A plymouthi ökör és a kollektív elme kódja

A történet 1906-ban kezdődik, egy napsütötte délutánon az angliai Plymouthban, a West of England Fat Stock and Poultry Exhibition elnevezésű vásáron. Képzeljük el a nyüzsgő tömeget, a szarvasmarhák bőgését és a frissen vágott széna illatát. A látogatók között ott sétál Sir Francis Galton, a viktoriánus kor polihisztora: felfedező, meteorológus és a modern statisztika egyik atyja. A figyelmét egy egyszerű verseny köti le: a vásár látogatói hat pennyért cserébe megbecsülhették egy díjnyertes ökör levágás utáni, „konyhakész” súlyát.

A játékban közel 800-an vettek részt, a szakértő hentesektől és tapasztalt farmerektől kezdve a kíváncsi bámészkodókig. Galton, aki mélyen hitt az elitek bölcsességében és szkeptikus volt a „tömeg” ítélőképességével kapcsolatban, elhatározta, hogy statisztikai elemzés alá veti az eredményeket, hogy bebizonyítsa a demokrácia ostobaságát. Miután összegyűjtötte a 787 olvasható szavazócédulát, valami egészen megdöbbentőre bukkant. Míg az egyéni becslések szélsőségesen szóródtak, a becslések mediánja – 1207 font – elképesztően pontos volt. Az ökör tényleges súlya 1198 font volt, ami azt jelenti, hogy a tömeg kollektív becslése kevesebb mint 1%-kal tért el a valóságtól. A tömeg, mint egész, pontosabb volt, mint bármelyik egyén, beleértve a legképzettebb marhaszakértőket is.

Ez a látszólag jelentéktelen vásári epizód egy időtlen elvet tárt fel, amelyet James Surowiecki később a The Wisdom of Crowds (A tömegek bölcsessége) című könyvében népszerűsített: a megfelelő feltételek mellett az emberek nagy csoportjai okosabbak, mint egy szűk elit, bármilyen briliánsak is legyenek annak tagjai. A mechanizmus nem mágikus, hanem statisztikai. Az egyéni hibák hajlamosak kioltani egymást. Vannak, akik felülbecsülnek, mások alulbecsülnek, de amikor ezeket az eltéréseket átlagolják, a zaj eltűnik, és csak a tiszta információ marad.

Surowiecki szerint azonban a tömeg nem automatikusan bölcs. Négy kulcsfontosságú feltételnek kell teljesülnie: a vélemények sokféleségének, a gondolkodás függetlenségének, a tudás decentralizáltságának és egy olyan mechanizmusnak, amely képes az egyéni ítéleteket kollektív döntéssé összesíteni. A csőcselék nem bölcs tömeg. A prediction marketek pedig pontosan erre a felismerésre épülnek. Nem csupán egy modern közvélemény-kutatás formáját öltik, hanem egy tudatosan megtervezett technológiát képviselnek, amelynek célja, hogy globális méretekben hozza létre és tartsa fenn a Galton ökre körüli tömeget bölccsé tevő feltételeket.

A piac mechanikája – a valószínűség pénzzé tétele

A prediction marketek működésének megértéséhez el kell felejtenünk a hagyományos tőzsdét. Itt a résztvevők nem egy vállalat részvényeivel kereskednek, hanem egy jövőbeli esemény kimenetelére vonatkozó szerződésekkel. A leggyakoribb formátum a bináris szerződés, amely egy egyszerű „igen” vagy „nem” kérdésre épül. Például: „3% felett lesz-e az infláció az év végére?”

Minden szerződést úgy terveznek, hogy 1 dollárt fizessen, ha a kimenetel helyes, és 0 dollárt, ha nem. Ez a leegyszerűsített struktúra rejti a piac zsenialitását.

Az ár mint valószínűség: a piac „igazság” szignálja

A központi mechanizmus az, hogy egy „igen” részvény ára, amely 0.00 és 1.00 dollár között ingadozik, nem önkényes. A piac valós idejű, kollektív vélekedését tükrözi az esemény bekövetkezésének valószínűségéről. Ha egy esemény „igen” részvényeivel 0.60 dolláron kereskednek, a piac lényegében azt mondja, hogy 60% esélyt lát a bekövetkezésére. Ez az ár egy élő, lélegző konszenzus, amely sokkal dinamikusabb, mint bármely statikus felmérés. Olyan közvélemény-kutatás, ahol a szavazatokat a szavazók tőkéje és meggyőződése súlyozza.

A pénzügyi ösztönző a kulcs. A résztvevők motiváltak, hogy igazuk legyen, hiszen a pénzük függ tőle. Ez arra kényszeríti őket, hogy minden elérhető információt – híreket, adatokat, szakértői véleményeket – összegyűjtsenek és feldolgozzanak a lehető legpontosabb előrejelzés érdekében. A rendszer arra ösztönöz, hogy az ember „a pénzét tegye oda, ahol a szája jár”.

A motorháztető alatt: a likviditás láthatatlan motorjai

Egy piac haszontalan, ha nincs kivel kereskedni. A prediction marketek két fő mechanizmust alkalmaznak a likviditás – a kereskedés lehetőségének – biztosítására.

• Folyamatos Kettős Aukció (Continuous Double Auction, CDA): Ez a modell a hagyományos tőzsdékhez hasonlóan működik, ahol a rendszer vevőket és eladókat párosít össze. Átlátható, de likviditási problémákkal küzdhet, ha nincs elegendő résztvevő.
• Automatizált Piacjegyzők (Automated Market Makers, AMM): A modern, decentralizált piacokon, mint például a Polymarket, ez a gyakoribb. Itt egy algoritmus (egy okosszerződés) minden kereskedés ellenfeléül szolgál, mindig kínálva egy árat. Ez garantálja, hogy mindig van likviditás, de az ár a kereskedési aktivitás függvényében folyamatosan változik. Ez a technológiai megoldás a prediction marketek egyik legnagyobb gyakorlati akadályára.

A prediction marketek alapvető innovációja egy újfajta eszköz, az „információs vagyon” megteremtése. Egy szubjektív, megfoghatatlan fogalmat – egy jövőre vonatkozó vélekedést – alakítanak át egy szabványosított, kereskedhető és likvid pénzügyi instrumentummá. A nyersanyag a tömeg szétszórt tudása és hite. A gépezet a piaci mechanizmus (CDA vagy AMM). A végtermék pedig egy ár, amely valós idejű információs jelzésként szolgál. Ez a teljes koncepciót a spekuláció világából az információ-előállítás területére emeli át.

A modern aréna szereplői – szabályozott titánok és decentralizált lázadók

A prediction marketek világa ma két, egymással versengő filozófia harcterévé vált. Az egyik oldalon a kriptovaluták nyílt, szabályozatlan innovációja áll, a másikon pedig a hagyományos pénzügyek stabil, de lassabb, szabályozott világa.

A decentralizált határvidék: Polymarket

A Polymarket a világ legnagyobb prediction market platformja, amely blokklánc-technológiára (Polygon) épül, és kriptovalutát (az USDC stabilcoint) használ az elszámolásokhoz. Kezdeti filozófiája a kripto-ethoszban gyökerezett: decentralizáció, engedély nélküli hozzáférés és globális működés központi hatóság nélkül.

Ez a megközelítés azonban közvetlen konfliktushoz vezetett az amerikai szabályozókkal. 2022-ben az Árutőzsdei Határidős Kereskedelmet Felügyelő Bizottság (CFTC) 1.4 millió dollárra bírságolta a Polymarketet, és arra kényszerítette, hogy tiltsa le az amerikai felhasználókat egy nem regisztrált platform működtetése miatt. Válaszul a Polymarket stratégiai fordulatot hajtott végre: a jövedelmező amerikai piacra való visszatérés érdekében felvásárolt egy CFTC-licenccel rendelkező tőzsdét (QCEX), jelezve elmozdulását egy szabályozáskövetőbb jövő felé.

A szabályozott szereplő: Kalshi

A Kalshi az ellenkező utat járta be. Az MIT végzősei által alapított cég a kezdetektől a „szabályozás az első” stratégiát követte, és elsőként vált a CFTC által teljes mértékben szabályozott, Kijelölt Szerződéses Piac (Designated Contract Market, DCM) státuszú platformmá. A Kalshi egy hagyományos pénzügyi tőzsdéhez hasonlóan működik, amerikai dollárt használ, és teljes körű felhasználói azonosítást (KYC/AML) követel meg, ami lehetővé teszi, hogy olyan mainstream platformokon keresztül is elérhető legyen, mint a Robinhood. Piaci fókusza széleskörű, a gazdaságtól és politikától kezdve az időjáráson át a kultúráig terjed, mindezt egy szövetségileg jóváhagyott keretrendszeren belül.

A kísérleti homokozó: Manifold Markets

Kontrasztként érdemes megemlíteni a Manifoldot, amely elsősorban játékpénzt („Mana”) használ. Ez a modell megszünteti a magas pénzügyi téteket, és a platformot inkább előrejelzési eszközként, közösségi szerepvállalásként és jótékonysági lehetőségként pozicionálja, semmint tiszta spekulációként. Ez rávilágít arra, hogy az előrejelzés iránti vágy önmagában is ösztönző lehet.

A nagy konvergencia: a filozófiák összecsapása

A Polymarket és a Kalshi közötti versengés nem csupán a piaci részesedésért folyó harc, hanem két világnézet összecsapása is. A legújabb fejlemények azonban egy lenyűgöző közeledést mutatnak: a Polymarket a legitimitás érdekében a szabályozás felé mozdul, míg a Kalshi a globális terjeszkedés és a kripto-ökoszisztémába való bekapcsolódás érdekében blokklánc-technológiát integrál. Úgy tűnik, egyik tiszta modell sem volt önmagában elegendő. A Polymarketnek szüksége volt a szabályozás által biztosított hozzáférésre, a Kalshinak pedig a blokklánc által kínált globális elérésre és technológiai rugalmasságra. A pénzügyi innováció győztes modellje talán nem egy forradalom lesz, amely lecseréli a régi rendszert, hanem egy evolúció, amely integrálja mindkét világ erősségeit.

Tulajdonság	Polymarket	Kalshi	Manifold Markets
Szabályozási Státusz	Decentralizált, de az USA-ban CFTC-licenccel rendelkező leányvállalaton (QCEX) keresztül működik	Központosított, teljes körűen a CFTC által szabályozott (DCM)	Szabályozatlan (játékpénz alapú)
Alaptechnológia	Blokklánc (Polygon, Ethereum)	Hagyományos pénzügyi tőzsdei infrastruktúra, blokklánc integrációval	Web-alapú platform, automatizált piacjegyzővel
Pénznem	Kriptovaluta (USDC stabilcoin)	Amerikai dollár (USD)	Játékpénz ("Mana")
Elsődleges Célközönség	Globális kripto-felhasználók, nemzetközi piacok	Amerikai mainstream felhasználók, hagyományos befektetők	Előrejelzési közösségek, kísérletezők, jótékonykodók
Kulcsjellemző / Filozófia	Decentralizáció, globális hozzáférés, alacsony belépési korlát	Szabályozási megfelelés, biztonság, mainstream integráció (pl. Robinhood)	Előrejelzés mint játék, közösségépítés, pénzügyi kockázat nélküliség

A piacokon túl – Az információ új határai

A prediction marketek valódi ereje nem csupán a nyilvános események előrejelzésében rejlik, hanem abban a képességükben, hogy feltárják és összesítik azokat az információkat, amelyeket a hagyományos csatornák elnyomnak, figyelmen kívül hagynak vagy nem képesek elérni.

A vállalati intelligencia felszabadítása

A vállalati hierarchiák gyakran információs csapdákká válnak. A rossz hírektől való félelem vagy a belső politika miatt a kritikus tudás gyakran elakad a szervezet alsóbb szintjein. A belső prediction marketek ezt a problémát hivatottak megoldani. Olyan cégek, mint a Google, a Hewlett-Packard (HP), a Ford és a Microsoft sikeresen alkalmaztak belső piacokat termékbevezetési dátumok, értékesítési adatok és projekt-határidők előrejelzésére.

Az eredmények lenyűgözőek. A HP esetében a belső piacok az esetek 75%-ában pontosabb előrejelzést adtak, mint a vállalat hivatalos szakértői. Ezek a példák bizonyítják, hogy a piacok hatékony eszközei lehetnek a szétszórt, belső tudás összesítésének.

Egy eszköz a „tudomány megmentésére”?

A tudományos világot az úgynevezett „reprodukálhatósági válság” sújtja, amelynek lényege, hogy számos publikált tudományos eredményt nem lehet megismételni. A prediction marketek újszerű megoldást kínálnak erre a problémára. Azzal, hogy lehetővé teszik a tudósoknak, hogy fogadjanak egy-egy tanulmány eredményének megismételhetőségére, a piaci ár gyors, közösségi alapú értékelést adhat egy felfedezés hitelességéről.

Egy, a pszichológia területén végzett kísérlet során a prediction market a replikációk kimenetelét az esetek 71%-ában helyesen jelezte előre, felülmúlva az egyéni szakértői felméréseket. Ez egy új, ösztönzött és gyors szakmai lektorálási forma lehetőségét veti fel. A koncepció kiterjedhet a kutatásfinanszírozásra is, ahol a tudósok egy projektbe fektetett munkájukat úgy téríthetnék meg, ha egy prediction marketen fogadnak annak sikerére.

Futarchia: Egy radikális kormányzási vízió

A prediction marketek legprovokatívabb alkalmazása Robin Hanson közgazdász nevéhez fűződik, aki a „futarchia” koncepcióját javasolta. Az alapgondolat: „Szavazz az értékekre, fogadj a meggyőződésekre”. Ebben a rendszerben az állampolgárok demokratikusan döntenének arról, hogy a társadalom milyen célokat kövessen (pl. „maximalizáljuk a mediánjövedelmet”). A konkrét szakpolitikákat azonban, amelyekkel ezt a célt el lehet érni, nem a politikusok választanák ki.

Ehelyett a döntést a prediction marketekre bíznák. Egy javasolt intézkedés csak akkor válna törvénnyé, ha a piac azt jelezné előre, hogy bevezetése egy előre meghatározott jóléti mutató magasabb értékét eredményezné, mint a status quo fenntartása. Ez egy radikális kísérlet a kormányzás „mi”-jének és „hogyan”-jának szétválasztására, a politikai vitát piacvezérelt bizonyítékokkal helyettesítve.

Mindhárom területen – a vállalatoknál, a tudományban és a kormányzásban – a prediction marketek egy közös célt szolgálnak: megkerülik a hibásan működő információs csatornákat. A vállalati politika, a lassú szakmai lektorálás vagy a partizán politikai vita helyett egy párhuzamos, hatékonyabb mechanizmust kínálnak, amely a pénzügyi ösztönzőkre épít, nem pedig a tekintélyre vagy a státuszra. Ezek az eszközök a „kellemetlen igazságok” kimondására szolgálnak olyan rendszerekben, ahol az igazság gyakran kényelmetlen.

Szellemek a gépben – torzítások, manipuláció és a szabályozási dzsungel

A prediction marketek azonban nem tévedhetetlenek. Mivel emberek működtetik őket, magukban hordozzák az emberi pszichológia minden tökéletlenségét és a rendszerszintű sebezhetőségeket.

Az emberi tényező: amikor a tömeg nem bölcs

A piacok nem tökéletesek, mert az emberek, akik kereskednek rajtuk, kognitív torzításoknak vannak kitéve. A legékesebb példa erre a „favorit-esélytelen torzítás” (favorite-longshot bias). Ez egy jól dokumentált jelenség a fogadási piacokon, ahol a résztvevők szisztematikusan túlbecsülik a valószínűtlen kimenetelek (az „esélytelenek”) esélyeit, és alulbecsülik a valószínű kimenetelekét (a „favoritokét”).

Ez a torzítás, amelyet valószínűleg a valószínűségek téves észlelése és a nagy nyeremények iránti vágy hajt, azt mutatja, hogy még akkor is, ha pénz forog kockán, az emberi pszichológia képes eltéríteni a piaci árakat a racionális valószínűségektől. A piac nemcsak az információt, hanem annak hibás feldolgozását is tükrözi.

A manipuláció árnyéka

A „tömegek bölcsessége” feltételezi a független szereplők nagy és sokszínű csoportját. Ez a feltételezés azonban megbukik az alacsony likviditású piacokon. Fennáll a kockázata, hogy egyetlen, jól finanszírozott manipulátor – egy gazdag adományozó, egy idegen kormány vagy egy érdekelt vállalat – szándékosan eltorzíthatja a piac árát nagy tétek elhelyezésével.

Ilyen esetben a piaci ár többé nem a kollektív bölcsesség jele, hanem a propaganda eszközévé válik, amely egy félrevezető „igazságot” sugároz. Ez egy kritikus sebezhetőség, különösen a politikailag érzékeny piacok esetében.

A szabályozási polgárháború: szerencsejáték vagy pénzügy?

Az iparág legnagyobb egzisztenciális fenyegetése az Egyesült Államokban a szabályozási bizonytalanság. Az alapvető konfliktus a következő:

• Szövetségi nézőpont (CFTC): A prediction marketek pénzügyi derivatívák – konkrétan „eseményszerződések” –, amelyek a CFTC kizárólagos joghatósága alá tartoznak.
• Állami nézőpont (Szerencsejáték Bizottságok): Ezek a platformok a sportfogadás vagy a szerencsejáték egy formáját képviselik, és államonként kellene őket szabályozni, akárcsak a DraftKings vagy a FanDuel szolgáltatásait.

A Kalshi által számos állam (New York, Ohio, Maryland stb.) és törzsi nemzet ellen indított, folyamatban lévő jogi csaták, amelyek beszüntetési felszólításokat adtak ki, rávilágítanak a mély jogi bizonytalanságra. Az egymásnak ellentmondó bírósági ítéletek csak tovább mélyítik a káoszt.

Ez a szabályozási kétértelműség a fő akadálya a széles körű elterjedésnek és az intézményi befektetéseknek, ami pedig fenntartja azokat a likviditási problémákat, amelyek a piacokat sebezhetővé teszik a manipulációval szemben. A szabályozási bizonytalanság elriasztja a nagy, intézményi, „racionális” tőkét a piacoktól. Ez a tőkehiány alacsonyan tartja a likviditást. Az alacsony likviditás és a manipuláció lehetősége pedig muníciót ad az állami szabályozóknak, akik azzal érvelnek, hogy a piacok nem biztonságosak és a szerencsejátékhoz hasonlítanak. Ez egy ördögi kört hoz létre: szabályozási kockázat → alacsony likviditás → manipulációs kockázat → még több szabályozási kockázat. Ennek a körnek a megtörése – valószínűleg egy legfelsőbb bírósági döntés vagy kongresszusi törvény által – kulcsfontosságú az iparág jövője szempontjából.

Konklúzió: az új igazságmotorok

A történet, amely egy plymouthi mezőn kezdődött egy ökör súlyának megbecslésével, mára egy globális, valós idejű, blokklánc-alapú információs hálózattá fejlődött. A „tömegek bölcsessége” egy statisztikai érdekességből egy tudatosan megtervezett technológiává vált.

A prediction marketeket azonban nem tévedhetetlen jósgömböknek kell tekintenünk. Nem a jövőt látják, hanem a jelent tükrözik. Tükröt tartanak elénk, amely megmutatja kollektív tudásunk, bölcsességünk és meggyőződésünk összegét egy adott pillanatban. De ugyanúgy visszatükrözi torzításainkat, irracionalitásunkat és manipulációra való hajlamunkat is.

Végső értékük nem a bizonytalanság megszüntetésében rejlik, hanem abban, hogy arra kényszerítenek minket, hogy egy számmal szembesüljünk vele. Világos, őszinte és pénzügyileg alátámasztott árat adnak a kollektív kétségeinknek. Egy olyan világban, amelyet elárasztanak az olcsó vélemények és a szakértői megmondóemberek, a prediction marketek valami ritkaságot kínálnak: egy olyan jelzést, ahol a tévedésnek valós ára van, és ahol a bölcsesség ára mindenki számára látható.