, véges darabszámának, mint amekkorát talán kellene. Ebben a cikkben a Bitcoinról esik a legkevesebb szó, mégis minden más bemutatott termék szimbolikusan az ő értékére utal.

Különböző ismert és talán kevésbé ismert értékes, illetve értéktároló eszközről írok, amiknek részben vagy egészben az adja az értékét, hogy nagyon kevés található belőlük.

Arany – az ötezer éves érték

Ezt a nemesfémet nem kell különösebben bemutatni, nagy valószínűséggel mindenki látott már belőle rudat vagy legalább egy ékszert. Az 1900-as évek elején körülbelül 400 tonna aranyat bányásztak ki évente, ez a mennyiség a kilencszeresére, 3600 tonnára emelkedett 2022-re a növekvő kereslet miatt. A civilizáció kezdete óta az összes kibányászott arany becsült mennyisége kb. 175.100 tonna, viszont ez a becslés elég széles skálán mozog a különböző jelentésekben.

A kibányászott arany, az alábbi felhasználási területekre vándorol:

• Ékszer: 48%
• Befektetési aranyrudak és érmék: 45%
• Ipar: 7%

Forrás: Unsplash

A kibányászott aranyat legnagyobb százalékban az ékszeripar használja fel. Itt is meg kell jegyeznem, hogy ezek az értékek is becsültek, és bár jóval kisebb eltéréseket találtam, az arányok mindig hasonlóan alakultak.

Forrás: Statista

Összességében elmondható az aranyról, hogy ritka, bányászata költséges, a kereslet viszont nő rá, ennek köszönhető, hogy az elmúlt évtizedek alatt folyamatosan emelkedett az ára, legalábbis nominálisan.

Ha viszont az inflációt is figyelembe vesszük, az aranyárfolyam képtelen elérni azt a szintet, ahol 40 éve volt. Ha pedig az inflációt, ma is úgy számolnák az Egyesült Államokban, ahogy 1980-ban tették, az arany helyzete még elkeserítőbb lenne.

Forrás: Goldprice.com

Továbbá elmondható az is, hogy az évente kibányászott arany kevesebb, mint 10%-át használják fel valamilyen valóban hasznos célra (elektronikára, fogászatra stb). Bő 90%-a, ékszerek, rudak, illetve érmék formájában pihen ékszeres dobozokban vagy páncélszekrényekben, ezért kijelenthető, hogy

nem az ipari felhasználása adja az értékét, hanem inkább a ritkasága.

Gyémánt – a mesterséges ritkaság

Halandó emberek számára ez a drágakő inkább csak a filmekből ismert, általában egy tökéletesen megtervezett leánykérés ékköve, vagy valamilyen negatív hős gazdagságát szemléltetni hivatott eszköz. Az összes kibányászott gyémánt mennyiségére még becslést sem lehet könnyen találni. Körülbelül 147 millió karátot bányásznak ki évente, ami nagyjából 30 tonnát jelent, és csak Oroszországnak 650 millió karát gyémántja van, ezzel a legnagyobb gyémánthatalom a Földön.

Forrás: Unsplash

Mi adja a gyémánt értékét? A természetben megtalálható ásványok közül a harmadik legkeményebb a nagyon ritka wurtzit-bórnitrid és a lonsdaleit után. A gyémántot nem jegyzik tőzsdén, és nincs világpiaci ára sem, az értékét a következő 4 „C” tulajdonsága befolyásolja:

• clarity (tisztaság)
• color (szín)
• cut (csiszolás)
• carat weight (tömege, 1 karát=0.2 gramm)

Talán a gyémánt a legszemléletesebb példa arra, miért olyan fontos a ritkaság, amikor az értéket keressük valamiben. Azt talán mindenki sejti, hogy ha gyémántból annyi lenne, mint a kavicsból az út szélén, akkor pontosan annyit érne, mint a kavicsok az út szélén. Ezt tetézi az a tény, hogy a kibányászása hatalmas energiába kerül, és ha ez még nem lenne elég, a kibányászott gyémántnak csak körülbelül a 20%-a alkalmas drágakőnek.

Meg kell említeni, hogy ipari célra mesterségesen is állítanak elő gyémántot az 1950-es évek óta. Napjainkban a drágakőként felhasználható mesterséges gyémántok mennyisége eltörpül a természetes forrásokból nyert kövek mellett, viszont minőségük egyre kiválóbb, ezért a különbséget a természetes és mesterséges kövek között néha csak tapasztalt szakemberek vagy laboratóriumi vizsgálatok tudják megállapítani.

Manapság viszont mindezek ellenére sem számít a gyémánt valóban ritkának. Miért? Mert nincs rá akkora kereslet, mint régen. Ugyanis a ritkaság is relatív, a kereslet-kínálat is befolyásolja.

Ennek kapcsán kell kitérnünk a De Beers-re, a világ legnagyobb gyémánt-kitermelő vállalatára. A De Beers felhalmozza a gyémántokat, és nagyon kis mennyiségben adja csak el őket, mesterséges ritkaságot idézve elő. Ez is nagyon jól szemlélteti a ritkaság fontosságát. A De Beers igazgatója Nicky Oppenheimer fogalmazott talán a legjobban:

„A gyémántok lényegében értéktelenek, kivéve a mély pszichológiai igényt, amit kielégítenek.”

Összefoglalva: a gyémánt azért az egyik legértékesebb drágakő, mert bányászata az aranyhoz hasonlóan nagyon költséges, mind energiában, mind emberi- és gépi erőben. Viszont a csökkenő kereslet miatt, hogy az árát magasan tudják tartani, mesterségesen próbálják fenntartani ritkaságának illúzióját.

Baseballkártya – igazi ritkaság

A következő értéktároló eszköz egy kicsit érdekesebb az előzőknél: a Honus Wagner, a világ legértékesebb baseballkártyája.

Forrás: Wikipedia

A kártya a Pittsburgh Pirates játékosát, Honus Wagnert ábrázolja, aki sokak szerint minden idők egyik legjobb baseballjátékosa volt. A kártyát az American Tobacco Company nyomtatta 1909 és 1911 között a T206 szériájának részeként. Wagner egy idő után nem járult hozzá, hogy többet nyomjanak a róla készült kártyából, vagy azért, mert nem szerette volna, hogy a gyerekek csak az ő képéért vegyenek cigarettát, vagy azért, mert kevesellte a dohánycégtől kapott fizetséget.

Emiatt alig 50-200 darabot nyomtattak belőle, ami elég alacsony szám a többi játékost ábrázoló szériához képest, amikből több tíz-, de akár több százezer darabot is kiadtak. Először egy katalógusban jelent meg 1933-ban, akkor 50 amerikai dollárért árulták, mai áron ez körülbelül 300.000 forint. Ezzel az árral már akkor a legértékesebb kártya volt.

A leghíresebb T206 Honus Wagner kártya a „Gretzky T206 Honus Wagner” nevű példány, a ritkaság éveken át tulajról tulajra vándorolt, majd 2007-ben egy gyűjtő 2,8 millió dollárt adott érte. A széria egy másik darabja, a „Jumbo Wagner” 3,12 millió dollárért kelt el egy árverésen 2016-ban. Ezekkel az adásvételekkel, a T206 Honus Wagner lett a világ legdrágább baseballkártyája.

Fel szeretném hívni a figyelmet a nyilvánvalóra, miszerint egy papírdarabkáról van szó, amin egy kis festék van.

Egy kártya, amivel kártyázni sem lehet, amit semmire sem lehet használni, semmilyen értéket nem teremt, semmilyen problémát nem old meg. Az adja az értékét, hogy nagyon kevés maradt fenn belőle, és nagyon nehéz hamisítani.

Az egymillió dolláros poén

A negyedik példám még különlegesebb, viszont annál kevésbé ismert. 2005-ben Alex Tew pénzt szeretett volna gyűjteni egyetemi tanulmányaira, ezért készített egy weboldalt kizárólag reklámoknak. A reklámfelület egymillió darab képkockából (pixelből) állt, amit nem lehetett bővíteni, tehát fixen egymillió darab állt rendelkezésre, és ez az egy ilyen oldal létezett akkoriban. Egy üres képkockát reklámfelületként 1 dollárért árult. Így nézett ki, íme:

Szkeptikus olvasóinkban joggal merül fel a kérdés, hogy sikerült ezzel a weboldallal és ötlettel valakinek egymillió dollárt keresnie. Nos, az oldal 2005. augusztus 26-án indult, az utolsó ezer képkockát 2006. január 11-én árverezték el 1.000 dollár helyett, 38.100 dollárért, tehát az eredeti ár több mint 38-szorosáért.

Hogyan lehet ez? Mert a weboldal utolsó 1.000 darab pixele volt, ezért különösen ritkának számított. Az utolsó pixelek a teljes weboldal bevételét 1.037.100 dollárra emelték.

Genezis blokkban elrejtett érték

Az utolsó példám szorosabban kapcsolódik a Bitcoinhoz, noha nem digitális. Satoshi Nakamoto elrejtett egy üzenetet a Bitcoin első, genezis blokkjában, az aznapi The Times egyik cikkének a címét: „Chancellor on brink of second bailout for banks”. A cikk egy esetleges második brit bankmentő mentőcsomagról szólt a 2008-as pénzügyi világválság idején. 2009-ben alig néhány ember tudott a Bitcoin létezéséről, és a következő években is csak nagyon lassan terjedt a híre. Senki nem gondolta volna, hogy ennek a cikknek valami jelentősége lesz, eleinte nem is lehetett tudni, hogy a genezis blokkban megemlítik.

Mindenki sejtheti, hogy mára az említett eredeti számból nagyon kevés maradt fent. Van egy weboldal, ahol a tulajdonosok árulják is őket, elég széles ársávban.

A cikk írásának pillanatában 7 ellenőrzött darabról tudunk, az áruk 250.000-1.300.000 amerikai dollár közt mozog. Az, hogy elkelnek-e a jövőben, és mennyiért, a kereslettől függ.

Egy újabb bizonyíték arra, hogy a ritkaság néha önmagában elég lehet ahhoz, hogy valaminek értéket adjon. A fenti baseballkártyához hasonlóan szintén egy papírdarabról beszélünk, aminek semmi értékteremtő képessége nincsen.

És mi a konklúzió?

A fenti példákat teljesen szubjektív módon választottam ki. Megemlíthettem volna még veterán autókat, bélyegeket, festményeket, szobrokat, egyéb művészeti alkotásokat, de tehetséges művészeket, énekeseket, tudósokat is. A lényeg az, hogy mindegyik azért értékes, mert kevés van belőlük.

A Bitcoin 21 milliós, fix darabszáma az egyik legfontosabb tulajdonsága. Ez a szám nem fog soha emelkedni, nem fordulhat elő, hogy egyszer valaki talál még pár millió darabot, vagy hogy valaki hamisítaná őket. És mivel kibocsátását egy algoritmus szabályozza, az is előny a nemzeti valutákkal és a nemesfémekkel szemben, hogy mindenki tudja előre, hogy mennyi lesz majd belőle egy adott időpontban.

Ha az utolsó három történetet vesszük alapul, a Bitcoin árfolyamának pusztán akkor is emelkednie kellene – emelkedő kereslet esetén –, ha semmire sem lehetne használni, csak az az egy tulajdonsága lenne, hogy ritka.

Viszont a Bitcoint még használni is lehet. Értéket tudunk vele küldeni harmadik fél bevonása nélkül, így globális problémákat oldhat meg. Ugyanis azzal a bankolási privilégiummal, ami itthon, Magyarországon is van, csak körülbelül 1,5 milliárd ember bír a Földön. A bolygón viszont nagyjából 4 milliárd ember él, akiknek egyáltalán nincs vagy csak korlátozottan van bankszámlája, vannak olyanok, akiknek több száz kilométert kell utazniuk az első bankhoz.

Internet-hozzáférése, viszont meglepődnénk, milyen sokaknak van.

Mindezeket együttvéve, véleményem szerint, a Bitcoint és annak véges darabszámát tisztelni kell. Jóval nagyobb figyelmet kellene rá szentelnünk, amikor olvasunk róla és beszélünk róla. Talán a jövőben megláthatjuk, mi történik, amikor egy esetleges hosszan tartó vásárlói roham alkalmával nem lesz elegendő eladó bitcoin, és nem is lehet a vásárlók kielégítése céljából gyorsan többet előállítani, vagy többet kibányászni. Vajon egy ilyen helyzetben, előfordulhat-e egy olyan brutális áremelkedés az egymásra licitáló vásárlók miatt, mint amire fentebb már olvashattunk pár példát?

Ha kedvet kaptál a Bitcoin vásárláshoz, kattints IDE.

Ez a blogcikk / poszt / hír nem minősül pénzügyi tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Azt itt leírtak pusztán edukációs és ismeretterjesztő célt szolgálnak. A kriptovaluták árfolyama rendkívül volatilis, árfolyamuk rövid idő alatt drasztikusan képes emelkedni vagy esni, ezért befektetési céllal történű vásárlásuk kockázatos. Mielőtt bármilyen pénzügyi döntést hoznál, tájékozódj alaposan, mérlegeld pénzügyi helyzeted és kockázatvállalási képességed.