Paul Tudor Jones, a nagytőkés aki bitcoin kisbefektető lett

Újabb fontos lépést tette a kriptopénz ipar a mainstream, vagyis az úgynevezett “fősodor” eléréséhez. Egy milliárdos hedge fund vezér, Paul Tudor úgy döntött, hogy az alapjában forgatott tőke egy - kis - részét bitcoinba fekteti. Nagy lépés ez, hiszen hosszú éveken keresztül az olyan nagy nevek a klasszikus pénzvilágból, mint például Jamie Dimon, a JPMorgan Chase szinte csak és kizárólag negatív felhanggal nyilatkoztak a területről, most úgy tűnik fordulhat a kocka.

Futótűzként terjedt a globális kriptopénz közösség köreiben a hír, nem véletlenül, hiszen valóban nagy dologról van szó. Nem csupán a bitcoinba fektetett tőke mennyisége, vagy az a tény izgalmas, hogy egy hedge fund-ról van szó, hanem az is külön érdekessé teszi a hírt, hogy pontosan kiről van szó.

Ki az a Paul Tudor Jones és miért fektet bitcoinba?

Utánajártunk ki is Paul Tudor, az a hedge fund menedzser, aki úttörőként legalább az ügyfelei által befektetett tőke egy részét bitcoinba helyezte, annak is, hogy miért hozta meg ezt a döntést.

Paul Tudor Jones II 1954 szeptember 28-án született, Tennessee állam Memphis városában. Tehetős családba született, apja a szállítmányozási jogra specializálódott ügyvéd volt. Fiatalon sokat sportolt, váltósúlyú ökölvívóként bajnokságot is nyert. Szülővárosában járt egyetemre, majd 1980-ban megalapította a Tudor Investment Corporation-t, melynek azóta is a vezetője. Ismert jótékonysági, és környezetvédelmi munkásságáról is.

Persze nem a saját befektetési alapjának létrehozása volt az első szakmai tapasztalata, az azt megelőző években több tőzsdén is dolgozott, nem máshol, mint New York-ban. Rákanyarodva a lényegre, a Tudor Investment Corporation jelenleg közel nyolc milliárd dollárnyi tőkét kezel, a lehető legkülönbözőbb területeken.

Köztük makro kereskedés és befektetés, kockázati tőke befektetések, feltörekvő piacok, különféle árucikkek, egyebek. A mára óriásira duzzadt, több “alvállalatot” is magába foglaló szervezetben kereskednek valutákkal, természetesen részvényekkel, és gyakorlatilag bármivel, amivel kereskedni lehet.

Persze Tudor sikere sem jött egyik napról a másikra, az indulás nem volt könnyű, ám egyetemi kapcsolatain keresztül hozzájutott 30 000 dollárnyi tőkéhez, ez volt az első összeg, amit a gondjaira bíztak. Úgy tűnik jól kezelte, hiszen ezt követően dinamikusan növekedett az ügyfélköre az évtizedek során.

Az egyik első alkalom, amikor felhívta magára a nemzetközi pénzvilág figyelmét az volt, amikor előre látta az 1987-es, fekete hétfőként elhíresült tőzsdei összeomlást, sőt, nem csak előre látta, de ki is használta. Óriási short pozíciókat nyitott, ezzel megháromszorozta a tőkéjét, persze nem csak a sajátját, hanem az ügyfeleinek is sokat keresett, ezzel tovább erősítve személyes, és céges brandjét egyaránt.

Más források szerint 129%-os hozamot ért el a befektetőinek a jutalékok levonása után, nagyjából százmillió dollárt kerestek összesítve azok, akik Tudorra bízták tőkéjüket. Külön érdekesség, hogy az 1987-es összeomlást Tudor és kollégái úgy látták előre, hogy összevetették a fekete hétfőt megelőző piaci eseményeket az 1929-es krach előtti összképpel. Egyértelműnek látták a hasonlóságot, sokakkal ellentétben azt is, hogy ez rosszat jelent. Tudornak lett igaza.

Nem sokkal később, 1990-ben, a japán részvénypiac összeomlásakor bő 87 százalék hasznot ért el, ismét jelentős short pozíciók nyitásával. Kudarcoktól sem volt mentes a pályafutása, 1994-ben mintegy 800 000 dollárnyi büntetést kellett fizetnie a SEC-nek (U.S. Securities and Exchange Commission, az amerikai tőzsdefelügyelet), amiért a vád szerint megszegett egy fontos szabályozást, a jól bevált módszere, a shortolás kapcsán.

Befektetési filozófiájának külön érdekessége, hogy abban hisz, először az ár mozdul, majd azt követi a fundamentum.

A kriptopénzekkel való kapcsolata sem új, elmondása szerint eddig nem igazán hitt sem a bitcoinban, sem általában a területben, most azonban kulcsfontosságú fordulatot lát a világban. Szerinte valami nagyon hasonló történik most, mint a hetvenes években, amikor az USA elszakadt az aranystandardtól, ezzel a koronavírus-járvány okozta gazdasági válságra adott, már-már rutinszerű válaszra, a pénznyomtatásra utalt.

Bizony, végre megtörtént az, amire hosszú évek óta várnak a kriptopénz érdeklődők, befektetők, fanatikusok és programozók, elérkezett az első mainstream, nagy múltú, és még nagyobb nevű befektető a klasszikus pénzvilágból, aki kimondta, hogy komoly értéke van a véges mennyiségnek, amit a bitcoin nyújt.

Mindezt egy, a CNBC-nek adott interjúba mondta el, amiben arról kérdezték, hogy miért szavazott - tőkealapjából néhány százaléknyi - bizalmat a bitcoinnak. Egészen pontosan közel két százalékról van szó, ami egy ekkora tőkealap életében tekintélyes összegnek számít.

Megfogalmazása szerint a bitcoin még csupán 11 éves, így még nincs kialakult, mély bizalom iránta az emberek fejében, azt is hozzátette, hogy minden egyes nappal, amit “túlél”, egyre jobban erősödik a helyzete, egyre inkább nő a belé vetett bizalom. Remek spekulációnak nevezte a bitcoint a készpénzzel, pontosabban a fiat pénzekkel szemben, hiszen ezek értékét a kormányzatok folyamatosan pénznyomtatással rontják.

Arany befektetésekkel is rendelkezik, azonban mint mondta, a gazdaság általános digitalizációja mindenképp a bitcoinnak, a kriptopénzek terjedésének kedvez. Jelenleg nagyjából 50, legfeljebb 70 millió ember rendelkezik kriptopénzekkel, hisz abban, hogy ez 100-200, vagy akár több száz millióra fog nőni a következő évek során.

A fiat pénzek kapcsán egyenesen úgy fogalmazott a CNBC-nek adott interjújában, hogy “wasting asset”-ről van szó, magyarul talán “kárbamenő, elértéktelenedő eszköz” lehet a találó fordítás. A befektetési arány, vagyis az 1-2% kapcsán, amekkora részét a kezelt tőkéjének bitcoinba fektette azt mondta, hogy “ez tűnik most helyesnek”, utalva ezzel arra, hogy jelenleg ekkora kockázatot “érdemel” a bitcoin.

Úgy látja, hogy a bitcoin nem a “nagy megoldás” a pénzrendszer problémáira, viszont egy remek spekuláció, jó lehetőség.

Ennek ellenére fontos lépésről van szó, hiszen Tudor döntése példaértékű lehet, annak ellenére is, hogy nem a legelső, de eddig mindenképp a legnagyobb nevű befektető, aki - némi - bizalmat szavazott a bitcoinnak. Szépen, lassan haladunk a hétköznapok felé, ennek fontos eleme a klasszikus befektetői társaságok nyitottsága a terület felé.

Ha szeretnél tanulni a kriptopénz kereskedésről, akkor látogass el a Kripto Akadémiára, ahol jelen cikk szerzője, Györfi András szerkesztőként dolgozik, András egyben a Kriptopénz ABC című ismeretterjesztő kötet szakmai szerkesztője, társszerzője.

Ha kedvet kaptál a Bitcoin vásárláshoz, kattints IDE.

Ez a blogcikk / poszt / hír nem minősül pénzügyi tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Azt itt leírtak pusztán edukációs és ismeretterjesztő célt szolgálnak. A kriptovaluták árfolyama rendkívül volatilis, árfolyamuk rövid idő alatt drasztikusan képes emelkedni vagy esni, ezért befektetési céllal történű vásárlásuk kockázatos. Mielőtt bármilyen pénzügyi döntést hoznál, tájékozódj alaposan, mérlegeld pénzügyi helyzeted és kockázatvállalási képességed.