A magas energiafelhasználás rossz? - vélemény cikk

ÉRTÉKET NEM LEHET LÉTREHOZNI MUNKA NÉLKÜL.

MUNKÁT NEM LEHET VÉGEZNI ENERGIA NÉLKÜL.

PoW = Proof-of-Work = munka bizonyítéka

Az emberiség az idők kezdete óta, a nagyobbnál nagyobb energia befektetések eredményét ünnepli, legyen az sport, építészet vagy művészet, bármi, jelenleg pedig már büntetik a „túlzott” energiafelhasználást…

Ellenben nézz körbe magad körül, mit látsz? A bútoraidat, elektromos eszközeidet, a lakásodat, ha kinézel az ablakon épületeket, utakat, járműveket. Mind-mind bizonyíték egy elvégzett munkára. Ez a Proof-of-Work. Az egész élet PoW, amiben élünk, ez a működő, fejlődő világunk törvénye.

A Kardashev (Kardasov) skála

1964-ben Nyikolaj Szemjonovics Kardasov szovjet csillagász javasolta az alábbi skálát, amivel energiaszint szerint sorolja be a civilizációkat. A lényege, hogy minél több felhasználható energia áll rendelkezésre egy civilizáció számára, annál magasabb technológiai fejlettségi szintre tud eljutni.

Alapvetően három fokozatba sorolja a civilizációkat:

1-es típus: a bolygójának;

2-es típus: a csillagának és bolygórendszerének;

3-as típus: a galaxisának erőforrásait (teljes mértékben) uralja.

A skálán a fokozatok között törtszámokkal jellemezhető fejlettségi szintek is elképzelhetőek, ez esetben az emberi civilizáció fejlettsége napjainkban 0,7–0,75 között van, tehát nem érjük el az első szintet sem.

A cél tehát inkább az lenne, hogy minél több energiát legyen lehetőségünk felhasználni -nem pazarolni- ami záloga az emberiség fejlődésének.

A fiat pénzekről, nemzeti valutákról

A dollár és az euro több, mint 90%-ban kizárólag digitálisan létezik, tehát kevesebb, mint 10%-a kézzel fogható ezeknek a valutáknak. Azt is mondhatnánk, hogy 90%-ban még papír fedezet sincs mögöttük nem, hogy arany, ami 1971-ben az arany standard felfüggesztésével meg is szűnt Richard Nixon POTUS vezetése alatt.

Nem lehet értéket gombnyomásra létrehozni, csak „pénzt”. Azaz a frissen kinyomtatott pénz úgy kap értéket, hogy elvesz egy picit az összes korábban kinyomtatott pénztől, ami már a bankszámlánkon, vagy a pénztárcánkban van. Ez az infláció.

A Cantillon-effektus

A Cantillon-hatás a relatív árak egyenetlen változása a pénzkínálat változásából eredően, amelyet először a 18. századi közgazdász, Richard Cantillon írt le (aki olyan politikai közgazdászokat inspirált, mint Adam Smith és David Ricardo).

A Cantillon-effektus leírja az infláció egyenetlen hatását a javakra és eszközökre a gazdaságban. Mivel az új fiat pénzt különböző meghatározott pontokon juttatják be a gazdaságba, ennek hatásait különböző emberek és iparágak különböző időpontokban érzik. Ez torzítja a relatív árakat, és egyes feleket előnyös, míg másokat hátrányos helyzetbe hoz.

Magyarul, aki először használja a frissen kinyomtatott pénzt a piacon, még a régi árakon tud vele vásárolni, aki már a sokadik fizető ugyanazzal a pénzzel (akár évekkel később) már - a megemelkedett pénzmennyiség miatt érzékelhető, megemelkedett kereslet miatti - magasabb árakon fog tudni vele vásárolni.

Az igazi pénz

Kb. 50 éve van fedezet nélküli pénze az emberiségnek, ezt nevezzük fiat pénznek. Előtte vagy nemesfém fedezet volt, vagy magát a kemény munkával, bányászattal kitermelt nemesfém pénzt használtuk fizetésre, értéktárolásra.

Szerintetek az rendben van, hogy a munkahelyeden elvégzett szellemi vagy fizikai munkádért cserébe olyan pénzt kapsz fizetségül, ami nem munka útján keletkezett? Üres pénz, lufi, nincs mögötte fedezet, nincs mögötte munka, energia. Egy kijelölt bank, kijelölt számítógépén született egy enter lenyomásával.

Ezért nincs egyensúly.

„A papírpénz előbb utóbb eléri a valós értékét: a nullát.”

Voltaire

„A papír szegénység… a papír csak a pénz szelleme, nem a pénz maga”

Thomas Jefferson

Na de mi 50 év az emberiség kb. 10 ezer éves történelmében? Egy próba, egy kísérlet, ami megbukott. Előtte is igazi pénzünk volt, és a jövőben is újra az lehet.

Számoljunk

Soha nem fog annyival emelkedni az átlagfizetés, mint amennyi a (fiat)pénz romlása.

1950-ben 1 kg arany kb. 13 ezer ft volt, és 600 ft volt az átlag fizetés Magyarországon, ami akkoriban kb. 46 gramm aranynak felelt meg.

Ma 1 kg arany 27 millió ft, és az átlag fizetés nettó 350-400 ezer ft, 46 gramm arany ára pedig kb 1.2 millió ft. (2024.04.03.)

Ez a megközelítés tudatosan szegényíti el a közép- és alsóbb osztályokat, hogy egy olyan fogyasztói társadalmat alakítson ki, ahol az emberek mindent megvesznek, még akkor is, ha nincs rá valódi szükségük. Mivel a fiat pénz idővel értéktelenebbé válik, nincs értelme megtakarítani, ezért inkább elköltenek mindent. Az egész rendszer célja, hogy ne spórolj, hanem fogyassz.

Ez az üzenet árad a reklámokból a televízióban és más médiában. Azt sugallják, hogy akkor lehetsz boldog, ha „megvásárolod ezt” vagy „használod azt”. Ezekben a reklámokban gyakran jelennek meg nagy házak, tökéletesen tiszta otthonok és luxusautók, azzal a mögöttes üzenettel, hogy csak akkor lehetsz igazán boldog, ha gazdag vagy és sok mindened van.

Mi a lényeg? Ha van egy „erős” pénzed, amely valódi fedezetet, munkát és energiát képvisel, sokkal óvatosabban bánsz vele, és nem költöd felesleges dolgokra. Megtakarítasz, mert ennek van értelme. Ezzel nem csak magadnak teremtesz biztonságot, hanem a gyerekeidnek és az unokáidnak is. Ezzel az értékrenddel neveled őket is.

Gresham törvénye

A rossz pénz kiszorítja a jót a forgalomból. Azaz, ha van olyan pénzed, ami idővel nyilvánvaló, hogy kevesebbet fog érni, tehát rossz pénz, és van olyan, ami többet, azaz jó pénz, akkor amíg van rossz pénzed azzal fogsz előbb fizetni, a jóval csak akkor, ha elfogyott a rossz, és muszáj. Addig tartogatod a jó pénzt, ameddig csak tudod, mert van értelme.

A pénzed mennyisége, a szabadságod mértéke.

Nincs ember, aki ne szeretne szabad lenni, független bármelyik államtól, politikától. Ehhez olyan dologban kell tudni tárolni a vagyonod, amit nem tud elinflálni a politika, se elkobozni azt az akaratod ellenére. Az első lépés az állam és a pénz szétválasztása. Lehetetlennek tűnik, de pár száz éve az állam és az egyház szétválasztása is annak tűnt.

„Nem hiszem, hogy valaha lesz újra jó pénzünk, amíg ki nem vesszük azt a kormány kezéből, erőszakkal nem tudjuk ezt megtenni, amit viszont tehetünk, hogy valahogy megkerüljük őket és létrehozunk valamit, amit nem tudnak megállítani.”

Friedrich Hayek, Nobel díjas közgazdász

Ha kedvet kaptál a Bitcoin vásárláshoz, kattints IDE.

Ez a blogcikk / poszt / hír nem minősül pénzügyi tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Azt itt leírtak pusztán edukációs és ismeretterjesztő célt szolgálnak. A kriptovaluták árfolyama rendkívül volatilis, árfolyamuk rövid idő alatt drasztikusan képes emelkedni vagy esni, ezért befektetési céllal történű vásárlásuk kockázatos. Mielőtt bármilyen pénzügyi döntést hoznál, tájékozódj alaposan, mérlegeld pénzügyi helyzeted és kockázatvállalási képességed.