Hiába van, hogy kriptóval kapcsolatos összes tevékenység közül a kereskedés talán a legnehezebb, mégis ez a legnépszerűbb. És azt látni, hogy a kereskedésben óriási szerepet kap a technikai analízis, pedig azt tudni kell, hogy ez még a részvénypiaci brókerek közt sem egy egyöntetűleg elfogadott módszertan. A technikai elemzésnek bőven megvan a helye a piaci elemzések közt, számos trader kizárólag ez alapján kereskedik – sikerrel. Ugyanakkor a módszernek határozottan vannak kritikusai, és számos korlátja is.

Szóval anélkül, hogy ítéletet mondanánk a módszer fölött, hoztunk pár érvet és ellenérvet. Amik egyben rávilágítanak arra is, hogy sem a közgáz, sem a piac, a kereskedés pedig pláne nem egzakt tudomány:

hiába foglalkozik számokkal, azért egy meg egy az nem mindig kettő.

Mi az a technikai analízis vagy technikai elemzés?

A technikai elemzés (TA) a részvénypiacokról eredő módszer az értékpapírok árfolyamának értékelésére szolgál, leginkább a statisztikai trendek, valamint a historikus ár- és forgalmi adatok vizsgálatával. Ez az elemzés azon a feltételezésen alapul, hogy a piaci trendek, minták és kereskedési jelek azonosíthatók, a múltbeli mozgások segíthetnek a jövőbeli piaci viselkedés előrejelzésében. Ha előfordult régebben egy minta, akkor el fog még fordulni. A technikai elemzők diagramok és grafikonok segítségével azonosítják az ármozgások mintáit, és ezt az információt használják fel a megalapozott befektetési döntések meghozatalához. Mindenki látott már ilyet, ez az, amikor a árfolyam-grafikont – csúnya szóval élve – összefirkálják: trendvonalakt, szinteket, támaszokat, alakzatokat rajzolnak fel, és ez alapján következtetnek, hogy mi várható.

Vajon elég hatékony a piac?

A módszer egyik kiindulópontja az a kérdés, hogy a piac hatékony-e.

• A hatékony piac elmélete (Efficient Market Hypothesis) szerint a piac hatékony, tehát a piaci árazások híven tükrözik az összes rendelkezésre álló információt a piacokon, így nincs lehetőség a kereskedőknek arra, hogy tartósan nagyobb hozamot érjenek el a piac átlagánál, mert az információ már beépült az árakba.
• A technikai kereskedők szerint viszont a piac nem hatékony, az árfolyamokat számos tényező befolyásolhatja, a grafikonok tanulmányozásával és az ármozgások múltbeli mintázatainak azonosításával pedig potenciális trendeket és kereskedési lehetőségeket lehet kihasználni. Ez pedig segíthet a kereskedőknek a rövid távú ármozgások felimserésében és kihasználásában.

Ez fontos, hiszen ebből az következik, hogy

• ha a piac hatékony, a technikai elemzés felesleges, mert a részvényre vonatkozó összes információ már tükröződik az árfolyamban,
• ha azonban a piac nem hatékony, akkor a technikai elemzés határozottan hasznos lehet.

Tehát a kérdés, hogy a piac hatékony-e vagy sem. És ami szép ebben az egészben: hogy nem tudjuk. A témában számos tanulmány készült, nagyon sok már zárta ki teljesen a piac hatékonyságát, míg számos arra jutott, hogy a piac legalább félig hatékony.

Az viszont szinte biztosnak tűnik, hogy a piac nem lehet teljesen hatékony, tehát igenis van tere a TA-nak.

Ismétlődnek az árminták?

Amit viszont látni kell: a TA egyik kiindulópontja, hogy az árminták ismétlődnek. A TA szerint bizonyos múltbeli árminták, például a fej és vállak, a háromszögek felhasználhatók a jövőbeli ármozgások előrejelzésére. A probléma ezzel az, hogy nincs bizonyíték, ami ezt alátámasztaná. Bár igaz, hogy bizonyos árminták gyakran előfordulnak a piacon, van, ami ismétlődhet, de semmi garancia nincs arra, hogy bármilyen múltbeli mozgás újra előfordulna.

Minderre egy jó ellenérv, hogy a TA-t bő egy évszázada használják, sikerrel, tehát brókerek több évtizedet lehúztak a piacon a technikai elemzésekre támaszkodva. És ez igaz is, a technikai elemzés számos alapelve és koncepciója évtizedes piacelemzés és kutatás során alakult ki, folyamatosan csiszolgatják őket, a mai napig jelennek meg tanulmányok és innovációk a témában. Ráadásul, a technikai elemzők mindig hangoztatják:

a TA a létező legobjektívebb módszer, hiszen a döntés kizárólag adatokon alapszik, kizárható belőle az emberi tényező.

Elég kiszámítható a piac?

És ez igaz is, azonban látni kell, hogy a piac nem kiszámítható. Azért, mert az elmúlt egy hónapban valahogyan csordogált az árfolyam, nem lehet biztonsággal kijelenteni, hogy az adott mintát nem fogja semmi felülírni. Mert – és itt jön egy nagyot fontos ellenérve a TA ellen: miszerint a TA alapvetően békeidőben jó tábornok.

Akkor működik kiválóan, ha nem történik semmi.

Mert ha a piacot megzavarja bármi: akár egy geopoltikai esemény, mint a háború, akár egy monetáris döntés, mint egy nem beárazott Fed-döntés, akár a pénzügyi kondíciók megváltozása, vagy egy váratlan esemény, mint amilyen az amerikai bankcsődhullám volt, azonnal borul a technikai kép. Ugyanis a TA kizárólag az árfolyamadatokon alapszik, nem tudja figyelembe venni, hogy egyes árminták pontosan miért alakultak ki, nem tudja figyelembe venni, hogy egy-egy alakzat utáni esés miért következett be: a technikai kép szükségszerűsége, vagy egy olyan tényező miatt, ami kívül esik a TA keretein. Ezek a tényezők kiszámíthatatlanok, lehetetlen, hogy bármilyen mintával meg lehetne jósolni a piacra gyakorolt hatásukat.

Emberek kereskednek vagy botok?

Ráadásul a TA abból indul ki, hogy a kereskedők racionálisak. És valóban van ebben igazság: amíg a befektetési piac kizárólag a profik játszótere volt, addig sokkal racionálisabb döntések születtek. Ugyanakkor az pontosan látható, hogy a profik sem mindig racionálisak, a félelem, a kapzsiság és a túlzott magabiztosság is hatással van a döntésekre, hiába, ők is csak emberek. Amióta pedig a befektetési világ megnyílt a laikusok előtt is, akár a Revoluttal vagy a Bitcoinnal, nagyon felborult a racionalitásba vetett hit. Ezt látjuk a kriptopiacon az értéktelen mémcoinok előretörésében, vagy az olyan részvénypiac jelenségekben, mint a short squeeze, amikor kisbefektetők próbálnak ellene menni alapkezelők és hedge fundok amúgy racionális befektetési döntéseinek.

Ugyanakkor a piacon főleg nem emberek kereskednek. Nincsenek pontos adatok, de a helyzet az, hogy a részvénypiaci kereskedés zömét már rég botok végzik. A TABB Group, egy elég neves piaci elemző cég szerint 2020 elejére az amerikai részvénypiaci forgalom 70 százalékát adta az algoritmikus kereskedés, azaz amikor szoftverek kereskednek: és ezek a szoftverek szinte kizárólag a technikai analízisre támaszkodnak: ők mutatják meg a pozíció fontos szintjeit, adnak tanácsot a tradereknek, aztán végrehajtják mindezt.

Tehát gyakorlatilag felesleges a kérdés, hogy működik-e, hiszen a piac nagyja, azaz a botok ezt használják.

Így a TA egyfajta önbeteljesítő jóslattá válik: azért működik, mert az üzleteket kötő botok szinte csak ezt ismerik.

És ugyan a kriptopiacon azt hinnénk, hogy ez nem így működik, de vélhetően nagyon hasonlóan. A CryptoCompare 2021-es jelentés szerint a kriptotőzsdék sport kereskedési forgalmának 80 százalékát adták az algók. Azaz a kriptón is botok dolgoznak. Ez igaz is, meg nem is, ebben az adatban az is benne van, amikor az adott tőzsde egy kereskedéstámogató szoftver tesz alád, ahol te határozod meg a saját pozíciónyitó vagy -záró szintjeid, a bot pedig automatikusan végrehajtja a kereskedést – tehát igazából nem gondolkodik, nem mérlegel, csak végrehajtja az utasítást. Ez pedig már nem a TA alapján működik.

Tényleg elég objektív módszer?

Viszont ami biztos, hogy így van, hogy a TA nagyban támaszkodik a minták értelmezésére, ami viszont igenis lehet szubjektív. Sokan láttak már olyat, hogy két technikai elemző ugyanazt a mintát két különféle alakzatnak azonosította. Nincsenek megbízható adatok, hogy a botok értelmezése közt mennyire lehet eltérés, de maga a tény, hogy létezhet szubjektivitás az értelmezésben, csökkenti a módszer megbízhatóságát.

És mégis működik

De hát a módszer működik – kipróbált módszerek vannak a legtöbb eszközosztályban, a részvények, kötvények, devizák piacán. És ez igaz, de azt is látni kell, hogy a legnagyobb szereplő nem kizárólag erre támaszkodnak, hanem kiegészítik azt a fundamentális analízissel. A fundamentális elemzés lényege, hogy egy vállalat belső értéke és működése tükröződik a részvények árfolyamában, és hogy a vállalat pénzügyi kimutatásainak és egyéb információinak elemzésével a befektető meg tudja állapítani, hogy egy részvény alul- vagy túlértékelt. A fundamentális elemzés figyelembe veszi a vállalat pénzügyi teljesítményét, a menedzsment csapatát és a versenyhelyzetet, a piac éppeni állapotát.

A TA az árfolyam állapotából von le következtetéseket, a fundamentális elemzés a vállalat és a piac állapotából teszi meg ugyanezt. A kettő együtt biztosan sokkal jobban működik, mint bármelyik egymagában.

Vannak kriptopiaci fundamentumok?

A gond ezzel az, hogy míg a részvénypiacon évszázados hagyományai vannak a fundamentális elemzéseknek, addig egy kriptoprojektnél ugyanez hiányzik. Egy kriptovállalat esetében, mint amilyen a Binance, el lehet végezni a fundamentális elemzést, hiszen a cégnek éves beszámolói vannak, pontosan ismert ügyfélszámai, egy jól azonosítható piac, amin működik, a Binance-t cégként ugyanúgy lehet elemezni, mint mondjuk a Teslát.

De amikor egy kisebb projektet elemzel, akkor legfeljebb csak kriptopiaci fundamentumokat lehet vizsgálni: a projekt lehetőségek, a lehetséges use case-ek, a probléma súlya, amire megoldást, hoz, a fejlesztőcsapat, és így tovább, erről ide kattintva nézhetsz még egy videót.

A lényeg, hogy a kriptopiacon sokkal nehezebb fundamentális elemzést készíteni, mint a részvénypiacon, így nehezebb is technikai képet kiegészíteni, hogy a kettő együtt adja a döntés alapját.

Mi az ítélet?

Szóval akkor mi a konklúzió? Van egyáltalán? Amióta létezik a TA, azóta vita a hasznossága, de igazából a technikai elemzők sikereikkel évről évre alátámasztják hatékonyságát, hogy aztán a váratlan események rávilágítsanak a hibáira. Egyszerűen nem lehet kategorikus igennel vagy nemmel felelni arra, hogyan működik. Én a magam részéről az tudom lezárni a témát, hogy nézd meg a technikai képet, vond le a következtetést belőle, majd ne csodálkozz azon sem, ha éppen nem működik.