Rég nem látott banki csődhullám? Pénzpiaci pánik és zuhanó tőzsdei árfolyamok? És közben szárnyaló Bitcoin? Elmagyarázzuk.

Csodásan néz ki a bitcoin árfolyama, a 28 000 dolláros szint környékén vagyunk, idei csúcson, a kriptopiac pedig szépen leköveti a nagytestvért, a teljes piaci kapitalizáció nagyjából 50 százalékkal nőt január eleje óta.

Mindezt olyan szalagcímek közepette, hogy a 2008-as pénzügyi válság óta nem láttunk hasonlót. Tegnap ugyan pont emelkedtek a vezető amerikai tőzsdeindexek, de amúgy bő egy hónapja lefelé tartó trendet látunk. A hullámnak a Credit Suisse személyében már európai áldozata is van, de ha szétnézünk a Budapesti Értéktőzsdén, az OTP árfolyamán is látható, hogy valami nincs rendben.

A kriptó pedig ennek ellenére szárnyal. Hét nap alatt közel 30 százalékot emelkedett. Van köze mindennek a bankcsődhullámhoz? Igen, van.

Válaszul a pénznyomdára?

Több tényező is áll a rali mögött, például az, hogy a Binance nagyjából egymilliárd BUSD stabilcoint vált át etherre, bitcoinra és Binance Coinra. Az is, hogy az infláció a februári adatok szerint tényleg csökken, de az is, hogy az elmúlt héten az emelkedés miatt mintegy 300 millió dollárnyi short pozíció likvidálódott, de az emelkedésben kőkeményen benne van a bankcsődhullámra adott amerikai válasz is.

Azt már mindenki tudja, hogy a csődhullámot nem rendszerszintű problémák okozták az amerikai bankszektorban, a hitelintézetek egyszerű bankpánik áldozatai lettek: rengeteg betétes rohanta meg a bankokat, hogy kivegye a pénzét, viszont a betétek fedezetéül tartott értékpapírok értéke a kamatemelések miatt annyira bezuhant, hogy végül is nem bizonyult elegendőnek, a bank végül fizetésképtelenné vált. Az egyik bank meg húzta maga után a másikat. Az amerikai kormányzat és a Fed pedig csírájában igyekszik elfojtani a pánikot és megnyugtatni a piacokat. Ennek része, hogy nem hagyják továbbgyűrűzni a csődhullámot, kimentették a Silicon Valley Bankot.

És ez az egyik kulcsmomentum. Aki tisztában van a Bitcoin történetével, tudja, hogy az első kriptovaluta a 2008-as pénzügyi leolvadást követő hónapokban jelent meg, és pont a pénznyomtatás és a bankmentések ellen pozicionálta saját magát. Olyannyira, hogy az első, a genezis blokkba Satoshi Nakamoto el is rejtett egy utalást egy Times cikkre, ami az angol bankoknak dobott mentőcsomagról szól.

Tartja magát a piacon a vélemény, hogy a bitcoin árfolyama is azért lódult meg, mert a Fed ugyanazt csinálja, amit 2008-ban nagy lépékben elkezdett: pénzt nyomtat és bankokat ment ki. Nagyjából 300 milliárd dollárt nyomtatott a jegybank, hogy megmentse a bankokat. Innen már adja magát a narratíva: azért emelkedik a Bitcoin, mert a jegybank nyomja a pénzt.

Persze nem ilyen egyszerű az egész.

Beteljesíti a sorsát?

A bankcsődhullám ugyanis általános tőkepiaci lejtmenetet váltott ki, a bankpapírok világszerte esnek, amik húzzák magukkal a részvényidexeket. Olyan ingatag lett a helyzet, hogy a korábban árazott, március végi, 25-50 bázispontos kamatemelést elkezdte a piaci kiárazni. Vagyis felmerült, és egyre komolyabban veszik, hogy a Fed mégsem emeli tovább a kamatokat a holnapi ülésen, vagy csak kisebb mértékben, mivel tudja, hogy az eddigi, agresszív kamatemelési hullám tette értéktelenné a bankok fedezeti értékpapírjait, és járult hozzá a csődhöz. A jelenlegi piaci elemzések szerint nagyjából 45-55-höz aránylik a 25 pontos emelést, és a szintet tartást várók aránya.

A Bitcoin idei és tavalyi pályája nagyjából illeszkedik a kamatemelési várakozásokhoz. Ha a várakozás az volt, hogy a Fed még sokat emel, akkor az rosszul érintette a kriptót, míg ha az volt a várakozás, hogy a Fed kevesebbet emel, az jót tett az árfolyamnak. Gyakorlatilag most ezt látjuk: a kriptó elkezdte árazni, hogy akár el is maradhat a holnapi kamatemelés.

Fontos még, hogy a részvénypiacokról kiáramló tőke is keresi a helyét, ami könnyedén találhatja meg a helyét a kriptóban. Ne feledjük a méreteket: a vezető amerikai index, az S&P500 cégeinek összesített piaci kapitalizációja több, mint 30 ezer milliárd dollár, míg a kriptó alig 1200 milliárd, a részvénypiacról kiáramló tőke nagyon komoly mozgásokat tud okozni az bitcoin árfolyamában.

Könnyen lehet, hogy épp azt látjuk, hogy a kriptó épp elkezdi beteljesíteni a sorsát. Ugyanis a decentralizált fizetőeszközök épp a pénznyomtatás és a bankmentések ellenében jött létre. Ehelyett az elmúlt 10 évben azt láttuk, hogy a kriptósok pozitív példaként említik, ha egy bank is magának bitcoint, valamint alig várjuk, hogy a Fed újraindítsa a pénznyomdát, hiszen 2020-ban is milyen jót tett az árfolyamoknak.

Az, hogy a BTC megint egy pénznyomtatási hullám alatt indult meg, jelenheti azt, hogy egyszerűen sok az ingyen pénz, ami keresi a hozamot a piacon, de azt is, hogy a Bitcoin végre a pénznyomtatás elleni fedezetté válik.

És kíváncsian várjuk, hogyan alakul a Bitcoin és az amerikai tech-részvények korrelációja. A Bitcoin sokáig a makrogazdasági és piaci kondícióktól függetlenül mozgott, majd ahogy egyre több intézményi tőke jelent meg a piacon, úgy korrelált az árfolyama a kockázatos részvényekével. Nagy kérdés, amire senki nem tudja a választ, hogy hogyan fogja folytatni: együtt mozog a tőzsdeindexekkel vagy elválik tőle.

Visszatérhet 2008?

És ami még fontos: ugyan a szalagcímek előszeretettel harsogják, hogy visszatért 2008, hiszen sorra kell menteni a bankokat, mindenki megnyugodhat, kevés hasonlóság van a mostani csődhullám és a 2008-as pénzügyi válság közt.

Egyrészt 2008 egy súlyos hitelezési válság volt: a bankok tömegesen adtak ki rossz minőségű hiteleket, amikor az adósok törleszteni, a rossz hitelekkel megterhelt mérlegek sorra dőltek be. Most viszont abból adódott a gond, hogy az agresszív kamatemelési periódus miatt a fedezeti eszközök elvesztették az értéküket, és amikor a pánikoló betétesek megrohanták a bankokat, nem tudták őket kielégíteni. Ezt tudni kell: amikor beteszed a pénzed a bankba, akkor azt a bank forgatja, kihelyezi, befekteti, hogy neki és neked is több pénze legyen. A bankszektor a bizalomra épül: te megbízol a bankban, hogy nem ver át és őrzi a pénzed, a bank pedig megbízik benned, hogy nem fogod az első pánikra kivenni a pénzed.

És az amerikai szektor védelmében: világszerte is kevés bank van, ami túléli, ha hirtelen a betétesek negyede vissza akarja kapni a pénzét.

Másrészt ugyan nagyjából 200 amerikai bank mérlege lehet gondban, de ezek kis, regionális bankok. 2008-ban viszont a legnagyobb bankok kerültek csődközelbe. Az Egyesült Államokban a válság óta a nagy bankokra jóval szigorúbb tőkemegfelelési szabályok vonatkoznak, így az ő likviditási helyzetük sokkal jobb, mint a kicsiké. Nem várható tehát, hogy a 2008-ashoz hasonló helyzet következzen be, amikor az egyik legnagyobb bank, a Lehman Brothers jelentett csődöt, és sorra kellett kimenteni a meghatározó hitelintézeteket is. A svájci Credit Suisse-t is ki kellett menteni, felvásárolja a UBS, de a Credit Suisse gondjai sem most kezdődtek, évek óta egyre-másra érik a botrányok és a perek, már tavaly is nagyon sok munkavállalót bocsátottak el.

Harmadrészt pedig: lehet átkozni a Fedet és a kormányzatot, hogy már megint pénzt nyomtat, de látni kell: a szabályozó villámgyors akciója nagyon hamar elfojtotta, hogy a pánik továbbgyűrűzzön. A 2008-ban begyakorolt módszerek most is működnek, az amerikai kormányzat bőven szerzett tapasztalatot, mit kell csinálni egy banki csődhullám alatt.