Újabb fontos lépést tette a kriptopénz ipar a mainstream, vagyis az úgynevezett “fősodor” eléréséhez. Egy milliárdos hedge fund vezér, Paul Tudor úgy döntött, hogy az alapjában forgatott tőke egy - kis - részét bitcoinba fekteti. Nagy lépés ez, hiszen hosszú éveken keresztül az olyan nagy nevek a klasszikus pénzvilágból, mint például Jamie Dimon, a JPMorgan Chase szinte csak és kizárólag negatív felhanggal nyilatkoztak a területről, most úgy tűnik fordulhat a kocka.

Futótűzként terjedt a globális kriptopénz közösség köreiben a hír, nem véletlenül, hiszen valóban nagy dologról van szó. Nem csupán a bitcoinba fektetett tőke mennyisége, vagy az a tény izgalmas, hogy egy hedge fund-ról van szó, hanem az is külön érdekessé teszi a hírt, hogy pontosan kiről van szó.

Ki az a Paul Tudor Jones és miért fektet bitcoinba?

Utánajártunk ki is Paul Tudor, az a hedge fund menedzser, aki úttörőként legalább az ügyfelei által befektetett tőke egy részét bitcoinba helyezte, annak is, hogy miért hozta meg ezt a döntést.

Paul Tudor Jones II 1954 szeptember 28-án született, Tennessee állam Memphis városában. Tehetős családba született, apja a szállítmányozási jogra specializálódott ügyvéd volt. Fiatalon sokat sportolt, váltósúlyú ökölvívóként bajnokságot is nyert. Szülővárosában járt egyetemre, majd 1980-ban megalapította a Tudor Investment Corporation-t, melynek azóta is a vezetője. Ismert jótékonysági, és környezetvédelmi munkásságáról is.

Persze nem a saját befektetési alapjának létrehozása volt az első szakmai tapasztalata, az azt megelőző években több tőzsdén is dolgozott, nem máshol, mint New York-ban. Rákanyarodva a lényegre, a Tudor Investment Corporation jelenleg közel nyolc milliárd dollárnyi tőkét kezel, a lehető legkülönbözőbb területeken.

Köztük makro kereskedés és befektetés, kockázati tőke befektetések, feltörekvő piacok, különféle árucikkek, egyebek. A mára óriásira duzzadt, több “alvállalatot” is magába foglaló szervezetben kereskednek valutákkal, természetesen részvényekkel, és gyakorlatilag bármivel, amivel kereskedni lehet.

Persze Tudor sikere sem jött egyik napról a másikra, az indulás nem volt könnyű, ám egyetemi kapcsolatain keresztül hozzájutott 30 000 dollárnyi tőkéhez, ez volt az első összeg, amit a gondjaira bíztak. Úgy tűnik jól kezelte, hiszen ezt követően dinamikusan növekedett az ügyfélköre az évtizedek során.

Az egyik első alkalom, amikor felhívta magára a nemzetközi pénzvilág figyelmét az volt, amikor előre látta az 1987-es, fekete hétfőként elhíresült tőzsdei összeomlást, sőt, nem csak előre látta, de ki is használta. Óriási short pozíciókat nyitott, ezzel megháromszorozta a tőkéjét, persze nem csak a sajátját, hanem az ügyfeleinek is sokat keresett, ezzel tovább erősítve személyes, és céges brandjét egyaránt.

Más források szerint 129%-os hozamot ért el a befektetőinek a jutalékok levonása után, nagyjából százmillió dollárt kerestek összesítve azok, akik Tudorra bízták tőkéjüket. Külön érdekesség, hogy az 1987-es összeomlást Tudor és kollégái úgy látták előre, hogy összevetették a fekete hétfőt megelőző piaci eseményeket az 1929-es krach előtti összképpel. Egyértelműnek látták a hasonlóságot, sokakkal ellentétben azt is, hogy ez rosszat jelent. Tudornak lett igaza.

Nem sokkal később, 1990-ben, a japán részvénypiac összeomlásakor bő 87 százalék hasznot ért el, ismét jelentős short pozíciók nyitásával. Kudarcoktól sem volt mentes a pályafutása, 1994-ben mintegy 800 000 dollárnyi büntetést kellett fizetnie a SEC-nek (U.S. Securities and Exchange Commission, az amerikai tőzsdefelügyelet), amiért a vád szerint megszegett egy fontos szabályozást, a jól bevált módszere, a shortolás kapcsán.

Befektetési filozófiájának külön érdekessége, hogy abban hisz, először az ár mozdul, majd azt követi a fundamentum.

A kriptopénzekkel való kapcsolata sem új, elmondása szerint eddig nem igazán hitt sem a bitcoinban, sem általában a területben, most azonban kulcsfontosságú fordulatot lát a világban. Szerinte valami nagyon hasonló történik most, mint a hetvenes években, amikor az USA elszakadt az aranystandardtól, ezzel a koronavírus-járvány okozta gazdasági válságra adott, már-már rutinszerű válaszra, a pénznyomtatásra utalt.

Bizony, végre megtörtént az, amire hosszú évek óta várnak a kriptopénz érdeklődők, befektetők, fanatikusok és programozók, elérkezett az első mainstream, nagy múltú, és még nagyobb nevű befektető a klasszikus pénzvilágból, aki kimondta, hogy komoly értéke van a véges mennyiségnek, amit a bitcoin nyújt.

Mindezt egy, a CNBC-nek adott interjúba mondta el, amiben arról kérdezték, hogy miért szavazott - tőkealapjából néhány százaléknyi - bizalmat a bitcoinnak. Egészen pontosan közel két százalékról van szó, ami egy ekkora tőkealap életében tekintélyes összegnek számít.

Megfogalmazása szerint a bitcoin még csupán 11 éves, így még nincs kialakult, mély bizalom iránta az emberek fejében, azt is hozzátette, hogy minden egyes nappal, amit “túlél”, egyre jobban erősödik a helyzete, egyre inkább nő a belé vetett bizalom. Remek spekulációnak nevezte a bitcoint a készpénzzel, pontosabban a fiat pénzekkel szemben, hiszen ezek értékét a kormányzatok folyamatosan pénznyomtatással rontják.

Arany befektetésekkel is rendelkezik, azonban mint mondta, a gazdaság általános digitalizációja mindenképp a bitcoinnak, a kriptopénzek terjedésének kedvez. Jelenleg nagyjából 50, legfeljebb 70 millió ember rendelkezik kriptopénzekkel, hisz abban, hogy ez 100-200, vagy akár több száz millióra fog nőni a következő évek során.

A fiat pénzek kapcsán egyenesen úgy fogalmazott a CNBC-nek adott interjújában, hogy “wasting asset”-ről van szó, magyarul talán “kárbamenő, elértéktelenedő eszköz” lehet a találó fordítás. A befektetési arány, vagyis az 1-2% kapcsán, amekkora részét a kezelt tőkéjének bitcoinba fektette azt mondta, hogy “ez tűnik most helyesnek”, utalva ezzel arra, hogy jelenleg ekkora kockázatot “érdemel” a bitcoin.

Úgy látja, hogy a bitcoin nem a “nagy megoldás” a pénzrendszer problémáira, viszont egy remek spekuláció, jó lehetőség.

Ennek ellenére fontos lépésről van szó, hiszen Tudor döntése példaértékű lehet, annak ellenére is, hogy nem a legelső, de eddig mindenképp a legnagyobb nevű befektető, aki - némi - bizalmat szavazott a bitcoinnak. Szépen, lassan haladunk a hétköznapok felé, ennek fontos eleme a klasszikus befektetői társaságok nyitottsága a terület felé.

Ha szeretnél tanulni a kriptopénz kereskedésről, akkor látogass el a Kripto Akadémiára, ahol jelen cikk szerzője, Györfi András szerkesztőként dolgozik, András egyben a Kriptopénz ABC című ismeretterjesztő kötet szakmai szerkesztője, társszerzője.