Mi az az NFT, és mire használható?

Még tavaly szeptemberben Deepak Thapliyal, a Chain nevű blockchainvállalat vezérigazgatója 23,7 millió dollárt, mai árfolyamon nagyjából 8,2 milliárd forintot fizetett egy CryptoPunks-féle NFT-ért. Egy kis, 24×24 pixeles figura képéért. Ez CryptoPunks, a világ egyik leghíresebb NFT-sorozatának valaha volt legdrágább darabja.

Igazából érthetetlen, hogy miért fizet valaki ennyi pénzt egy művészeti értékkel nem igazán rendelkező képecskéért. Ráadásul a mainstream sajtó figyelmét sokáig az ehhez hasonló sztorik kötötték le, az NFT fogalma a túlárazott digitális képekhez kötődött. Ennyi lenne az egész?

/A 23,7 millió dollárért elkelt CryptoPunks 5822. Forrás: Twitter/

Pedig mindennek egészen kézzelfogható haszna van. Biztos sokakkal megesett már, hogy egy híres festményt vagy fotót töltöttek le, hogy asztali háttérkép legyen belőle a számítógép képernyőjén. Ilyenkor az eredeti mű tökéletes mása fog megjelenni a gépünkön, szépen díszeleg háttérként. Én például most egyszerűen letöltöttem a Twitterről azt a CryptoPunks-képet, amiért egy üzletember több tízmillió dollárt fizetett. Akkor most az enyém? És mi van az eredetivel? Egyáltalán mit jelent a digitális térben az eredetiség? Ezt a kérdést feszegeti, és ad is rá választ az NFT, azaz a nem felcserélhető token (non-fungible token).

Mi az az NFT?

Egyszerűen és tömören: az NFT egy olyan, a blokkláncba rögzített token, amely egyedi azonosítóval rendelkezik, tehát egyszeri és megismételhetetlen, és olyan védelemmel van ellátva, hogy ugyan le lehet másolni, de a másolat már nem bír ez egyedi azonosítóval.

Az NFT-k esetében tehát azonnal látszik, hogy az adott token az eredeti vagy nem.

És miért van ennek jelentősége? A digitális világban azonnal bármit le lehet másolni, bitről bitre pontosan ugyanazt elő lehet állítani pár kattintással. A valós, offline világban elképesztő időt és energiát fordítanak a hitelességvédelemre, azaz, hogy valamit ne lehessen reprodukálni. Gondolhatunk arra, milyen költséges eljárás a bankjegyek másolásvédelme, hogy milyen szaktudás kell egy festmény eredetiségének megállapításához, de arra is, hogyan igyekeznek gátolni, hogy híres márkák ruhaneműit hamisítsák.

De a digitális térben sokáig nem volt minderre lehetőség, az összes adat egyből duplikálható. Bármelyik digitális művész alkotását le tudom másolni, de hamisíthatok digitális formában lévő védjegyeket, eredetiséget igazoló okmányokat, akár ingatlanok vagy gépjárművek adatait is.

A Bitcoin esetében is szó volt róla: a Bitcoin abban jelentett óriási újdonságot, hogy úgy adta vissza a kezünkbe a digitális pénztárcánk fölötti rendelkezést, hogy nem kell a pénzmásolástól tartanunk. Hiszen pont ezért van a banknál a bankszámlánk, hogy ne tudjuk megsokszorozni a rajta lévő, digitális formában lévő pénzt. De ugyanezért vezetik az állami hivatalok az összes fontos nyilvántartást, mint az ingatlannyilvántartást, a gépjármű-nyilvántartást vagy a választási jegyzéket. Mert ha mi, az állampolgárok vezetnénk őket, nyugodtan csalhatnánk az adatokat.

A Bitcoin megoldotta, hogy a felhasználó ne tudja vég nélkül másolni a számláján lévő bitcoinokat, a rendszer mégis hiteles és transzparens marad. De a Bitcoin rendszere, mint az igazi pénzé, felcserélhető érmékből áll: ha adok neked egy bitcoint, teljesen mindegy, hogy melyik bitcoint adod vissza, ahogy a pénznél is mindegy, hogy melyik 5000 forintost adod vissza, ha kaptál egyet.

Mi van tehát azokkal a digitális adatokkal, amik nem felcserélhetőek, és nem kriptovaluták? Hogyan védünk meg egy digitális műalkotást, egy eredetiségigazolást vagy egy digitális védjegyet? Pont erre jó az NFT.

Még egyszer: az NFT egy olyan, a blokkláncba rögzített digitális adat, ami egyedi, és olyan azonosítóval rendelkezik, hogy egy másolatról egyből látszik, hogy csak másolat.

Hogyan működnek az NFT-k?

Technikai részletekbe nem akarunk belemenni, a lényeg, hogy az egyedi digitális adatot és annak metaadatait rögzítik a bklokkláncba. A blokkláncok működéséből kifolyólag így az adat és a metaadat is kriptográfiai védelemben részesül: meg lehet nézni, de módosítani, belenyúlni nem. A metaadatok további információkat tartalmaznak az NFT-hez kapcsolódó digitális tárgyakról. Ezek olyan információk, mint például a műalkotás címe, alkotója, dátuma, leírása, műfaja vagy mérete. Ezek az információk hozzájárulnak az NFT-k értékének és egyediségének megállapításához, és segítenek a műalkotások és tárgyak azonosításában és nyomon követésében a digitális világban.

Ha érdekel, hogyan készíthetsz magadnak NFT-t, olvasd el ezt a posztunkat.

Hol használnak NFT-ket?

Bármilyen digitális adatból készíthető NFT, legyen az egy kép, videó, zene, játékok, bármilyen szöveg. Az NFT abban segít, hogy ez az adat tényleg egyedi és megmásíthatatlan legyen. Hogy mindez kézzelfoghatóbb legyen, itt van jó pár alkalmazási terület, ahol nagyon hasznosak az NFT-k. Fontos, hogy az NFT-ket legtöbbször a digitális művészet terén használják, de jó néhány más területek is nagyon hasznosak.

1. Művészet: Az NFT-ket leginkább a művészeti világban használják ahhoz, hogy egyedülálló és autentikus digitális műalkotásokat hozzanak létre. Az NFT-kkel a műalkotásokat tokenizálják, gyakorlatilag megvédik a másolástól és hamisítástól. Az NFT-k lehetővé teszik a művészek számára, hogy közvetlenül és hatékonyabban védjék és értékesítsék digitális műveiket a rajongóiknak, gyűjtőknek és befektetőknek. Számos digitális művész beszélt már arról, hogy az NFT új szintre emelte a területet azzal, hogy ezentúl az ő alkotásaik is esetében is szinte lehetetlenné válik a hamisítás. Itt találsz egy listát a valaha volt legdrágább NFT-kről, az éllovas a Pak művésznevet használó alkotó „The Merge” nevű darabja potom 91,8 millió dollárral.

2. Játékipar: Az NFT-ket a játékiparban használják olyan játéktárgyak, karakterek és fegyverek tokenizálására, amelyeket a játékban lehet használni. Az NFT-k lehetővé teszik a játékosok számára, hogy a játékban szerzett digitális javakat teljesen egyedivé tegyék, eladásra bocsássák vagy cseréljék. Számtalan NFT-alapú játékvilág van, magyar metaverzum is akad a területen, nézzétek meg a magyar AMG DAO alapítóját, Engelhardt Márkot a CoinCash podasctjében.

3. Zeneipar: Az NFT-ket a zeneiparban is használják a zenei tartalmak tokenizálására. Az NFT-k lehetővé teszik a zenészek számára, hogy egyedülálló és autentikus digitális zenei tartalmakat hozzanak létre, és közvetlenül eladják azokat a rajongóiknak anélkül, hogy annak védelmébe és disztribúciójába másokat bevonnának. A legnagyobb online NFT-piactereken mint lehet venni közvetlenül az alkotótól is eredetiségvédelemmel zenei anyagot, olyanokon, mint az OpenSea, a SuperRare vagy a Mintable. A Kings of Leon, a Wu-Tang Clan és Snoop Dogg is adott már ki számokat vagy albumot NFT formában.

4. Sport, rajongói világ: Egyrészt az NFT-k remekül működnek a rajongóknak szóló digitális ereklyék védelmében és disztribúciójában, ezek gyakorlatilag a régi „kosaraskártyák” modern, digitális megfelelői. Másrészt pedig az NFT alkalmas belépőjegynek bármilyen eseményre, mivel egyedileg azonosítható, és biztosan nem lehet másolni. És mivel egy NFT-hez bármilyen adatot lehet kapcsolni, a szervezők személyre tudják szabni a jegyeket és extra szolgáltatásokat kapcsolhatnak hozzá, mint VIP-belépést vagy más exkluzív tartalmat. Dunát lehet rekeszteni azokkal a sportolókkal, akik NFT formában adták ki a saját kártyáikat, rajongói relikviáikat, egy közeli példa, hogy Mike Tyson egy Mike Tyson és egy magyar alapítású platformot használt az első NFT-kollekciójához.

5. Ingatlan: Az NFT-ket a virtuális ingatlanok tokenizálására is használják, amelyeket a játékokban és virtuális világokban lehet használni. Ha az ingatlannyilvántartás NFT-n lenne, nem lenne szükség földhivatalra, minden egyes ingatlanhoz hozzákapcsolnánk egy hamisíthatatlan NFT-t, ami hitelesen tartja nyilván az ingatlan tulajdonjogának történetét, az adásvételhez pedig nincs szükség harmadik félre, az kizárólag az eladó és a vevő közt játszódik le. Svájcban például már 2020-ban is volt olyan ingatlan-adásvétel, aminek során az ingatlant tokenizálták, és blokkláncba rögzítették a szerződést.

   Az ingatlanhoz tartozik a virtuális metaverzumok esete is, mint amilyen a Decentraland, vagy a Sandbox: a virtuális ingatlanok, és amúgy a játék minden egyedik alkotása NFT-alapú, így egyedi és másolhatatlan.

6. Ellátási láncok: Az NFT-k bevezetése megkönnyítheti a tételek ellenőrzését és nyomon követését az ellátási lánc mentén, a nyersanyagoktól egészen a késztermékekig. Mindez javítja az átláthatóságot, a kifizetések hatékonyságát, akár a fenntarthatóbb beszerzési módszereket is. Ezen felül eredetiségvédelemre kiváló, szinte lehetetlenné teszi a földrajzi árujelzővel ellátott termékek (Tokaji, Champagne stb) hamisítását.

7. Vállalkozások: Az NFT-kkel a vállalkozások tokenizálhatják a vállalkozásuk részvényeit vagy üzletrészeiket, amelyeket az ügyfelek vagy befektetők megvehetnek vagy cserélhetnek. Mindezt sokkal gyorsabban, olcsóbban és egyszerűbben, mint a mostani rendszerben.

8. Adományozás: Az NFT-ket adományozási célokra is használják. Az NFT-k lehetővé teszik az adományozók számára, hogy egyedülálló digitális tárgyakat hozzanak létre, amelyeket adományként adnak el vagy árvereznek el a támogatóik számára. És az NFT-vel, mivel a bele rögzített adatokat megmásíthatatlanul tartja nyilván, pontosan lehet követni az adomány útját.

Mindez csak pár példa, de ahogy a fentiekből is látszik, az NFT egy elképesztően hasznos technológia, a tulajdonjog és a származás minden eddiginél hatékonyabb kezelését teszi lehetővé. A digitális művészet védelmén kívül nem igazán hozott olyan felhasználási módot, amit előtte ne tudtak volna máshogy megoldani, de a blokkláncok működéséből kifolyólag az NFT adta védelem olcsóbb, gyorsabb, transzparensebb és sokszor megbízhatóbb, mint a korábbi módszerek.

Persze a sajtót továbbra is a kirívó esetek lepik el, amikor valami több tízmillió dollárt fizet egy értékelhetetlen képért, vagy amikor a Gucci több pénzért adja el a virtuális, NFT-alapú táskát, mint az eredeti, valóságosat. De mielőtt bárki követ dobna rájuk: tegye fel az a kezét, aki még sosem gyűjtött otthon olyat, amit a többiek hülyeségnek tartottak!

Ha kedvet kaptál a Bitcoin vásárláshoz, kattints IDE.

Ez a blogcikk / poszt / hír nem minősül pénzügyi tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Azt itt leírtak pusztán edukációs és ismeretterjesztő célt szolgálnak. A kriptovaluták árfolyama rendkívül volatilis, árfolyamuk rövid idő alatt drasztikusan képes emelkedni vagy esni, ezért befektetési céllal történű vásárlásuk kockázatos. Mielőtt bármilyen pénzügyi döntést hoznál, tájékozódj alaposan, mérlegeld pénzügyi helyzeted és kockázatvállalási képességed.