Hogyan kell Bitcoint bányászni? Mutatjuk!

• Mi az a Bitcoin?
• Hogyan kezdjünk neki a Bitcoin bányászatnak?
• Bányászat vs. beruházás
• Bitcoin bányászat saját hardverrel, megéri?
• Mi az a Bitcoin?
• Hogyan kezdjünk neki a Bitcoin bányászatnak?
• Bányászat vs. beruházás
• Bitcoin bányászat saját hardverrel, megéri?

Találkoztál már a Bitcoinnal, de nem voltál biztos benne hogyan kezdj hozzá? Szerettél volna Bitcoint bányászni, de azt hallottad, hogy már nem éri meg? Kapizsgálod már, hogyan kell bitcoin bányász gépet építeni? Akkor ezt a cikket neked ajánljuk! Olvass tovább, hogy megtudj mindent a Bitcoin bányászat részleteiről!

Mi az a Bitcoin?

Ha ezzel a kérdéssel kezdted, remek úton haladsz! Fontos megérteni, hogy pontosan mi is az, amit bányászni szeretnél, még mielőtt több időt és energiát fektetnél a dologba.

A Bitcoin körüli zavar megszüntetése érdekében két összetevőre bontjuk a fogalmat. Egyrészt van a Bitcoin “token”, egy kódrészlet, amely egy digitális koncepció tulajdonjogát képviseli - olyan, mint egy virtuális IOU. Másrészt, van egy bitcoin protokoll, egy elosztott hálózat, ami működteti a Bitcoin token egyenlegek főkönyvét. Mindkettőt Bitcoinnak nevezzük.

A rendszer lehetővé teszi a fizetések küldését és fogadását felhasználók között, anélkül, hogy átmennének egy központi hatóságon, például bankon vagy egyéb szolgáltatón. A Bitcoint nem nyomtatják ki, mint a dollárt vagy az eurót, elektronikusan hozzák létre és úgy is tárolják - a világ minden tájáról számítógépek készítik (bányásszák) egy ingyenes, nyílt forráskódú szoftver használatával.

Ez volt az első eleme annak a ma már egyre növekvő eszközosztálynak, amely átvette a hagyományos valuták néhány jellemzőjét, viszont kriptográfia alapján történik az ellenőrzése - ezeket hívjuk ma kriptovalutáknak.

Ki találta ki a Bitcoint?

Satoshi Nakamoto álnéven ismert szoftverfejlesztő 2008-ban írta meg a Bitcoint fehér könyvét, amiben ezt a technikát javasolta, mint matematikai bizonyítékokon alapuló elektronikus fizetési rendszert. Az ötlet az volt, hogy olyan eszközt hozzon létre, amely független minden központi hatóságtól, biztonságos, ellenőrizhető és megváltoztathatatlan módon ráadásul elektronikus úton működik.

Több hír keringett már arról, hogy pontosan ki is ez az ismeretlen géniusz. Néhányan azt gondolták, hogy egy észtországi csapat áll mögötte, Craig Wright pedig egyenesen kijelentette, hogy ő áll az álarc mögött.

Az igazság viszont az, hogy a mai napig senki sem tudja, ki a Satoshi Nakamoto.

Miben különbözik a Bitcoin a hagyományos valutáktól?

A Bitcoin felhasználható elektronikus fizetésére. Ebben az értelemben ez olyan, mint a hagyományos dollár, euró vagy jen, amelyekkel digitálisan is kereskednek.

De rengeteg dologban különbözik, mint például:

• Decentralizált: Ez a Bitcoin egyik legfontosabb jellemzője. Egyetlen központi intézmény sem irányítja a Bitcoin hálózatot. Helyette egy önkéntes kódolócsoport tartja fent, amit a világ különböző pontjain található számítógépek nyílt hálózata üzemeltet. A peer-to-peer rendszer megoldja a kettős költés problémáját is, amit a hagyományos fiat valuták esetében a bankok tesznek, ezzel teljes ellenőrzést biztosítva nekik. A Bitcoinnál a tranzakciók integritását egy elosztott, nyílt hálózat biztosítja, ami senkinek sem áll a birtokában.
• Korlátozottan elérhető a készlet: A Fiat-valuták (dollár, euró, jen stb.) korlátlan kínálatot nyújtanak - a központi bankok annyit bocsáthatnak ki, amennyit csak akarnak, és manipulálhatják a valutájuk értékét más országokhoz viszonyítva, aminek a valuta tulajdonosai (és különösen a kevés alternatívával rendelkező polgárok) isszák meg a levét. A Bitcoin esetében viszont az alapjául szolgáló algoritmus szorosan szabályozza a kínálatot, ami maximum 21 millió lehet. Ez vonzóbbá teszi a bitcoint mint eszközt - elméletben, ha növekszik a kereslet és a kínálat változatlan marad, akkor az érték növekszik.

• Pszeudo-anonim: Mivel nincs központi megerősítés, a felhasználóknak nem kell azonosítaniuk magukat, amikor Bitcoint küldenek egy másik felhasználónak. Amikor tranzakciós kérelmet nyújtanak be, a protokoll ellenőrzi az összes korábbi tranzakciót, annak megerősítésére, hogy a feladó rendelkezik-e a szükséges Bitcoinokkal, valamint hogy rendelkezik-e a küldési jogosultsággal. A rendszernek nem kell tudnia a feladó személyazonosságát. A gyakorlatban minden felhasználót a pénztárca címe azonosít. A tranzakciókat - egy kis erőfeszítés árán - így lehet követni. A bűnüldözés emellett kidolgozott módszereket a felhasználók azonosításához, ha szükséges, ami ezáltal nem teszi a Bitcoint ideális pénznemmé a bűnözők, terroristák vagy pénzmosók számára.

• Visszafordíthatatlan: A Bitcoin tranzakciók - ellentétben a fiat tranzakciókkal - nem fordíthatók vissza.
• Oszthatóság: A bitcoin legkisebb egységét satoshi-nak hívják. Ez a Bitcoin százmilliomodik része (0,00000001) - a mai árakon, körülbelül 0,0252 HUF. Ez lehetővé tenné a mikrotranzakciókat, amire a hagyományos elektronikus pénz nem képes.

Hogyan kezdjünk neki a Bitcoin bányászatnak?

Na, most, hogy már tudjuk pontosan mit is szeretnénk bányászni, nézzük meg a Bitcoin bányászat fontosabb kérdéseit is.

Ha szeretnél Bitcoint bányászni, akkor először is azt kell kell mérlegelned:

Egy vállalaton keresztül, vagy saját hardvert használva szeretnél bányászni?

Nézzük meg mindkét lehetőséget, hogy kiderüljön melyiknél lehet több profitot termelni.

Bányászat vs. beruházás

Amikor a Bitcoint 2009-ben először bemutatták, a világ első és legismertebb kriptovalutájának bányászatához valamivel többre volt szükség, mint egy otthoni számítógépre. Manapság a belépés akadálya sokkal nagyobb, ha bármilyen profitot akar elérni az ember. Ez nem azt jelenti, hogy lehetetlen, de ez már nem az a háztartási ipar, amely valaha volt.

Mielőtt megvitatnánk, hogyan kell saját magunknak bányászni, fontos megjegyezni, hogy bár a kriptovalutákkal kapcsolatban mindenben bizonytalan, a bányászat vitathatatlanul ingatag. A hardverár-ingadozások, a Bitcoin-bányászat nehézségeinek változása, és még a kemény munka végén a kifizetés garanciájának hiánya is kockázatosabb befektetést jelent, mint akár a Bitcoin közvetlen vásárlása.

Bitcoin bányászat saját hardverrel, megéri?

BTC bányászat esetében minden 10 percben jön egy új blokk. Aki az új blokkot kibányássza, 12.5BTC jutalmat kap. 

Korábban ugyanezért lehetett 25 BTC és 50 BTC is kapni, de minden 210000db kibányászott blokk után feleződik a jutalom, ezzel reprodukálva az arany bányászatát (ami eleinte könnyebb, aztán fokozatosan egyre nehezebbé válik). Ezért van az is, hogy bár már kibányásztunk 17971000 darab blokkot, a maradék 3 millió blokk teljes kibányászására valamikor csak 2140 körül kerül sor.

A következő feleződés 12.5 BTC-s jutalomról 6.25 BTC-re - jelenlegi számítások alapján - kb. 2020 május 14-re történik meg.

Arra, hogy valaki egy mezei számítógéppel kibányásszon egy teljes blokkot egyedül, nagyon alacsony az esély, ezért közvetlenül a blokk bányászat általában csak a nagy szerverparkoknak éri meg.

Mindenki más úgynevezett pool-okba csatlakozik, ahol mindenki számítókapacitása összeadódik, a pool így már tud blokkokat bányászni, majd ha sikerült kibányászni egy blokkot, az érte járó jutalmat mindenki között arányosan osztják szét a hozzáadott számítókapacítása alapján.

Mint korábban is említettük, a Bitcoin rendszere úgy van beállítva, hogy átlagosan minden 10 percben jöjjön létre egy blokk. Természetesen, ha sok új bányász csatlakozik a rendszerhez, ez a szám csökkenne, ezért a hálózat mindig meghatároz egy nehézségi szintet a bányászatra. Ha többen csatlakoznak a rendszerhez, a nehézség nő, így a bányászók számától függetlenül egy átlag Bitcoin blokk kibányászásának ideje mindig 10 perc marad. Ez más coinok esetében lehet akár 3 perc is, mint például a Litecoinnál (LTC), vagy akár 15mp is, ha az Ethereumról (ETH) beszélünk.

A BTC bányászat jelenlegi nehézségi szintjét itt tudod nyomonkövetni:

https://www.blockchain.com/charts/difficulty

BTC Bányászat jelenleg:

• A bányászat 2017 decemberi hatalmas árfolyamnövekedés után lett népszerű, azóta is szinte töretlenül emelkedik a nehézségi szint.
• A bányászat megtérülésének számításához különböző kalkulátorok elérhetőek a neten, pl.: https://coinwarz.com/calculators/bitcoin-mining-calculator
• A bányászgépekre töretlenül nagyon nagy a kereslet, a legnagyobb gyártó a Bitmain, ők gyártják az AntMiner-eket, és ők tartják fent a legnagyobb pool-t is, melynek neve Antpool. Ezek főként ASIC minerek, tehát Bitcoin (BTC) és hasonló coinokra pl. Bitcoin Cash (BCH) bányászatára alkalmasak. - A nagy kereslet miatt, aki azonnal akar gépet vásárolni, akár 20% extra árral számolhat. A normál áras szállításnál ugyanis akár 3 hónapig elhúzzák a kézbesítést. A megszaporodott csalások miatt nem érdemes külső oldalakon Bitcoin bányász gépet vásárolni.
• A bányászat jövedelmezősége főleg az áram díján múlik, jelenleg pl. egy S9k gép 263 USD, + az APW7 táp hozzá 86USD, össz: 349USD. Ez 14TH/s-t termel, és 1190W-ot fogyaszt. Coinwarz kalkulátora alapján ki lehet számítani így, hogy ez a jelenlegi számok alapján 2.3USD-t termelne egy nap alatt, tehát a befektetésünk meg is térülne 152 nap alatt, ha nem kellene áramot fizetni. Magyarországi átlagos áram díjakkal számolva viszont egy napi áramfogyasztása ennek a gépnek 4.9USD, tehát a valódi napi profitunk (minusz) -2.6USD. Olyan országokban viszont mint pl. Ukrajna, Kína, ahol fillérekért hozzá lehet jutni áramhoz, vagy azokban az országokban ahol a geotermikus energia felhasználható, még mindig szuper biznisz a bányászat.
• Fontos hogy a fentiek aktuális számok, mivel folyamatosan növekszik a nehézségi szint, folyamatosan csökken a megtérülés is, ellenben az árfolyam növekedése ezt ellensúlyozhatja. 10% növekedés az árfolyamban 10%-al nagyobb nyereséget jelent, 10% nagyobb nehézségi szint azonban 10%-al kevesebb nyereséget jelent.
• Különböző gépeket úgy gyártják, hogy minél hatékonyabbak legyenek számítókapacítás/áramfogyasztás szempontjából. Ezt J/TH-ként jelzi az Antminer, 1190 Watt/14TH = 85J/TH - vannak azonban olyan gépek is, amiknek ez az érték akár 55J/TH csak, de fontos számolni azzal, hogy minél hatékonyabb a gép, arányában annál drágább a kezdeti ára is a gépnek.

Három legfontosabb dolog a Bitcoin bányászgépek működéshez:

• A gépek nagyon hangosak, szinte mindegyik 80-82 decibelen üzemel, ez szinte teljesen megegyezik a metró hangjával, tehát aludni nem lehet mellette, de még két szobával arrébb sem. Otthoni elhelyezésnél fontos, hogy valamilyen hangszigetelt helyen / térben legyenek a gépek.
• A gépek nagyon nagy hőt termelnek, úgy kell elképzelni mint ha gépenként egy maxon bekapcsolt hősugárzó menne, ezért ezt a hőt ki kell vezetni a térségből. Ezt a mennyiségű hőt nem is érdemes lehűteni, vagy a hűtés költségei miatt nem érné meg, ezért sima flexibilis alumínium csöveket szoktak a gépekre csatlakoztatni, amit kivezetnek a lakásból. A gépek optimális üzemi hőmérséklete 25 fok körül van, ha a hőmérséklet ennél feljebb megy, a gépek ventillátorjai nagyobb sebességen forognak, így a gép többet fogyaszt. Kb. 33-35 foknál a gép chipje eléri a 100 fokot ezért a szoftver automatikusan leállítja a gép működését.
• Tekintve, hogy a gépeknek folyamatosan online-nak kell lennie, stabil 24/7/365 internetkapcsolatra van szükségük. Az adatforgalom viszont nem nagy, ezért nem szükséges hozzá gyors internet.

Ha a fentiek megvannak, a gép nagyon stabil az antminer szoftverjének köszönhetően, ami automatikusan állítja a környezet alapján a feszültséget, a sebességet, a terhelést és a ventillátorok sebességet is.

Ha kiváncsi vagy a felhő- és altcoin bányászat rejtelmeire is, akkor kövesd a blogunkat, mert hamarosan azt a témát is kivesézzük egy hasonlóan részletes cikkben.

Ha kedvet kaptál a Bitcoin vásárláshoz, kattints IDE.

Ez a blogcikk / poszt / hír nem minősül pénzügyi tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Azt itt leírtak pusztán edukációs és ismeretterjesztő célt szolgálnak. A kriptovaluták árfolyama rendkívül volatilis, árfolyamuk rövid idő alatt drasztikusan képes emelkedni vagy esni, ezért befektetési céllal történű vásárlásuk kockázatos. Mielőtt bármilyen pénzügyi döntést hoznál, tájékozódj alaposan, mérlegeld pénzügyi helyzeted és kockázatvállalási képességed.