Óriási kulcsszava a DeFi a kriptovilágnak, sokszor buzzwordként dobálják be a közbeszédben, illetve sokan elmondják róla, hogy képes lehet felforgatni a hagyományos, megszokott pénzügyi világot. Szóval elmagyarázzuk az alapoktól, mi is az a DeFi, hogy te is el tudd magyarázni másoknak.

A DeFi a decentralized finance, azaz decentralizált pénzügyek rövidítése. Olyan pénzügyi műveleteket jelöl, amiket decentralizált módon, tehát bármilyen központi hatóság vagy szereplő nélkül tudunk végezni.

Hogyan működik a centralizált pénzügyi rendszer?

A lényegét úgy lehet megérteni, ha ismerjük az alapverziót, a centralizált pénzügyeket. A hagyományos pénzügyi rendszer közepén a jegybank áll, alatta a bankok. Szinte minden pénzügyi művelet rajtuk folyik keresztül, pénzügyi közvetítést végeznek, azaz bábáskodnak a tranzakciók fölött, vagy épp hiteleznek az állampolgároknak vagy a cégeknek.

És, ami nekünk most fontosabb: kezelik a digitális formában lévő pénzünket, a bankoknál van a bankszámlánk, ami fölött olyan hatalmuk van, hogy bármikor kizárhatnak belőle minket, ha úgy látják jónak. Ahogy a blokklánc működéséről szóló anyagunkban is többször hangsúlyoztuk: a hagyományos, centralizáltan működő bankrendszerben a banknál van a digitális pénztárcád, nem is lehet máshogy, hiszen ha nálunk lenne, akkor mindannyian vég nélkül másolnánk a rajta lévő pénzt.

A hagyományos pénzügyi rendszerben még számos egyéb cég is tevékenykedik, például biztosítók, alapkezelők, hedge fundok, brókercégek, amelyek mind a hagyományos, központosított modellt követik: mindig valamely központi szereplőnél van a tárcád, rajtuk folyik át a pénzed.

Valamint bármilyen műveletet is végeznél, meg kell bíznod bennük, hiszen más lehetőséged nem nagyon van.

És hogyan működik a DeFi?

Ezt a hagyományos, centralizált modellt forgatta fel a DeFi, amelynek a lényege pont az, hogy a pénzügyi műveleteket és szolgáltatásokat a központi szereplők nélkül, tisztán, egymás között tudjuk lefolytatni. Ebben a rendszerben nem kell bíznod sem egy bankban, sem más közvetítőben, elég, ha a matematikai alapokon futtatott algoritmusokban bízol meg.

A matek pedig sosem fog átverni.

A DeFi a kriptográfiára, azaz a titkosítás módszertanára, a blokkláncra, mint decentralizált főkönyvi rendszerre, valamint az okosszerződések rendszerére épül, amelyek a blokkláncba rögzített szerződéses feltételeket jelenti.

Mik a DeFi előnyei a központosított pénzügyekhez képest?

A DeFi számos olyan tulajdonsággal rendelkezik, ami kényelmesebbé teszi a használatát a hagyományos rendszerhez képest.

Először is, a blokkláncon keresztül szinte azonnal mozgathatja a pénzeszközöket, amint felveszed a hitelt, másodperceken belül meg is érkezik, nem kell várni a banki átutalás elszámolására.

Másodszor, hogy a DeFi költségei alacsonyabbak, mint a hagyományos bankoknál. Ezek a költségek nyilván a használt Blokklánc függvényében változik, de a hagyományos pénzügyi rendszernél szinte mindegyik olcsóbb.

Harmadszor is, hogy bárki számára nyitva áll, az alkalmazásokat egy egyszerű kriptotárca létrehozásával máris használhatod - gyakran anélkül, hogy bármilyen adatot megadnád, sokkal kényelmesebb, mint a hosszabb banki ügyintézés.

Nyilván ez utóbbi pont a DeFi egyik hátránya is: ez egy szabályozatlan piac, ahol tisztán az okosszerződésekbe foglalt szerződéses követelmények érvényesülnek, senki sem fog téged megvédeni a döntéseid következményeitől. Gondolj arra, ahogy a devizahitelesek ügyében a hatóságok belenyúltak az egyes devizahitel-szerződésekbe, hogy módosítsák azokat az adósok védelmében. Hasonlóra a DeFi világában nincs lehetőség.

Mire jó a DeFi, hol tudod használni?

Na de mégis, miket csinálhatsz a DeFi világában? Mindent, amit a hagyományos banki rendszerben? Majdnem! Nézzük a leggyakoribb felhasználási területeket.

Hitelezés és kölcsönzés

Ez a bankok egyik legfontosabb feladata: hiteleznek cégeknek és állampolgároknak, kölcsönöket, finanszírozást nyújtanak a gazdaságnak. A DeFi világában is ugyanúgy lehet hitelt felvenni, csak nem egy centralizált módon, azaz egy központi szereplőtől, hanem decentralizált módon, sok-sok felhasználótól egyszerre. A CoinCash kriptós cégként egy banktól sem kaphat hitelt, de korábban egy DeFi platformon, egy okosszerződéssel pár perc alatt megszereztünk több tízezer dollárnyi finanszírozást. Csatlakoztunk a céges Metamaskkal, megadtuk az adatokat, pár kattintás és ennyi, megvolt a pénz.

Felesleges belemenni, hogy ennek a technikai részletei hogyan néznek ki. A lényeg az, hogy úgy lehet hitelt és kölcsönt felvenni a DeFi világban, hogy nem kell miatta bankkal szerződni, nem kell félni a megváltozó alapkamattól, a vele együtt mozgó hitelkamatszintektől, sem attól, hogy a bankkal bármi történik.

Elég, ha megbízol a kódsorban.

Ehhez a módszerhez kapcsolódik a sokat használt yield farming, azaz hozamfarmolás fogalma is: lekötöd a pénzed, hogy azt hitelként felvegyék a DeFi-platformon át, de meg a hozamokat passzív jövedelemként használod. Kicsit te is bank leszel.

Több ilyen DeFi-platform van, talán az Aave és a Nexo a két legismertebb.

Kereskedés, azaz a decentralizált tőzsdék

A legismertebb kriptotőzsdék, mint a Binance vagy a Coinbase mind centralizált tőzsdék. Regisztrálsz a felületükre, kapsz egy tárcát, veszel kriptókat, kereskedsz velük, és így tovább. A rendszer viszont ettől még centralizált marad, a tőzsde vezeti a főkönyveket, a tőzsdén keresztül zajlik az elszámolás, nagyon hasonlóan működnek, ahogy egy hagyományos tőzsde működik.

Ezzel szemben a decentralizált tőzsdék kiiktatják a központi szereplőt, mi a felhasználók, közvetlenül egymást közt tudjuk adni-venni a kriptókat. Nincs közvetítő fél, a tranzakciók közvetlenek, nem kell regisztrálni, csak a tárcád csatlakoztatni. A tranzakciós költségek nagyon alacsonyak, jóval a hagyományos bankrendszer költségei alatt vannak. A decentralizált tőzsdéknek emellett nem kell megfelelniük olyan szabályozásnak, mint a centralizáltaknak, ami többféle token kereskedelmét és jóval rugalmasabb működést tesz lehetővé, és semmilyen hatóságnak vagy jegybanknak nincs beleszólása a működésébe.

Így működik az Uniswap vagy a Pacakeswap.

Derivatívák, azaz származékos termékek

Ez az a terület, amikor nem spot kereskedsz. Spot kereskedésnek vagy azonnali kereskedésnek hívjuk azt, amikor pillanatnyi árfolyamon megveszel egy kriptovalutát, azonnal fizetsz, és azonnal megkapod cserébe a terméket, majd várod, hogy drágább legyen és eladhasd. Ez a kereskedés leggyakoribb változata, a legtöbbünk így kereskedik.

Ezzel szemben a derivatív, vagy származtatott eszközök nem önállóak, hanem valamilyen egyéb termékre épül az árfolyamuk. Ilyenek az opciós és határidős ügyletek, a swapok, vagy a tőkeáttételes kereskedés. Ez már egy fokkal bonyolultabb terep, a derivatív kereskedéshez alaposan ismerni kell nemcsak a kripókat, de a a pontos folyamatokat is. Ugyan sok rutinos kereskedő kockázatcsökkentésre használja a derivatív ügyleteket, a kezdőknek számtalan kihívást tartogatnak, csak alapos kutatás után érdemes belefogni a dologba.

De egyéb pénzügyi műveletek is elképzelhetőek a DeFi világában:

• biztosítás,
• értékpapír-kereskedelem,
• ide tartozik a staking is, amikor lekötöd a kriptód és így járulsz hozzá egy hálózat üzemeltetéséhez,
• az aggregátorok használata, amelyek több decentralizált tőzsde árfolyamai közül választja ki a legjobbat,
• a likviditásnyújtás, amikor, ahogy a neve is mondja, bizonyos eszközöknek többletlikviditást nyújtasz, ha lekötöd
• vagy egy jó, de rizikós eszköz, a Flash Loans: amikor nagyösszegű kölcsönt veszel fel rövid időre. A kölcsön felvétele után szinte azonnal vissza kell fizetni a kölcsönt, de addig szabadon használhatod. Erre jó példa lehet
• És DeFi világához tartozik a stabilcoinok fogalma, ezek azok az érmék, amiknek árfolyamát valamely, a kriptovilágon kívül eső eszközhöz, legtöbbször a dollárhoz kötik.

Szóval egyszerűen és röviden: a DeFi jelöli azokat a pénzügyi műveleteket, amiket eddig bankok és centralizált szereplők bevonásával kellett elvégezni, a Blokklánc és a DeFi-platfomok megjelenésével viszont már mi, a felhasználók, egymás közt is el tudjuk intézni őket.