Do Kwon még bujkál valahol, Sam Bankman-Friedet már bilincsben is láttuk: a kriptovilág egykori ultrasikeres fenegyerekeinek bukása tanulságokkal teli évet hozott a kriptopiacnak. 2022 legemlékezetesebb pillanatait már megénekeltük, és ugyan jóslatokba nem bocsátkozunk, de potenciális trendekkel azért még szolgálhatunk. Néha a legnehezebb időszakok vezetnek a legjobb dolgokhoz, szükség van korrekcióra, hogy a piac megújult erővel, a rossz fiúk és a fél lábon álló vállalatok nélkül térjen magához. A tavalyi medvepiacot tehát nyugodtan tekinthetjük tisztítótűznek, ami után egy sokkal egészségesebb ökoszisztémával indulunk neki az új évnek: a hype által fenntartott projektek a feledésbe merülnek, és utat törnek a szcéna azon trendjei, melyek a piac és a technológia mélyebb megértésén alapulnak.

Drágul minden, kivéve a Bitcoint

Ahogy a tavalyi, úgy az idei év legfontosabb piaci trendjét az amerikai jegybank, a Fed diktálja majd. 2022 az infláció miatti monetáris szigorítással telt, és a héten megjelent Fed-jegyzőkönyv szerint a jegybankároknak eszük ágában sincs az idén lazítani. Az amerikai kamatszint jelenleg a 4,25-4,5 százalékos sávban van, a piac pedig további 0,5-0,75 százalékpontos emelést áraz, mielőtt megpihenne kicsit a jegybank.

Ugyan a testület tisztában van vele, hogy a magasan tartott kamatszint túlságosan lefékezheti a gazdaságot, de jóval nagyobb kockázatot lát abban, hogy az elsietett lazítás miatt ismét elharapódzik az infláció. Szóval a legtöbb kriptopiaci elemző nem várja, hogy az év vége előtt bármilyen érdemi emelkedést lássunk az árfolyamokban.

Kösd fel a gatyád, internet!

Van viszont más trend, ami az árfolyamoktól függetlenül is folytatódik. Idén a Blokklánc, a web 3.0, a metaverzum és a mesterséges intelligencia terén is komolyabb fejlődés várható. Az internet harmadik generációja, amely gyökeresen megváltoztatja az emberek egymás közötti interakcióját, saját kezünkbe adja a személyes adataink feletti irányítást. Nem is kell messzire mennünk egyébként, az Opera böngésző például már az elmúlt év elején kiadta az új böngészőjének web 3.0 funkciókkal ellátott béta verzióját. De a közösségi média platformok, többek között a Meta (egykoron Facebook) sem tervez leállni, hogy dillármilliárdokat öntsön a metaverzumba fejlesztésébe, a Twitter Elon Musk vezetésével pedig igyekszik a web 3.0 színébe öltöztetni az alapvetően web 2.0-ás ökoszisztémát. A web 3.0 decentralizált, biztonságos és átlátható jellege miatt a felhasználók számára biztosítja az úgynevezett bizalom nélküli teret, amelynek keretében idén több play-to-earn játék és NFT (nem helyettesíthető token) fog debütálni.

Azt viszont meg kell jegyeznünk, hogy a fejlesztések ellenére az elmúlt évben jelentősen alábbhagyott a felhasználók érdeklődése a virtuális világ iránt, amit a metaverzum részvények árfolyam zuhanása is aláír. Mindez talán annak tudható be, hogy a kezdeti szakaszban egyelőre maguk a vállalatok sem tudják, hogy pontosan mit akarnak a technológiából kihozni - vagy legalábbis nem szívesen kommunikálják azt a nyilvánosság felé.

Idén is dübörög a DeFi

Az internet harmadik generációjának köszönhetően a hagyományos pénzügyi rendszerek trónját a DeFi, azaz a Decentralizált pénzügy kívánja több-kevesebb sikerrel elfoglalni. A kifejezés egyébként a Blokklánc és a Kriptovaluta piac decentralizált alkalmazásait foglalja magába és célja, hogy egy harmadik felek nélküli, peer-to-peer működésre alkalmas teret hozzon létre. A Blokklánc a jelenlegi ütemben zajló fejlődésével minden reménység szerint javítani fogja a pénzpiac hatékonyságát, és a szóban forgó technológiának köszönhetően a decentralizált ökoszisztéma idén tovább fog fejlődni.

A realitás talaján maradva azonban érdemes megjegyeznünk, hogy ugyan az FTX csődje Sam Bankman-Fried túlzott kockázatvállalásának és kapzsiságának volt köszönhető, nincs köze a decentralizált pénzügyekhez, azért a DeFi-nek is van hova fejlődnie. Az iparágban ugyanis még mindig erősen jelen van a technológiai kockázat, amit a hackerek előszeretettel ki is használnak; illetve az árfolyamkockázat, ami magával hordozza a kriptovaluták volatilis jellegét.

Mindenesetre annyi biztos, hogy az események hatására a fejlesztők idén jobban odafigyelnek arra, hogy gazdaságilag fenntartható és biztonságos alkalmazásokat építsenek. Több, jóval összetettebb technológiai újítást fogunk tapasztalni a szektorban, és várhatóan új digitális eszközökkel és fizetési rendszerekkel fog gazdagodni az iparág. De folytatódnak az infrastrukturális fejlesztések, a stabilcoinok szélesebb körű elfogadása is, illetve az adatvédelmet biztosító zero knowledge rollupok beépítése is.

A DeFi-vel kapcsolatos cikkeinket ide kattintva érheted el.

A szabályozók is beszállnak a buliba

Az FTX összeomlása annak is betudható, hogy hiányzik a szektor egységes, átlátható szabályozási keretrendszere. Mivel azonban rengeteg befektetőt és vállalatot érintett az FTX bedőlése, a szabályozó hatóságok mindent meg kívánnak tenni azért, hogy nagyobb beleszólásuk legyen ezen tőzsdék és a hasonló körökben mozgó vállalatok működésébe.

A szabályozások egyértelműségének hiánya volt az egyik elsődleges oka annak, hogy az intézményi befektetők jó része eddig vonakodott belépni a szektorba, a szabályozás tehát hozzájárulhat a kriptovaluták és a mögöttes technológia tömeges elfogadásához. Némi szerencsével pedig ez az elfogadottság lehetővé teszi majd, hogy az ipar lobbizhasson a kevésbé kedvező szabályozások eltörlése érdekében.

A kriptoeszközök piacairól szóló európai rendelet ( MiCA) körülbelül két éven belül léphet hatályba, a rendelet az EU tagállamaiban egységes szabályozási rendszert hozhat. De létezik már egy olyan hazai törekvés is, amelynek következtében Magyarországon már ezt megelőzően is megszülethet egy hazánkra szabott jogszabály, ami kedvezne a kriptocégeknek, és jelentős külföldi tőkebevonásra adna lehetőséget. Erről, valamint az FTX összeomlásáról és annak tanulságairól Mogyorósi Attila, a CoinCash.eu ügyvezetője az Indexnek adott interjújában részletesen kifejtette véleményét, amelyet ide kattintva olvashatsz el.

NFT-k másképpen: már nem a dollármilliárdok röpködnek

A nem helyettesíthető tokeneket, avagy az NFT-ket elsősorban a digitális művészettel és a több ezer, ha nem több millió dollárért értékesített alkotásokkal és gyűjteményekkel hozták összefüggésbe. Az idei évre már lecsengett a hype, és az NFT-ket az alapvető tulajdonságaikon, az eredetiségen és a hitelesítésen keresztül fogjuk megismerni. Vélhetően 2023 lesz az az év, amikor ezen tokenek már kevésbé a digitális művészetről, sokkal inkább azok életképes üzleti felhasználási lehetőségeiről szól. Ezt a legkönnyebben a Starbucks egyik legújabb hűségprogramján keresztül lehet bemutatni, ahol a vásárlók rejtvények megoldása után NFT-ket kapnak, amit egy online eszpresszó készítő tanfolyamra, vagy éppen egy utazásra használhatnak fel. A zeneiparban is hasonló a helyzet: ott például az NFT-ken keresztül az alkotók interakcióba léphetnek rajongótáborukkal, a jegyek pedig ilyen tokeneken keresztül kerülnek értékesítésre, ezzel is biztosítva a nyomon követhetőséget és a csalások megelőzését.

Ugyan a közelmúltbeli események miatt az NFT-k iránti érdeklődés a két évvel ezelőtti kíváncsisághoz képest lecsendesedett, a szektor várhatóan technológiai és kreatív szempontból is tovább fog fejlődni. Várhatóan egyre több blokklánc alapú platform érkezik majd, amelyek lehetővé teszik a játékosok számára, hogy a másodlagos piacon is kereskedjenek eszközeikkel, és a tetemes összegek mellett élményt, valamint hasznos dolgokat is bezsebeljenek. Ami pedig a már létező projekteket illeti, a CertiK blokklánc-biztonsági vállalat december 30-án közzétette a közelmúltban auditált projektek listáját, amelyek már most kifejezetten magas bizalmi szintet tudhatnak magukénak.

CBDC: áldás vagy átok?

A kriptopiacon tapasztalt fejlemények világszerte arra késztetik a központi bankokat, hogy felgyorsítsák a saját CBDC-jük, avagy a digitális jegybankpénz létrehozásának és bevezetésének folyamatát. Ezeket az eszközöket egy központi bank bocsátja ki, az ország hivatalos fizetőeszközeként vannak elismerve, kizárólag digitális formában léteznek, illetve bankszámla nélkül is használhatók.

2022-ben jól látszott, hogy világszerte nő az érdeklődés a jegybanki kriptovaluták iránt, az idén valószínűleg tovább folytatódik a digitális jegybankpénzek bevezetési hulláma. Több országban már túl vannak a koncepcionális vitákon, és a CBDC-k már vagy a kutatási, vagy a tesztelési, vagy pedig a bevezetési szakaszban vannak. Az Atlanti Tanács Central Bank Digital Currency Track nevű alkalmazásán át élőben lehet követni az egyes államok CBDC-jének aktuális állapotát: eszerint 11 országban már bevezették, 17, köztük több európai államban már tart a pilot, míg a fejlett gazdaságok többségében még a fejlesztési szakaszban járnak. Az Európai Központi Bank egyébként a decemberi jelentésében elmondta, hogy a digitális euró prototípusának fejlesztését várhatóan már idén befejezi.

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnökének véleménye szerint “minden jegybanknak korlátlan felhatalmazást kellene adnia a saját digitális valuta kibocsátására” annak érdekében, hogy létrejöhessen “az új, geopolitikailag megosztott – nyugati és keleti – globális pénzügyi világ.” Ám a CBDC-k elterjedése nem feltétlenül van mindenki ínyére, a kritikusok szerint csak egy újabb eszköz arra, hogy azok programozhatósága révén a kormányok ismételten a kezükbe vegyék az irányítást.

A digitális jegybankpénzről szóló cikkünket, amelyben részletesen kifejtettük annak előnyeit és hátrányait, ide kattintva olvashatod el.

Az árfolyam ingadozások ellenére tagadhatatlan, hogy a kriptoipar óriási növekedést tanúsított az elmúlt években. A tendencia a szakértők szerint 2023-ban tovább fog folytatódni – különös tekintettel arra, hogy fokozatosan nő a technológia iránti bizalom, a lehetőségek széles skálája miatt pedig egyre több vállalat dönt úgy, hogy felveszi a ritmust fejlődő világunkkal. S hogy őszinték legyünk, ha egyszer belekóstolsz a kriptovaluták világába, nehezen tudsz majd róla leszokni!

Sikerekben és bitcoinban gazdag, boldog új évet kívánunk!