Már csupán néhány hét van hátra, és elérkezik a Bitcoin életében egy fontos esemény, a sokak által várva várt úgynevezett felezés - amiről itt olvashatsz hosszabban is. A bányászoknak járó blokkjutalom felezéséről van szó. Satoshi Nakamoto eredeti tervei szerint az inflációt kontrolláljuk azzal, hogy egyre kisebb mennyiségű bitcoin kerül a bányászokhoz az idő előrehaladtával, rajtuk keresztül pedig természetesen a piacra.

12,5-ről 6,25 BTC-re csökken májusban ez az érték. A nagyjából négyévente bekövetkező eseménytől sokan sokat várnak, mások kissé óvatosabbak; mi pedig megnéztük, hogy az elérhető információk, jelek alapján mire számít a piac.

A HODLer kedv is mérvadó

A bitcoin, és általában a kriptopénzek életében fontos indikátor az úgynevezett akkumuláció, vagy ha úgy tetszik a HODLer “kedv”, arról van szó, hogy pontosan hol - és mennyi - bitcoint, vagy más kriptopénzt tartanak a befektetők.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy ha kriptopénztőzsdéken tartják, sőt, oda utalják tömegesen bitcoinjaikat a befektetők, akkor az árfolyam esésére számítanak, hiszen ezzel a lépéssel felkészülnek az eladásra, amivel mentik a menthetőt. Ha viszont tárcáikba utalják ki befektetéseiket a felhasználók, akkor emelkedésre számítanak, ezért gondosan elteszik a coinokat, várva a - remélhetőleg - bekövetkező emelkedést a jövőben.

Most az látszik a piacon, hogy a különböző kriptopénztőzsdéken tartott bitcoin mennyiség hét napos mozgóátlaga 2 214 365, 2019 júniusa óta ez a legalacsonyabb érték. Márpedig a tavalyi nyár közepe óta sok minden történt, beszédes adat, hogy most, a felezés előtt nem sokkal sokan döntöttek úgy, hogy kiutalják saját tárcáikba bitcoinjaikat.

Ezek alapján azt mondhatjuk, hogy piac bizakodással tekint a - közel - jövőre. Arra számít, hogy bekövetkezik a felezéstől várt hatás, emelkedésnek indul a BTC. A piaci ciklusok logikája - és a befektetők reményei - szerint ez akár egy újabb bull run-hoz is vezethet, hiszen a felezés után bekövetkező árfolyamemelkedés friss tőkét vonzhat a piacra, további felhajtóerőként hatva a bitcoinra.

Mi lesz a bitcoin bányászokkal a blokkjutalom felezése után?

Fontos látnunk a felezés piaci mechanizmusát. A dolog lényege az, hogy ha kevesebb blokkjutalom kerül a bányászokhoz, akkor végeredményben a piacra is kevesebb kerül, hiszen a bányászok a megszerzett bitcoin eladásából élnek. A klasszikus, örökérvényű piaci törvényszerűségek szerint a szűkösség, a kisebb kínálat áremelkedéshez vezethet, a bitcoin feleződés kapcsán azonban ennél összetettebb a helyzet.

A felezés okozta bevételkiesés sok bányásznak nem lehetőség az árfolyam emelkedés okozta nagyobb bevételeken keresztül, hanem probléma, számos okból. A legfőbb az, hogy sok kisebb bánya erőforrások, vagyis tartalékok híján nem tudja áthidalni azt az időszakot, ami a hirtelen csökkenő bevételek, és a később - remélhetőleg - bekövetkező kompenzáció, a magasabb bitcoin ár között eltelik.

Ennek megfelelően kapitulálnak, vagyis feladják a munkát, más bevételek, más megélhetés után néznek. A bányászat abbahagyása előtti utolsó időszakban kapott bitcoinjaikat viszont még természetesen eladják, ennek megfelelően sok BTC-t borítanak a piacra, ez pedig letöri az árfolyamot. Tehát a felezés, legalábbis az első hetekben nemhogy nem hoz árfolyam emelkedést, de kifejezetten eséshez is vezethet.

A piac beárazta már a bitcoin feleződést?

Olyanok is vannak azonban, akik szerint a piac már rég beárazta a felezést, mások pedig egyenesen úgy fogalmaztak, hogy “semmilyen esemény” lesz, legalábbis erről tweet-elt a Morgan Creek Digital társalapítója Jason A. Williams.

Az mindenesetre biztos, hogy komoly érdeklődés övezi a május 11-én bekövetkező változást, számos önálló oldal van, amit csak annak szenteltek az alkotók, hogy az újévi visszaszámláláshoz hasonlóan izgalmassá tegyék a várakozást. Ilyen például a Bitcoin Clock, ahol egy analóg óra szerű animációval mutatják meg mennyi idő van még a közelgő eseményig, a mutató ahhoz a blokkhoz közelít, ahol a feleződés bekövetkezik majd hamarosan.

Szintén visszaszámláló, ám az előbbinél jóval alaposabb, és részletesebb a Bitcoinblockhalf.com, ezen az oldalon ugyanis még grafikonokat is kapunk, többek között a bitcoin inflációs rátáját láthatjuk időben ábrázolva, illetve az előző két felezést is megjelenítik, természetesen az árfolyammal összefüggésbe hozva.

A Bitcoin első két blokkjutalom felezése, és az árfolyamra gyakorolt hatásuk. Forrás: Bitcoinblockhalf.com

Az ábrára pillantva az első felezés hatása egyértelmű, hiszen nem sokkal utána egy meredek, szinte függőleges emelkedés következett be az árfolyamban, a második esetében azonban már nem ilyen tiszta a kép. Ekkor az árfolyam jól láthatóan esett, majd az előző felezésnél jóval lassabban ugyan, de valóban emelkedésnek indult.

Nem feledkezhetünk meg az egyéb hatásokról sem, a bitcoin, és általában a kriptopénzek ismertsége folyamatosan nőtt a 2009 óta eltelt évek során, ez is hatással volt az árra, medve- és bikatrendek váltakozásával telt el az elmúlt tizenegy év. A lehetséges, mindenkori hatások között szerepeltek pozitív és negatív hírek, az újabb és újabb kriptopénzek, az alt- és shitcoinok színrelépése egyaránt.

Nem is beszélve a különböző kriptopénztőzsdék által elszenvedett feltörésekről, illetve az olyan csalásokról, mint például a Bitcoinnect. Különböző tényezők tucatjai hatnak a kriptopénzek piacára, és főként az egész terület gerincét jelentő bitcoin árfolyamára.

A hash ráta is mérvadó?

Visszatérve a bányászokhoz, fontos szempont a Bitcoin hálózat életében az is, hogy az összesített számítási kapacitás, vagyis a hash ráta csökkenni fog, ha valóban sok bányász abbahagyja a munkát - ez szintén figyelemreméltó vonatkozása a közelgő felezésnek.

Szakértők szerint azonban a hash ráta csökkenése nem jelent majd biztonsági kockázatot, nem esik jelentősen a rendszer stabilitása. A következő, kulcs kérdés az, hogy mennyibe kerül előállítani egyetlen bitcoint, ugyanis ez lesz az a minimum ár, amennyiért a bányászok hajlandóak lesznek eladni a bányászattal megtermelt coinjaikat. Jelenleg ez nagyjából 12 000 dollár, ezért is várnak sokan emelkedést a felezéstől.

Ahogy a kriptopénzek világában szinte semmi, úgy ez sem egyértelmű, hiszen az újabb és újabb, egyre kifinomultabb technológiákkal gyártott bányász gépek hatékonysága, illetve a világ számos pontján egyre olcsóbb áramnak köszönhetően lehet, hogy egy, a fentinél alacsonyabb áron is előállítható lesz egy bitcoin a közeljövőben. Márpedig ha ez megtörténik, akkor az emelkedés sem lesz olyan nagy mértékű, mint azt most sokan remélik, hiszen a bányászok alacsonyabb áron is hajlandóak lesznek eladni coinjaikat.

A következő, szintén fontos tényező az úgynevezett difficulty, vagyis a bányászat nehézsége. Ha sok kisebb bánya kiesik, akkor csökken a bányászat nehézsége, ez kedvez azoknak a nagyobb bányáknak, akik a - tudatosan felépített - tartalékaiknak köszönhetően túlélik a blokkjutalom csökkenést.

Könnyeben fognak tudni bányászni, vagyis kisebb erőforrás-ráfordítással érik el a bevételeiket, ez szintén egy olyan hatás, ami nem az árfolyam emelkedés felé mutat, inkább stagnálást vetít előre. Hiszen ha kisebb jutalmat, de kisebb erőforrással érhetnek el, akkor a két hatás kiolthatja egymást. A kérdés csak az, hogy a gyakorlatban milyen mértékű csökkenés fog bekövetkezni a bányászat nehézségében. A bevételről tudjuk, hogy felezés várható, de ez csak az egyik oldala az egyenletnek.

A bitcoin blokkjutalom felezés összetett jelenség, viszont ha a korábbi felezéseknél látottak teljesülnek ismét, akkor a változást követő 10-11 hónap után indulhat meg az árfolyamemelkedés, vagyis körülbelül 2021 közepe táján. Addig pedig még sok minden történhet, a legtöbb jel mindenesetre arra utal, hogy az árfolyam nőhet, legrosszabb esetben is csupán stagnál.

Ha szeretnél tanulni a kriptopénz kereskedésről, akkor látogass el a Kripto Akadémiára, ahol jelen cikk szerzője, Györfi András szerkesztőként dolgozik, András egyben a Kriptopénz ABC című ismeretterjesztő kötet szakmai szerkesztője, társszerzője.