Ha érdeklődsz a kriptopénzek világa iránt, akkor bizonyára találkoztál már a staking fogalmával. Kissé leegyszerűsítve arról van szó, hogy további kriptopénzeket kaphatsz automatikusan, ha részt veszel egy adott Blokklánc staking rendszerében. A staking a Proof-of-Work, vagyis a nagy számítási kapacitású, jelentős fogyasztású számítógépeken alapuló Blokklánc rendszerek alternatívájaként jött létre. Modelljét Proof-of-stake (PoS) modellnek nevezzük, amiben nem az erős számítógépek, hanem a résztvevők szavazatai határozzák meg, hogy egy tranzakció hiteles-e, vagy sem.
A következőekben röviden ismertetjük azokat a kriptopénzeket, amiket stakelésre használhatsz:
Polkadot (DOT)
Ez a kriptopénz egy úgynevezett Nominated Proof-of-stake rendszerrel működik, kiválasztás útján lehet valaki validátor, vagyis jóváhagyó a Blokklánc életében. Azok, akik DOT-ot birtokolnak, nominátorként támogathatnak legfeljebb 16 validátort. Ennek a rendszernek különlegessége, hogy minden validátornak azonos mennyiségű jutalmat oszt ki, függetlenül attól, hogy mekkora mennyiségű DOT-ot stakelnek.
EOS (EOS)
Ez a kriptopénz a Delegated Proof-of-stake megoldással operál, aminek az a lényege, hogy mindenki, aki rendelkezik a kriptopénzzel, szavazás útján delegálhat úgynevezett képviselőket (representatives). A delegáltak feladata, hogy validálják a rendszerben történő tranzakciókat. A hagyományos PoS rendszerekkel ellentétesen, a delegáláson alapuló modellnek az a lényege, hogy ne azok kapják a legtöbb jutalmat, akik a legtöbb tőkével rendelkeznek.
TEZOS (TZX)
Ez a kriptopénz ismét csavar egyet a PoS alapmodelljén, így jött létre a liquid Proof-of-Stake. Ennek is az a lényege, hogy a résztvevők delegálhatják a szavazati jogukat más szereplőknek. Likvidnek pedig azért nevezzük, mert a modell rugalmas, ha egy szereplő bármilyen okból hosszabb-rövidebb ideig nem tud részt venni a modellben, akkor átadhatja jogait valaki másnak. Ebben az esetben a coinjainkat nem kapja meg az illető, de a staking jogát igen. A Bitcoin rendszerében ismert bányászat mintájára a Tezos rendszerében baking-nek nevezik az új coinok létrehozását, azonban a Tezos esetében nagy számítási kapacitásról természetesen nincs szó.
Cardano (ADA)
A Cardano életében fontos változás lépett életbe 2020 júliusában, elindult a Shelley névre keresztel fork, ezzel pedig megújult a stakelés metódusa is. Öt napos ciklusokban működik a staking, ezeket “epoch” névvel illetik a rendszerben. Ebben az esetben pooloknak delegálhatják a tokeneket a birtokosok, ezáltal közösen nekifutva a stakelés feladatának, úgy, hogy megosztják a bevételeket. Ez a koncepció hasonló a PoW modellben működő kriptopénzek életében megszokott bányász poolokhoz, magyarosan brigádokhoz. Ha már a magyaros dolgoknál tartunk, az ADA esetében van lehetőség a magyarok által üzemeltetett AdaStarNode-nál stakelni tokenjeinket, ezzel is hozzájárulva a hazai kripto közösség építéséhez.
A stakelésről beszélve számos további projekt áll rendelkezésünkre. Ilyen például a NEO (NEO), az EOS (EOS), a Tron (TRX), a Cosmos (ATOM), a Kusama (KSM), Solana (SOL), a Waves (WAVES), a Wanchain (WAN), és sok egyéb. A stakelhető coinok teljes listája itt látható, fontos kérdés az is, hogy pontosan mire is van szükségünk a stakeléshez.
Megfelelő például a Ledger hardver tárca, de számos kriptopénz tőzsde is lehetőséget kínál arra, hogy náluk stakeljünk bizonyos kriptopénzeket. A legfontosabb mindenesetre mindig az, hogy az adott coin bemutatkozó oldalán tájékozódjunk a mikéntekről. Általában a saját, célspecifikus tárcára van szükségünk, ezeket azonban minden esetben pofonegyszerű letölteni és elkezdeni az automatizált munkát. Mindenkinek jó stakelést, sok sikert kívánunk!
Ha szeretnél tanulni a kriptopénz kereskedésről, akkor látogass el a Kripto Akadémiára, ahol jelen cikk szerzője, Györfi András szerkesztőként dolgozik. András egyben a Kriptopénz ABC című ismeretterjesztő kötet szakmai szerkesztője, társszerzője, és a Forbes vendégszerzője kriptopénz témában.
