Úgy tűnik az EU is igyekszik lépést tartani a világ, pontosabban az IT világ fejlődésével. Friss javaslatában az Európai Bizottság arról beszél, hogy segíteniük kell a kriptopénzek innovációját, egy ezt szolgáló “keretrendszer” kidolgozásával.
A kripto keretrendszer tisztázza majd a fogalmakat és megszünteti a jogi bizonytalanságot is a területen
A tíz oldalas anyag a kriptopénzekről is sokat beszél, sőt, szinte az egész anyag az új digitális fizetőeszközökre lett kihegyezve. Körbejárják a legfontosabb “tömböket”, a terület legnagyobb kérdéseit, kihívásait és problémáit.
Ezek közül az első a jogi bizonytalanság, mely helyett “jogi bizonyosságot” kell termteniük ahhoz, hogy ne gátolják, hanem segítsék a terület fejlődését. A második, nem kevésbé jelentős kérdéskör a Blokklánc technológia adoptálása, illetve a klasszikus pénzügyi eszközök tokenizálása.
Bár ez utóbbi jó eséllyel egy távolabbi terv része lehet, az biztos, hogy az előbbi kettő fontos cél a kriptopénz piac, és a Blokklánc ipar fejlődése érdekében.
További, fontos célként az “innováció támogatását” jelölték meg, bár legyünk őszinték: ez egy kissé nehezen megfogható, tág fogalom. Ehhez gyorsan hozzáteszik, hogy a tisztességes verseny is fontos számukra, ahogy az innováció kapcsán a “felelősségteljes újítás”, ismét kissé nehezen értelmezhető, talán egyenesen “ködös” fogalmak.
Akár így, akár úgy, az mindenesetre örvendetes, hogy az európai bizottságban egyáltalán felmerült a kriptopénzek, és a Blokklánc kérdésköre, bizonyára ők is látják, hogy a területnek egyre nagyobb, sőt, folyamatosan növekvő jelentősége van.
A befektetők védelme is előtérbe kerül majd
A harmadik “csapásirány” amit kijelöltek azonban már ismét olyasmi, amit könnyű megemészteni, és minden kétséget kizáróan fontos cél. A befektetők védelméről van szó. Sőt, a befektetőkön túl a “fogyasztók” védelme is szóba kerül, bár itt sincs pontosítva, hogy miről is van szó, az azonban bizonyos, hogy ha van valami, ami ráfér erre a területre, akkor ez az.
A következő, fontos célként a “pénzügyi stabilitás” lett megjelölve, megintcsak olyasmi, amivel minden józanul gondolkodó ember egyet kell, hogy értsen, a kérdés azonban itt is adott: vajon mit jelent ez pontosan, részleteiben?
A harmadik negyedévben várható a törvénytervezet, addig is elküldtek egy kivonatot a tagállamoknak, hogy segítsék, pontosabban elkezdjék a párbeszédet. Ez az anyag némiképp árnyaltabb, ebben például a kriptopénzeket illetően kissé “keményebb” a megfogalmazás, azt mondja, hogy a szabályozásuk a “gazdasági céljaikat kell, hogy kövesse”, utalván ezzel például a security tokenekre. Ezek az eszközök szerintük ugyanis “minden karakterisztikájával rendelkeznek” a pénzügyi eszközöknek, ennek megfeleően egy 2014-es direktíva (MiFD II) hatálya alá kell esniük.
Azért azt is hozzáteszik, hogy a kriptoeszközök természete miatt lehet, hogy a direktíva, pontosabban a pénzügyi eszköz fogalmának újragondolása szükségessé válhat. Ezt azért emelik ki, hogy “értelmezhető” legyen, ha egy elosztott főkönyvi adatbázisban, vagyis egy blokkláncon kerül tárolásra, mozgatásra egy pénzügyi eszköz.
Előkerült még a “hibrid token” fogalma is, azt azonban nem fejtik ki, hogy ez pontosan mit jelent, azt azonban hozzátették, hogy az új szabályozások sok olyasmit is magukba foglalnak majd, amik a korábbiakból hiányoztak.
Többek között a pontos definíciókról van szó, az ígéretek szerint meghatározásra kerül a utility token, a kripto eszköz, az “asset backed crypto asset”, vagyis a valamilyen vagyon(tárgy) által fedezett kriptoeszköz, és a “szignifikáns vagyon által fedezett kriptoeszköz” fogalma is.
A kriptopénz tárcaszolgáltatók, tőzsdék és váltók is számíthatnak szabályozásra
Továbbá tisztázni tervezik a kriptopénz megőrző szolgáltatások meghatározását is, a kriptopénz váltás fogalmát is, valamint a kriptopénztőzsde értelmezését, definiálását egyaránt. Illetve az előbbi szolgáltatásokkal, cégekkel szemben támasztott elvárások is terítékre kerülnek természetesen, ahogy várhatóan azok szabályozásának kérdésköre is.
Továbbá a “tőkésítettség”, illetve a tőkegarancia kérdései is minden bizonnyal elő fognak kerülni, ahogy azt egy ilyen típusú tervezettől elvárhatjuk.
Továbbá egyfajta “homokozó” projektet is terveznek, melynek célja az lenne, hogy a piac legkülönbözőbb szereplői kipróbálhassák a blokklánc technológiát, felmérhessék, hogy számukra mennyire teremthet értéket a megoldás.
Van még néhány többé-kevésbé könnyen értelmezhető eleme a tervezetnek, az mindenesetre biztos, hogy kifejezetten örömteli, hogy egyáltalán elindult az EU abba az irányba, ami akár ahhoz is elvezethet, hogy a tagállamok mindegyikében adott a világos, áttekinthető, ha úgy tetszik “élhető” szabályozás a kriptopénzek, és a blokklánc kapcsán. Egy olyan szabályozás, ami nem gátolja, hanem kifejezetten segíti a terület fejlődését, minden érintett fél érdekében.
Ha szeretnél tanulni a kriptopénz kereskedésről, akkor látogass el a Kripto Akadémiára, ahol jelen cikk szerzője, Györfi András szerkesztőként dolgozik. András egyben a Kriptopénz ABC című ismeretterjesztő kötet szakmai szerkesztője, társszerzője, és a Forbes vendégszerzője kriptopénz témában.
