Chia: Proof-of-Space és a zöld blokklánc

A Bitcoin-hálózat elektromos energia igénye régóta fontos téma. Sokan azt mondják, hogy a rendszer fenntarthatatlan, a környezeti terhelése túlzottan nagy, ez most, hogy a klímaváltozás az emberiség legnagyobb problémája különösen aggasztó. Mások úgy vélekednek, hogy a bitcoin bányák valójában javarészt megújuló energiaforrásokból dolgoznak, így távolról sem jelent ez akkora problémát, mint sokan állítják.

Bármi legyen is az igazság, az biztos, hogy egyre több olyan kriptopénz projekt jelenik meg, ami a környezettudatosságot helyezi középpontba. Vagy legalábbis figyelmet fordít erre a kérdésre is. Persze a Proof-of-Work konszenzus mechanizmus mellett megjelent Proof-of-stake mechanizmus már összehasonlíthatatlanul zöldebb, úgy tűnik azonban, hogy mégis igényli az újabb megoldásokat a piac.

Az egyik legsikeresebb új versenyző a "zöld kriptopénzek" területén a Chia, óriási robajjal jelent meg a köztudatban, hamar rengetegen kezdtek el az újdonsággal foglalkozni. Lássuk, miről is van szó!

Egyetlen célú hardver helyett...

A klasszikus kriptopénz bányászattal szemben gyakori - és jogos - kritika, hogy a hardver eszközt, vagyis a bányagépeket csak egyetlen egy célra lehet használni. Tény és való, az Application Specific Integrated Circuit (ASIC) gépek semmi másra nem használhatóak, csak BTC bányászatra. Miután elöregedtek, pontosabban elavultak, elektronikus hulladék formájában szennyzik a környeztet.

Ez azért is különösen kellemetlen, mert ez még akkor is probléma, ha az életútja során megújuló energiaforrásból dolgozott egy-egy ilyen eszköz. Márpedig az elévülés valós jelenség, 2-3 évente cserére szorulnak az ASIC gépek, amikból akár több tízezer is lehet egy-egy nagyobb bányában.

Ha egy bánya nem újít, nem frissíti a gépeit, akkor lemarad a bitcoinokért folytatott ádáz versenyben, a bevételei, ezáltal a profitja előbb vagy utóbb csökkenni fog. Éppen ezért gyakorta cserélik a gépeket, amint megjelenik egy új modell, hamar az kerül a bányák polcaira. 

Nem csak bányászatra jó

A Chia megközelítésében olyan hardver eszközökkel vehetünk részt a hálózat fenntartásában, amiknek nem az az egyetlen célja, hogy kriptopénzt bányásszanak. Az ő választásuk az adattárolókra esett, ha rendelekzünk kihasználatlan tárhellyel az eszközünkön, akkor bátran beállhatunk Chia coint "bányászni", meg fogjuk kapni a jutalmunkat.

Proof-of-Time és Proof-of-Space

A Proof-of-Work konszenzus mechanizmus helyett létrehozott megoldások kapták ezt a nevet, a lényeg kissé leegyszerűsítve az, hogy az eszközünk, például asztali számítógépünk szabad tárhelykapacitását használja a hálózat, minél nagyobb tárhelyet bocsátunk rendelkezésére, annál több tranzakció hitelesítésére lesz lehetősége a rendszernek nálunk, ezzel egyenes arányban annál több CHIA jutalmat kapunk. 

Ebben nem különbözik a hagyományos bányászattól, minél nagyobb kapacitással állunk rendelkezésre, annál több lesz a bevételünk is. De egy egyzserű asztali számítógép mellett használhatjuk például egy kamerarendszer adattárolóit is, egy ilyen esetben sok terabyte is rendelkezésünkre állhat, ezt nem feltétlenül használjuk is, így érdemes letöltenünk a Chia blokkláncot.

Green Paper

A Chia olyannyira komolyan gondolja a környezettudatosságot, hogy még a White Paperként ismert technikai dokumentációt is átnevezték, náluk ez "Green Paper" lett. Ebben részletesen levezetik a Proof-of-Space-and-Time (PoST) rendszerük lényegét, itt elmélyedhetünk benne.

De mit is tárolunk CHIA farmoláskor?

Jogos a kérdés, miszerint mégis mit, milyen adatokat helyez el nálunk a Chia rendszere. Kriptográfiai adatokról van szó, a titkosítás itt is adott, ahogy minden más kriptopénz esetében. Ha rendelkezésre bocsátjuk a tárhely kapacitásunkat, akkor úgynevezett farmerré válunka Chia világában, amit "farmolunk" az maga a tárhely. A lényeg tehát az, hogy a titkosítási mechanizmust szolgáljuk ki azzal, hogy tranzakciók titkosított részleteit tároljuk, ezzel segítjük a rendszer fennmaradását.

Akkor ez már szuperzöld?

Természetesen a Chia rendszere is fogyaszt áramot, azonban olyan eszközökkel működik, amiket nem csak bányászatra, hanem más célokra is használhatunk. Ha abbahagyjuk a Chia bányászatot, akkor azt az eszközt tovább használhatjuk bármi másra, ezzel már jóval kisebb a környezeti terhelése, mint például a Bitcoin, vagy a többi Proof-of-Work rendszerű kriptopénzé. A Chia sem tökéletes környezeti szempontból, ám jobb megoldást kínál. A népszerűsége éppen ezért óriás, csak remélni tudjuk, hogy a következő évek során egyre elterjedtebbé válik ez a megközelítés, esetleg más projektek is alkalmazzák majd.

Ha szeretnél tanulni a kriptopénz kereskedésről, akkor látogass el a Kripto Akadémiára, ahol jelen cikk szerzője, Györfi András szerkesztőként dolgozik. András egyben a Kriptopénz ABC című ismeretterjesztő kötet szakmai szerkesztője, társszerzője, és a Forbes vendégszerzője kriptopénz témában.

Ha kedvet kaptál a Bitcoin vásárláshoz, kattints IDE.

Ez a blogcikk / poszt / hír nem minősül pénzügyi tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Azt itt leírtak pusztán edukációs és ismeretterjesztő célt szolgálnak. A kriptovaluták árfolyama rendkívül volatilis, árfolyamuk rövid idő alatt drasztikusan képes emelkedni vagy esni, ezért befektetési céllal történű vásárlásuk kockázatos. Mielőtt bármilyen pénzügyi döntést hoznál, tájékozódj alaposan, mérlegeld pénzügyi helyzeted és kockázatvállalási képességed.