8 perc olvasási idő

Portfólió diverzifikáció kriptóban: Tudományos és gyakorlati útmutató

A befektetési stratégiák világában kevés elv állta ki annyira az idő próbáját, mint a diverzifikáció. Bár a „ne tedd az összes tojást egy kosárba” mondás közhelynek tűnhet[2, 3, 4], a mögötte rejlő tudományos tartalom a modern pénzügyek egyik sarokköve. Ez a cikk tudományos lencsén keresztül vizsgálja a portfólió diverzifikációt, bemutatva annak elméleti alapjait, gyakorlati megvalósítását és a legújabb eszközosztályok, például a kriptovaluták által támasztott új kihívásokat és lehetőségeket.

A diverzifikáció tudományos gyökerei: A Modern Portfólió Elmélet

A diverzifikáció tudományos megalapozását Harry Markowitz 1952-es, Nobel-díjjal jutalmazott munkája, a Modern Portfólió Elmélet (MPT) fektette le.[5, 6, 7] Markowitz forradalmi felismerése az volt, hogy egy portfólió kockázata nem csupán az egyes eszközök kockázatának súlyozott átlaga. A kulcs az eszközök közötti korrelációban rejlik.[8, 9, 10]

A korreláció egy statisztikai mutató, amely azt méri, hogy két eszköz ármozgása mennyire mozog együtt.

  • Pozitív korreláció (+1): Az eszközök együtt mozognak.
  • Negatív korreláció (-1): Az eszközök ellentétesen mozognak.
  • Korreláció hiánya (0): Nincs kapcsolat a mozgásuk között.

Az MPT célja olyan eszközök kombinálása, amelyek alacsony vagy negatív korrelációval rendelkeznek. Így amikor az egyik eszköz értéke csökken, a másiké stagnálhat vagy akár növekedhet is, ami a portfólió teljesítményének ingadozását (volatilitását) csökkenti.

Markowitz elmélete két fő kockázattípust különböztet meg:

  1. Nem szisztematikus (egyedi) kockázat: Ez egy adott vállalathoz, iparághoz vagy eszközhöz kötődik (pl. egy cég rossz vezetése). A diverzifikációval ez a kockázattípus szinte teljesen megszüntethető.[9, 11]
  2. Szisztematikus (piaci) kockázat: Ez a gazdaság egészét érintő kockázat (pl. recesszió, kamatlábak változása), ami ellen a diverzifikáció nem nyújt teljes védelmet.[12]

A tudományosan felépített portfólió összetevői

Egy hatékonyan diverzifikált portfólió több, eltérő viselkedésű eszközosztályból épül fel.[8, 13]

  • Részvények (Equities): Hosszú távon a legmagasabb hozampotenciált kínálják, de a legmagasabb volatilitás mellett. A globális részvénypiacok bevonása elengedhetetlen a földrajzi diverzifikációhoz.[1, 14, 15]
  • Kötvények (Bonds): A portfólió stabilizáló elemei. A magas minősítésű államkötvények historikusan negatív korrelációt mutattak a részvényekkel piaci stresszhelyzetekben, ún. „menekülőeszközként” (flight-to-safety) funkcionálva.[16, 17, 18]
  • Ingatlanok (Real Estate): Történelmileg hatékony fedezetet nyújtanak az infláció ellen, és a bérbeadásból származó cash-flow miatt alacsony korrelációt mutatnak a pénzügyi piacokkal.[1, 19] A tőzsdén kereskedett ingatlanalapok (REITs) likvid befektetési formát kínálnak.[1, 20]
  • Árupiaci termékek (Commodities): Az arany klasszikus menedékeszköz, amely jellemzően akkor teljesít jól, amikor a befektetői bizalom alacsony, és a geopolitikai vagy inflációs kockázatok magasak.[1, 21, 22, 23]
  • Kriptovaluták (Cryptocurrencies): Egy feltörekvő, magas kockázatú eszközosztály, amelynek legfőbb vonzereje a hagyományos pénzügyi rendszerektől való függetlensége és az ebből fakadó alacsony korreláció.[14, 24, 25]

A diverzifikáció további dimenziói

Földrajzi diverzifikáció

A befektetők gyakran esnek a „hazai elfogultság” (home bias) csapdájába, felülsúlyozva saját országuk piacát.[27, 16, 28] A globális befektetés csökkenti az egyetlen gazdaságtól vagy politikai rendszertől való függést, kihasználva a különböző régiók (pl. USA, Európa, feltörekvő piacok) eltérő növekedési ciklusait.[29, 30]

Időbeli diverzifikáció: A Költségátlagolás (DCA)

A Dollar-Cost Averaging (DCA) egy olyan stratégia, amely során a befektető rendszeres időközönként, azonos összegért vásárol egy adott eszközből, függetlenül annak aktuális árfolyamától.[31, 11] Ez a módszer csökkenti az „időzítési kockázatot” (annak a kockázatát, hogy a legrosszabbkor, árcsúcson vásárolunk), és fegyelmezett, érzelemmentes befektetési magatartásra ösztönöz.[11]

A kriptovaluták helye egy modern, diverzifikált portfólióban

A kriptovaluták, mint a Bitcoin, egy új és vitatott fejezetet nyitottak a diverzifikáció történetében. Extrém volatilitásuk és egyedi kockázataik (szabályozási bizonytalanság, technológiai sebezhetőség) mellett a legfőbb érv mellettük a hagyományos eszközosztályokkal való historikusan alacsony korrelációjuk.[14, 24, 32, 25]

Ez azt jelenti, hogy egy kis arányú (jellemzően *1–5%-os) kripto kitettség hozzáadása egy hagyományos részvény-kötvény portfólióhoz javíthatja annak hozam-kockázat arányát (Sharpe-ráta).[39] Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ez egy gyorsan változó terület, és a múltbeli korrelációs minták nem garantálják a jövőbeli viselkedést. A kriptovalutákra spekulatív, magas kockázatú eszközként kell tekinteni.

A befektető legnagyobb ellensége: a saját pszichológiája

A viselkedési pénzügyek tudománya rávilágított, hogy a befektetők hozamait gyakran nem a rossz stratégia, hanem a saját pszichológiai torzításaik rontják el.

  • Veszteségkerülés (Loss Aversion): A veszteség fájdalma pszichológiailag kétszer olyan erős, mint a nyereség öröme. Ez pánik-eladásokhoz vezet a piac esésekor.[37]
  • Csordaszellem (Herd Mentality) A tömeg utáni mozgás kényszere, ami buborékok kialakulásához (vásárlás a csúcson) és összeomlásokhoz (eladás a mélyponton) vezet.[38]

Egy előre meghatározott, tudományosan megalapozott, diverzifikált stratégia fegyelmezett követése a leghatékonyabb védelem ezekkel az irracionális ösztönökkel szemben.

Összegzés

A portfólió diverzifikáció sokkal több, mint egy egyszerű ökölszabály; ez egy tudományos módszer a kockázat kezelésére és a hozamok optimalizálására.[2, 36] Egy robusztus portfólió több, alacsony korrelációjú eszközosztályon, földrajzi régión és időponton átívelően épül fel. A kriptovaluták izgalmas, új lehetőséget kínálnak a diverzifikációra, de csak szigorú kockázatkezelés mellett.

A hosszú távú pénzügyi siker kulcsa egy fegyelmezetten követett, tényeken alapuló stratégia, amely segít elkerülni az érzelmi alapú döntéseket és átvészelni a piac elkerülhetetlen viharait.

Kezdd el a diverzifikációt a gyakorlatban!

Ha a kriptovaluták felkeltették az érdeklődésedet, mint a portfóliód egy lehetséges új eleme, a CoinCash egy magyarországi, megbízható platformot kínál a vásárláshoz és eladáshoz. Regisztrálj itt, és ismerkedj meg a digitális eszközök világával. Az aktuális árfolyamokat a CoinCash árfolyamoldalán követheted.

Források

  1. Bodie, Z., Kane, A., & Marcus, A. J. (2021). Investments (12th ed.). McGraw-Hill Education.
  2. Malkiel, B. G. (2019). A Random Walk Down Wall Street: The Time-Tested Strategy for Successful Investing. W. W. Norton & Company.
  3. Statman, M. (1987). How Many Stocks Make a Diversified Portfolio? The Journal of Financial and Quantitative Analysis, 22(3), 353–363.
  4. Bernstein, P. L. (1996). Against the Gods: The Remarkable Story of Risk. John Wiley & Sons.
  5. Markowitz, H. (1952). Portfolio Selection. The Journal of Finance, 7(1), 77–91.
  6. Markowitz, H. M. (1959). Portfolio Selection: Efficient Diversification of Investments. John Wiley & Sons.
  7. Fabozzi, F. J., & Markowitz, H. M. (Eds.). (2011). The Theory and Practice of Investment Management: Asset Allocation, Valuation, Portfolio Construction, and Strategies. John Wiley & Sons.
  8. Elton, E. J., Gruber, M. J., Brown, S. J., & Goetzmann, W. N. (2014). Modern Portfolio Theory and Investment Analysis (9th ed.). Wiley.
  9. Sharpe, W. F. (1964). Capital Asset Prices: A Theory of Market Equilibrium under Conditions of Risk. The Journal of Finance, 19(3), 425–442.
  10. Tobin, J. (1958). Liquidity Preference as Behavior Towards Risk. The Review of Economic Studies, 25(2), 65–86.
  11. Ferri, R. (2011). The Power of Passive Investing: More Wealth with Less Work. John Wiley & Sons.
  12. Lintner, J. (1965). The Valuation of Risk Assets and the Selection of Risky Investments in Stock Portfolios and Capital Budgets. The Review of Economics and Statistics, 47(1), 13–37.
  13. Ibbotson, R. G., & Kaplan, P. D. (2000). Does Asset Allocation Policy Explain 40, 90, or 100 Percent of Performance? Financial Analysts Journal, 56(1), 26-33.
  14. Brière, M., Oosterlinck, K., & Szafarz, A. (2015). Virtual currency, tangible return: Portfolio diversification with bitcoin. Journal of Asset Management, 16(6), 365-373.
  15. Siegel, J. J. (2014). Stocks for the Long Run: The Definitive Guide to Financial Market Returns & Long-Term Investment Strategies (5th ed.). McGraw-Hill.
  16. Baele, L., Bekaert, G., & Inghelbrecht, K. (2010). The determinants of stock and bond return comovements. Review of Financial Studies, 23(6), 2374-2428.
  17. Connolly, R., Stivers, C., & Sun, L. (2005). Stock market uncertainty and the stock-bond return relation. Journal of Financial and Quantitative Analysis, 40(1), 161-194.
  18. Ilmanen, A. (2011). Expected Returns: An Investor's Guide to Harvesting Market Rewards. John Wiley & Sons.
  19. Hoesli, M., & Oikarinen, E. (2012). Are REITs a distinct asset class? A review of the international evidence. Journal of Property Investment & Finance, 30(4), 411-435.
  20. O'Sullivan, N., & Zala, O. (2014). The Role of REITs in a Mixed-Asset Portfolio. The Journal of Real Estate Portfolio Management, 20(2), 107-120.
  21. Baur, D. G., & McDermott, T. K. (2010). Is gold a safe haven? International evidence. Journal of Banking & Finance, 34(8), 1886-1898.
  22. Erb, C. B., & Harvey, C. R. (2013). The Golden Dilemma. Financial Analysts Journal, 69(4), 10-42.
  23. Gorton, G., & Rouwenhorst, K. G. (2006). Facts and Fantasies about Commodity Futures. Financial Analysts Journal, 62(2), 47-68.
  24. Corbet, S., Meegan, A., Larkin, C., Lucey, B., & Yarovaya, L. (2018). Exploring the dynamic relationships between cryptocurrencies and other financial assets. Economics Letters, 165, 28-34.
  25. Platanakis, E., & Urquhart, A. (2020). Should investors include cryptocurrencies in their portfolios? A portfolio analysis of Bitcoin. The British Accounting Review, 52(4), 100837.
  26. Solnik, B. (1974). Why Not Diversify Internationally Rather Than Domestically? Financial Analysts Journal, 30(4), 48-54.
  27. French, K. R., & Poterba, J. M. (1991). Investor diversification and international equity markets. American Economic Review, 81(2), 222-226.
  28. Lewis, K. K. (1999). Trying to explain home bias in equities and consumption. Journal of Economic Literature, 37(2), 571-608.
  29. Asness, C. S., Moskowitz, T. J., & Pedersen, L. H. (2013). Value and momentum everywhere. The Journal of Finance, 68(3), 929-985.
  30. Goetzmann, W. N., Li, L., & Rouwenhorst, K. G. (2005). Long-Term Global Market Correlations. The Journal of Business, 78(1), 1-38.
  31. Brennan, M. J., & Lo, A. W. (2011). An interview with Harry M. Markowitz. Annual Review of Financial Economics, 3(1), 1-13.
  32. Dyhrberg, A. H. (2016). Bitcoin, gold and the dollar–A GARCH volatility analysis. Finance Research Letters, 16, 85-92.
  33. Baur, D. G., Hong, K., & Lee, A. D. (2018). Bitcoin: Medium of exchange or speculative assets? Journal of International Financial Markets, Institutions and Money, 54, 177-189.
  34. Cheah, E. T., & Fry, J. (2015). Speculative bubbles in Bitcoin markets? An empirical investigation into the fundamental value of Bitcoin. Economics Letters, 130, 32-36.
  35. Yermack, D. (2015). Is Bitcoin a real currency? An economic appraisal. In Handbook of digital currency (pp. 31-43). Elsevier.
  36. Swensen, D. F. (2009). Pioneering Portfolio Management: An Unconventional Approach to Institutional Investment. Free Press.
  37. Kahneman, D., & Tversky, A. (1979). Prospect Theory: An Analysis of Decision under Risk. Econometrica, 47(2), 263–291.
  38. Shiller, R. J. (2015). Irrational Exuberance (3rd ed.). Princeton University Press.
  39. Fidelity Digital Assets. (2020). Bitcoin Investment Thesis: Bitcoin's Role as an Alternative Investment.