A digitális pénz a jövő pénze?

Ezúttal a digitális pénzek világában fogunk elmélyedni. Sokaknak egyből a bitcoin, az ether és társai ugranak be, de ez az írás nem erről szól. Inkább vizsgáljuk meg e helyett azt az izgalmas kérdést, hogy mi a helyzet azokkal a digitális pénzekkel, amiket a jegybankok kreálnak.

Mi válthatja le a pénztárcában lapuló bankjegyeket?

Jósok nem vagyunk, senki sem tudhatja, hogy pontosan mi fog történni. Az azonban egy lehetséges forgatókönyv, hogy a mostani pénzek helyett digitális formában fog létezni az euró, a forint és minden más deviza.

Digitális pénzt már e pillanatban is aktívan használ a lakosság jelentős hányada, hiszen a bankszámlán pihenő pénz is ilyen. A népszerű kriptodevizák korlátozásra kerülhetnek azzal, ha a jegybankok, kormányok megalkotják a saját digitális pénzeiket. Kína kormánya ezt a lépést már meg is tette.

A klasszikus bitcoin és a jegybankok által létrehozott digitális pénzek között alig akad közös vonás. Az erősen változó árfolyamú bitcoinnal szemben ezek a központosított digitális pénzek centralizáltak, és a blockchain technológia sem szükséges a minél gyorsabb elszámolás lehetővé tételéhez.

Hogyan lehet bevezetni a digitális pénzt?

Úgy, hogy az emberek a bankszámlájukon lévő pénzt átutalják egy digitális pénztárcába, és mindenhol az okostelefonjukkal fizetnek majd. A tervek arról szólnak, hogy a digitális pénz teljes egészében, 1:1 arányban lesznek válthatóak a bankszámlán lévő pénzre oda-vissza alapon. A két rendszer tehát párhuzamosan fog futni egymás mellett.

Ha ez a rendszer bevezetésre kerül, akkor szép fokozatosan a készpénznek kell majd búcsút inteni. Lényegében egy elszámolási rendszer jönne létre a PayPal és a Revolut mintájára.

Mit szólnak ehhez az egyes országok?

Az országok számára a digitális pénzek előnye az volna, hogy ki tudnák iktatni az amerikaiak által kontrollált elszámolási rendszereket. Ehhez tudni kell azt, hogy az USA részesedése a teljes világgazdaságból az ‘50-es évek óta folyamatosan csökken. Ugyan növekedtek, de más régiók, mint például Ázsia, náluk is gyorsabban tették mindezt.

A dollár dominanciája a második világháborút követően alakult ki és a mai napig megmaradt. A háború borzalmait követően 44 ország döntött úgy, hogy saját devizájukat a dollárhoz rögzítik. Bár a dollár mögött már nincsen valós aranyfedezet, ennek ellenére a dollár központi szerepe megmaradt. Bárhol is van a világban egy vásárló, minden árutőzsdei terméket, beleértve az aranyat, olajat és kakaót is dollárban tud vásárolni.

Az Egyesült Államok súlya tehát jóval jelentősebb, mint amit a gazdasági súlya indokolna. A feltörekvő hatalmak persze nincsenek ezzel kibékülve, beleértve az Európai Uniót és Kínát, nem beszélve a többiekről.

A digitális deviza kérdést azokban az országokban sürgetik, ahol kiemelt fontosságú ügyként kezelik a leválást az amerikai elszámolási rendszertől, az élen Kínával. Indokként nevezik meg a digitalizáció felgyorsulását, amivel pénzügyi szinten is lépést kellene tartani. Persze Kínában attól sem riadnak vissza, hogy az embereket is ellenőrizzék, és a digitális deviza esetében minden látható: ki mit költött, ki mit vásárolt, mindennek nyoma van.

A hosszú dollárkorszaknak könnyen lehet, hogy előbb-utóbb vége lesz, de egy ilyen átállás rendkívül hosszú folyamat, akár több tíz év is lehet, ha egyáltalán megtörténik.

Ha kedvet kaptál a Bitcoin vásárláshoz, kattints IDE.

Ez a blogcikk / poszt / hír nem minősül pénzügyi tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Azt itt leírtak pusztán edukációs és ismeretterjesztő célt szolgálnak. A kriptovaluták árfolyama rendkívül volatilis, árfolyamuk rövid idő alatt drasztikusan képes emelkedni vagy esni, ezért befektetési céllal történű vásárlásuk kockázatos. Mielőtt bármilyen pénzügyi döntést hoznál, tájékozódj alaposan, mérlegeld pénzügyi helyzeted és kockázatvállalási képességed.