Akit a börtön sem riasztott el a kriptográfiától – A lehetséges Satoshik 2. rész

Ebből a cikkből megtudhatod, hogy

• kicsoda David Chaum,

• miért lehet ő Satoshi Nakamoto, a Bitcoin megálmodója,

• mi köze van a blokklánc technológiához,

• és hogyan lett a kriptográfia atyja.

David Chaum amerikai informatikus, a kriptográfia úttörője, a Blokklánc technológia megálmodója, az „online anonimitás atyja” és a „kriptopénz keresztapja”. De míg Nick Szabo egy igazi „privacy arcként” vonult be a történelembe (és még a Wikipedia sem ír születési dátumáról), addig Chaum előszeretettel osztja meg élettörténetét.

        /David Chaum a CryptoConf színpadán 2018-ban. Forrás: Facebook/

Börtönbe mehetett volna, de magasról tett rá

Chaum 1955-ben született Los Angelesben, tanulmányai után professzorként, kutatóként és kriptográfiai protokollok fejlesztőjeként kereste kenyerét. Munkássága nemcsak a pénzügyi szektort kívánta megváltoztatni, a Kriptovaluta iparágra ugyanis a társadalmi problémák megváltójaként tekintett.

Chaum az 1970-es évek végén a Kaliforniai Egyetemen kezdte meg informatikai tanulmányait – éppen abban az évben, amikor a kriptográfiai titkosítást a nukleáris technológiával azonos szintre sorolták. Hamar felismerte, hogy a technológia kulcsfontosságú lesz a magánélet és a demokrácia fennmaradásának biztosításához a digitális korban. A Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) azon az állásponton volt – Chaum szavaival élve – hogy a „kriptográfia a titoktartásra született, csakúgy, mint a nukleáris fegyverek”, így 1980-ban közölték, hogy a témával foglalkozó konferenciákat nem engedélyezik, és az azt szorgalmazók ellen büntetőeljárást indítanak.

„Azt kockáztattam, hogy életem hátralévő részét börtönben töltöm” – emlékezett vissza.

Minden egy meleg fürdővel kezdődött

Chaum hallgatóként a magánélet védelméről kezdett el gondolkodni, a digitalizáció megjelenésével ugyanis az adatokat már akkor is elég könnyen lehetett megszerezni. Arra jutott, hogy a kibertérben a kriptográfia lehet az egyetlen módja a személyes adatok védelmének. A nyilvános kulcsú titkosítás lehetővé tette, hogy két fél között úgy lehessen megosztani információkat, hogy azt ne lehessen feltörni vagy lehallgatni. Ahogy mondani szokták: itt bújt ki a szög a zsákból:

megszüntette a kormányok monopóliumát a technológia felett.

„Elnyújtóztam egy kád meleg vízben, és így jött az ötlet” – mondja. Azt viszont mai napig nem képes megmondani, hogy az egyetem varázsa, vagy éppen a meleg fürdő volt-e az oka, ami miatt elkapta a „heuréka pillanat”: az érzés, hogy a kriptográfia egy lenyűgöző, erőteljes fejezete lehet az emberi gondolkodásnak.

Ekkor kezdett el konferenciákat szervezni, majd a kezdeményezésére alakult meg a Nemzetközi Kriptológiai Kutatási Szövetség (International Association for Cryptologic Research - IACR), amely a mai napig szervez eseményeket. A következő években annak szentelte életét, hogy bizonyítsa meggyőződését, ami végül a Blokklánc technológia, az eCash és az “xx hálózat” létrehozásában csúcsosodott ki.

eCash: az első digitális pénz

A Blokklánc egyik legelismertebb kutatójaként Chaum disszertációjában vázolta fel először a blokkláncalapú adatbázis működését, majd a munkájára támaszkodva 1989-ben elindította a DigiCash nevű vállalatát. 1995-ben létrehozta az első digitális fizetőeszközt, mely végül digicash, eCash és cyberbucks néven terjedt el. Az eszköz anonimitást ígért, de a bankrendszeren belül működött volna, így a bankok jóváhagyása kellett volna hozzá.

Az Egyesült Államokban pedig egyetlen bank, a Saint Louis-i Mark Twain Bank használta pár éven át, a projekt végül 1998-ban elbukott.

Mindesetre Chaum volt az, aki a projektjein keresztül az úgynevezett „vak aláírási” protokollt is kidolgozta, amely segítségével a dokumentumokat oly módon lehet hitelesíteni, hogy közben a személyes, érzékenyebb információk nem kerülnek nyilvánosságra. Mindezt – Chaum szemszögéből – képzeljük el úgy, mintha papíralapon szavaznánk: ha kiválasztottuk, kire rakjuk le a voksunkat, az információkat „el kell vakítani”, hogy a szavazatok hitelesítője ne lássa azt.

Nesze neked kvantumszámítógép

Chaum 2016-ban alapította meg az xx hálózatot, amelyet kvantumbiztonságos blokkláncnak nevezett el, és amely elviekben lehetővé teszi, hogy az emberek lenyomozhatatlanul kommunikáljanak egymással, személyes adataik pedig a nyilvánosság, de még a hatóságok előtt is rejtve legyenek. A decentralizált applikáció (dApp) ugyanis a felhasználók metaadatait is titkosítja – ellentétben a hagyományos applikációkkal, melyek tömérdek személyes adatot felhalmoznak a metaadatok segítségével.

Véleménye szerint a Bitcoin és az Ethereum „egy kicsit elavultak”, illetve egzisztenciális fenyegetést jelentenek jövőjükre a kvantumszámítógépek.

/Chaum a Web Summit 2022-n tartott előadása közben. Forrás: Facebook/

Az xx tehát egy kísérlet arra, hogy egy olyan hálózatot vagy kriptovalutát hozzanak létre, amelyet egy szuperszámítógép sem képes feltörni. Míg egyesek ugyanis tagadják a felvetést, Chaum szerint a két vezető Kriptovaluta által használt titkosítás másodpercek alatt feltörhető.

David Chaum projektjeit a szakértők többsége a Satoshi Nakamoto-féle blokklánc protokollal hozzák összefüggésbe, amiért felmerült a gyanú, hogy Chaum állhat a Bitcoin mögött. A kriptográfiai rendszerekkel és a blokklánccal kapcsolatos munkája ugyanis a proof of work konszenzusmechanizmuson kívül minden elemet tartalmaz, amelyet később Nakamoto a Bitcoin fehér könyvében részletez. De legyen az meleg fürdő vagy éppen a Nakamoto-jelöltek históriája – nem éppen a tudatlanság a legszebb az egészben?!

Ha kedvet kaptál a Bitcoin vásárláshoz, kattints IDE.

Ez a blogcikk / poszt / hír nem minősül pénzügyi tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Azt itt leírtak pusztán edukációs és ismeretterjesztő célt szolgálnak. A kriptovaluták árfolyama rendkívül volatilis, árfolyamuk rövid idő alatt drasztikusan képes emelkedni vagy esni, ezért befektetési céllal történű vásárlásuk kockázatos. Mielőtt bármilyen pénzügyi döntést hoznál, tájékozódj alaposan, mérlegeld pénzügyi helyzeted és kockázatvállalási képességed.