Pofonegyszerű gyorstalpaló a blokkláncról kezdőknek

A cikkben érthetően elmagyarázzuk:

• mi az a blokklánc

• az első működő blokklánc, a Bitcoin működését

• a blokklánc előnyeit és hátrányait,

• illetve azt, miért nem baj, ha mégsem érted.

Amióta nyilvántartások léteznek, mindig szükség volt egy központi félre, ami a nyilvántartó szerepét elvégzi. Például az ingatlannyilvántartás esetében van egy földhivatal, a bankszámlák esetében pedig egy bank, amelyek közhiteles módon tartják nyilván az adatokat, mi, a felhasználók pedig megbízunk bennük, hogy tényleg hitelesen teszik a dolgukat. Ezért ezeket a nyilvántartásokat központosított, centralizált nyilvántartásoknak hívjuk.

Mi volt a baj eddig a decentralizált hálózatokkal?

Viszont már régen megjelent az igény arra is, hogy létezzenek decentralizált hálózatok, ahol nincs központi fél, hanem minden felhasználó maga vezeti a saját nyilvántartását, mégis megbízható és hiteles marad. A digitális világban az a gond a decentralizált nyilvántartásokkal, hogy minden digitális adat könnyen másolható: ha nálam van a saját nyilvántartásom, bármikor le tudom másolni a benne lévő adatokat, és mivel a többiek nem látnak vele a nyilvántartásomba, az egész rendszer megszűnik hitelesnek és megbízhatónak lenni. A pénz esetében: ha nem a bank vezetné a bankszámlám, hanem nálam lenne a digitális pénztárcám, akkor nyugodtan le tudnám másolni a benne lévő pénzt, és hamis, értéktelen másolatokat tudnék létrehozni. Ezt a problémát hívjuk a pénzduplikálásnak.

Erre a problémára hoz megoldást a blokklánc-rendszer: A Blokklánc egy olyan adatbázis, amit nem egy központi fél működtet, hanem ami az információkat decentralizált módon tárolja. Gyakorlatilag minden résztvevő a saját nyilvántartását vezeti, a rendszer mégis hiteles, megbízható és transzparens marad.

Az első elméleti blokklánc-modellt már 1982-ben leírták, David Chaum amerikai kriptográfus alkotta meg. Chaum modellje már akkor, a 80-as években is már tartalmazott szinte minden elemet, amit később a Bitcoin, de az igazi áttörést mégis Satoshi Nakamotónak köszönhetjük, aki a Bitcoinnal, az első működő blokklánccal, lefektette a kriptopiac alapjait.

Hogyan működik ez a blokklánc?

Az eltérő blokkláncok más-más működési modellel bírnak, de az alapok nagyjából megegyeznek. A Bitcoin volt az első, működő Blokklánc, viszonylag egyszerű rajta keresztül elmagyarázni, hogyan is működik a Blokklánc.

A Bitcoin rendszerében minden felhasználó tárcája nyilvános, minden tárcába beleláthat minden egyes felhasználó: mindig tudom, hogy a másiknak mennyi bitcoinja van. Mindezt úgy, hogy minden egyes felhasználó vezeti a saját nyilvántartását, hogy kinek mennyi bitcoinja van. Amikor egy darab bitcoint küldesz egy másik tárcába, A-ból B-be, akkor az egész rendszeren végigfut egy jel, ami figyelmeztet minden felhasználót: tranzakció történt, mindenki írja át a nyilvántartását, A-nak eggyel kevesebb, B-nek eggyel több bitcoinja van. A jel után pedig minden felhasználó átvezeti a változást a saját nyilvántartásában, a rendszer pedig feljegyzi a tranzakció adatait: melyik tárca küldött melyiknek hány bitcoint.

Ezt, és az összes többi tranzakciót a rendszer úgynevezett blokkokba rendezi. Amikor „megtelik” egy blokk, akkor a rendszer megkérdezi a felhasználókat: ugye mindenkinél ugyanaz az adat szerepel arról, hogy épp melyik tárcában hány bitcoin van? Ugye minden egyes, a felhasználóknál lévő nyilvántartás egyezik? Ekkor a proof-of-worknek nevezett konszenzusmechanizmus segítéségével azok a felhasználók, akik részt vesznek a rendszer fenntartásában szavaznak, azaz konszenzusra jutnak, hogy a blokkba rendezett több száz tranzakció hiteles-e, nincs-e a rendszerben csalás. Amikor pedig a szavazás véget ért, és a rendszer konszenzusra jutott, lezárják és hitelesítik a blokkot egy kriptográfiai eljárással, majd a következő blokkot láncszerűen fűzik hozzá oly módon, hogy a kriptográfiai védelem kizárja a kívülről beavatkozás lehetőségét.

Ezért blokk a lánc és kripto a valuta.

Nem lehet benne csalni?

A Bitcoin rendszerében lehet csalni, elkezdheted másolni a tárcádban lévő bitcoinokat, csak a többi felhasználó azonnal látja, hogy csaltál. Az első szavazásnál egyszerűen le fogsz bukni azzal, hogy több bitcoin van a tárcádban, mint amiről a többiek tudnak. A blokkokat és a rendszert védő kritpográfiai védelmet pedig fel lehet törni, csak még egy szuperszámítógépnek is annyira hosszú idejébe kerülne, hogy nem éri meg elkezdeni. Így a Bitcoin rendszere mindig hiteles, megbízható és transzparens marad.

A nyilvános, azaz bárki által látható főkönyvként működő blokklánc tartalmazza a mindenkori összes bitcoin tranzakciót, a btcscan.org oldalon a hálózat 14 éves működésének összes utalása lekérhető, minden tranzakciót utólag vissza lehet követni, minden egyes tárcába bele lehet kukkantani.

És az egész rendszer trustless, azaz nem igényel semmilyen bizalmat. Nem kell bíznod a bankban, nem kell bíznod a másik félben, nem kell bíznod senkiben, kivéve a matematikában, aminek alapjain működik a blokklánc. A matematika pedig csalhatatlan, nem igényel bizalmat.

Hogyan működik mindez a banki utalásokkal szemben?

Tételezzük fel, hogy banki átutalással pénzt szeretnél küldeni egyik ismerősödnek. Ilyenkor a netbankodon át utalsz, a pénz szinte azonnal megérkezik. Azonban csak egy illúzió, hogy mindezt te csináltad. A bankszámlád nem a te birtokodban van, azt a bank kezeli, csak a bank végezhet rajta műveleteket. Muszáj, hogy így legyen, hiszen ha mi vezetnénk a saját bankszámlánkat, csalnánk, és másolnánk a pénzt. Tehát a bankszámlád a banknál van, te csak megbízást adsz a banknak, hogy utaljon pénzt egy másik banknál vezetett számlára.

Ilyenkor a bankod értesíti a másik bankot, hogy vezesse át a változást a nála vezetett bankszámlán. A másik bank hitelesíti, hogy a küldő bankszámlán van-e elég pénz az utaláshoz, majd ha a válasz igen, akkor a nála vezetett számlán átvezeti a változást. Tehát te, mint felhasználó megbízol a bankban, hogy hitelesen tartja nyilván, mennyi pénzed van, megbízást adsz neki az utalásra, majd egy másik bank bevonásával lezárul a tranzakció.

Nos, hasonlóan zajlik le az ügylet a blokkláncon is – annyi különbséggel, hogy az tranzakciók lebonyolítása során nincs egy konkrét fél, aki elvégzi az ellenőrzést. Nem is kell, hiszen legfeljebb annyi bitcoint tudsz küldeni, amennyi a tárcádban van, és az egész rendszer, minden felhasználó tudja, hogy mennyi bitcoinod is van. Itt jön a képbe a technológia decentralizált jellege, a hálózathoz csatlakozó tárcák automatikusan megosztják az információkat más gépekkel, a megerősítés után pedig frissítik a blokkláncuk másolatát.

De feltehetjük a kérdést, hogy mi lenne akkor, ha a bitcoint szeretnél küldeni egy ismerősödnek, majd ugyanazt a coint újra megpróbálnád elküldeni egy másik ismerősödnek. Ezesetben a forgatókönyvnek egyetlen lehetséges végkimenetele van: az első tranzakció megerősítésre kerülne, a másodikat azonban automatikusan eltávolítanák a hálózatból, mivel a blokklánc tisztában van azzal, hogy az első tranzakció már megerősítésre került, így az adott bitcoin tulajdonjoga már az első ismerősöd kezébe került. Hasonlóan, amikor egy vállalat a könyvelését bérszámfejtőkre bízza, előfordulhat, hogy egy-egy információ kétszer lesz rögzítve, és lehetőség nyílik arra, hogy a nyilvántartásokat manipulálják, szerkesszék, töröljék, vagy újabb adatot adjanak hozzá. A blokklánc technológia ezzel szemben megakadályozza, hogy a pénzügyi adatok kétszer legyenek elkönyvelve.

És ami fontos: az egész utalást te csináltad, nem egy bank. Nálad van a digitális pénztárcád, ahhoz semmilyen banknak, hatóságnak vagy központi félnek nincsen semmi köze. Ez jelenti azt, hogy a Bitcoin visszaadja a kezedbe a digitális önrendelkezést, nem kell többé megbíznod harmadik felekben vagy pénzintézetekben: a tárcád nálad van és senkinek nincs hozzáférése.

Mik a blokklánc előnyei?

A blokklánc elsődleges előnyei többek között a kriptográfiai biztonságból, a megbízhatóságból, a hitelességből, illetve a stabilitásból erednek. A blokkláncon tárolt adatok gyakorlatilag érinthetetlenek hálózati konszenzus nélkül, amint ugyanis egy újabb információt felfűzünk a láncra, onnantól kezdve annak megváltoztatása rendkívül bonyolult feladat. Mindez ugyanakkor okozhat némi problémát is, abban az esetben ugyanis, ha bármilyen okból kifolyólag nélkülözhetetlen lenne az adatok megváltoztatása, az többnyire csak az úgynevezett hard fork eljárással lenne megoldható, ami gyakorlatilag egy új blokklánc indulását jelenti.

És a blokkláncok hátrányai? Fel lehet törni a Bitcoint?

Igen, a Bitcoin is feltörhető, csak nagyon valószínűtlen, hogy megtörténjen. A hálózatot a bányászok működtetik: ők biztosítják azt a számítási kapacitást, ami a blokkol lezárásához és hitelesítéséhez kellenek. Egy rosszindulatú szereplő akkor nyúlhat bele kívülről a Bitcoin rendszerébe, ha a bányászok teljes számítási kapacitásának 51 százaléka fölött uralmat szereznek, az 51 százalékos támadásról erről itt írtunk bővebben. Mindez rendkívül költséges, egyszerűen nem éri meg végigcsinálni.

Tartja magát az a vélekedés, hogy a Bitcoin a szervezett bűnözés kedvelt eszköze, hiszen anonim és lekövethetetlen. Nos, ebből egyik sem igaz. Egyrészt nem anonim, hanem pszeudonim: a tárcák láttán nem tudom eldönteni, melyik kihez tartozik, de mivel minden tárca is tranzakció nyilvános, ezért egy olyan tárcát, ami érintett volt bűncselekményben, fel lehet címkézni, onnantól mindenki tudja, hogy bűnözőkhöz tartozik. Másrészt pont a transzparencia, ami lehetővé teszi, hogy egy bitcoin útját bárhová kövessük, nem lehet elrejteni a rendszerben, szemben a készpénzzel, ami tényleg szinte teljesen lekövethetetlen.

Hátrányként szokás emlegetni a bányászat magas energiaköltségét. Valóban: a bányászok bonyolult matematikai műveletek segítségével működtetik a rendszert, a magas számítási kapacitás rengeteg villamos energiát igényel. Azonban kijelenthető: nem a Bitcoinbányászat környezetszennyező, hanem a villamosenergia-termelésünk, számtalan más ágazat jár sokkal komolyabb környezetterheléssel. Nem véletlen, hogy a bányászok érdekeltek leginkább az olcsó, a lehető legzöldebb energiatermelésben, az energetikai beruházások egyre nagyobb része köthető a bányászokhoz.

De hogyha olyan biztonságos, miért omlott össze a Luna és az FTX?

A tavalyi év két nagy botránya a Terra-Luna ökoszisztéma összeomlása, és az FTX, a világ egyik legnagyobb, centralizált kriptotőzsdéjének csődje volt. Látni kell azonban: egyikről sem a blokklánc-technológia tehet. Mindkét esetben rossz infrastruktúra, emberi hibák, menedzsment rossz döntései járultak hozzá a történelmi léptékű károkhoz. Maga a Bitcoin és a többi Kriptovaluta is pontosan ugyanúgy működött a krach-hok előtt, mint utána, a blokklánc-technológia maga remekül teljesít azokban az időkben is, amikor csődeljárások söprik el a piaci szereplők egy részét, vagy amikor épp Medvepiac van, és meredek csökken a valuták árfolyama.

Úgy működik minden blokklánc, mint a Bitcoin?

Nem teljesen. A Bitcoin volt az első, működő blokklánc, 2009-es indulása óta számtalan hasonló rendszer jelent meg a piacon. Az úgynevezett második generációs kriptovaluták már okosszerződéseket kezelnek, azaz rengeteg más felhasználói igényt tudnak kielégíteni, de működésük alapjaiban hasonló: minden blokklánc megbízható, megmásíthalatlan és transzparens.

Azonban a piac tele van szeméttel. Több, mint tízezer Kriptovaluta van jelen a piacon, ezek döntő többsége nem jó semmire, értéktelen hálózatok, vagy egyenesen csalásnak minősülnek. A piac rendkívül fiatal, és nincs semmilyen belépési küszöb, így nagyon könnyen kerülnek ki új kriptovaluták, kaphatnak nagy nyilvánosságot úgy, hogy igazból üzleti vagy felhasználói lehetőségei nincsenek. Ezen a helyzetet a felhasználók folyamatos edukálása segíthet, illetve a szabályozás, aminek megjelenését a hiteles piaci szereplők legnagyobb része üdvözli.

Blokklánc technológia a mindennapokban

A Kriptovaluta szektor mellett több iparág otthonába fogadta a blokklánc technológiát – s bármilyen meglepő, egyes pénzügyi intézetek, köztük az UBS bankóriás is megkezdte a blokkláncalapú fizetési rendszer kiépítését. De a technológiát használják az ellátási lánc egyes területein is, például az élelmiszerellátás, a bútorgyártás, a szoftverfejlesztés és a gyémánt bányászata során. Az IBM Food Trust nevezetű projektje például lehetővé tette az iparágban tevékenykedők számára, hogy magabiztosan és biztonságosan osszák meg az élelmiszerekkel kapcsolatos információkat, létrehozva egy átláthatóbb és megbízhatóbb globális élelmiszer-ellátási láncot.

Mindeközben az egészségügyi szolgáltatók is igyekeznek olyan technikai megoldásokkal előállni, amelyek növelik a személyes adatok biztonságát, amiért a koronavírus világjárvány idején többször a blokklánc technológiát hívták segítségül. A Magyar Nemzeti Bank volt továbbá az első hazánkban, ami elindított egy projektet, mely keretében egy blokklánc adathitelesítő megoldást építenek ki. A fejlesztés célja, hogy a blokkláncon tárolt adatok megbízhatóságát kihasználva a jelzálóghitelezésben segítse a bankok és a biztosítok közti munkafolyamatokat. De azóta elindult az MNB blokklánc technológiát használó új platformja is, ami világszinten is újdonságnak számít.

A blokklánc működése egy rendkívül bonyolult folyamat, a jó hír viszont, hogy nem szükséges minden aspektusát megértened ahhoz, hogy használd. Gondolj csak bele, (jó eséllyel) fogalmad sincs arról, hogyan működik az internet, mégis mit jelent a „HTTP”, amit minden webcím előtt szerepel, mégis boldogan használod minden nap. A blokklánc elterjedése tehát messze nem attól függ, hogy hányan ismerik a mögötte álló gépezetet - de azért reméljük, hogy a cikkünkkel közelebb hoztuk hozzád a technológiát.

Ha kedvet kaptál a Bitcoin vásárláshoz, kattints IDE.

Ez a blogcikk / poszt / hír nem minősül pénzügyi tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Azt itt leírtak pusztán edukációs és ismeretterjesztő célt szolgálnak. A kriptovaluták árfolyama rendkívül volatilis, árfolyamuk rövid idő alatt drasztikusan képes emelkedni vagy esni, ezért befektetési céllal történű vásárlásuk kockázatos. Mielőtt bármilyen pénzügyi döntést hoznál, tájékozódj alaposan, mérlegeld pénzügyi helyzeted és kockázatvállalási képességed.