Ebből a cikkből megtudhatod, hogy

• kicsoda David Chaum,

• miért lehet ő Satoshi Nakamoto, a Bitcoin megálmodója,

• mi köze van a blokklánc technológiához,

• és hogyan lett a kriptográfia atyja.

David Chaum amerikai informatikus, a kriptográfia úttörője, a Blokklánc technológia megálmodója, az „online anonimitás atyja” és a „kriptopénz keresztapja”. De míg Nick Szabo egy igazi „privacy arcként” vonult be a történelembe (és még a Wikipedia sem ír születési dátumáról), addig Chaum előszeretettel osztja meg élettörténetét.

        /David Chaum a CryptoConf színpadán 2018-ban. Forrás: Facebook/

Börtönbe mehetett volna, de magasról tett rá

Chaum 1955-ben született Los Angelesben, tanulmányai után professzorként, kutatóként és kriptográfiai protokollok fejlesztőjeként kereste kenyerét. Munkássága nemcsak a pénzügyi szektort kívánta megváltoztatni, a Kriptovaluta iparágra ugyanis a társadalmi problémák megváltójaként tekintett.

Chaum az 1970-es évek végén a Kaliforniai Egyetemen kezdte meg informatikai tanulmányait – éppen abban az évben, amikor a kriptográfiai titkosítást a nukleáris technológiával azonos szintre sorolták. Hamar felismerte, hogy a technológia kulcsfontosságú lesz a magánélet és a demokrácia fennmaradásának biztosításához a digitális korban. A Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) azon az állásponton volt – Chaum szavaival élve – hogy a „kriptográfia a titoktartásra született, csakúgy, mint a nukleáris fegyverek”, így 1980-ban közölték, hogy a témával foglalkozó konferenciákat nem engedélyezik, és az azt szorgalmazók ellen büntetőeljárást indítanak.

„Azt kockáztattam, hogy életem hátralévő részét börtönben töltöm” – emlékezett vissza.

Minden egy meleg fürdővel kezdődött

Chaum hallgatóként a magánélet védelméről kezdett el gondolkodni, a digitalizáció megjelenésével ugyanis az adatokat már akkor is elég könnyen lehetett megszerezni. Arra jutott, hogy a kibertérben a kriptográfia lehet az egyetlen módja a személyes adatok védelmének. A nyilvános kulcsú titkosítás lehetővé tette, hogy két fél között úgy lehessen megosztani információkat, hogy azt ne lehessen feltörni vagy lehallgatni. Ahogy mondani szokták: itt bújt ki a szög a zsákból:

megszüntette a kormányok monopóliumát a technológia felett.

„Elnyújtóztam egy kád meleg vízben, és így jött az ötlet” – mondja. Azt viszont mai napig nem képes megmondani, hogy az egyetem varázsa, vagy éppen a meleg fürdő volt-e az oka, ami miatt elkapta a „heuréka pillanat”: az érzés, hogy a kriptográfia egy lenyűgöző, erőteljes fejezete lehet az emberi gondolkodásnak.

Ekkor kezdett el konferenciákat szervezni, majd a kezdeményezésére alakult meg a Nemzetközi Kriptológiai Kutatási Szövetség (International Association for Cryptologic Research - IACR), amely a mai napig szervez eseményeket. A következő években annak szentelte életét, hogy bizonyítsa meggyőződését, ami végül a Blokklánc technológia, az eCash és az “xx hálózat” létrehozásában csúcsosodott ki.

eCash: az első digitális pénz

A Blokklánc egyik legelismertebb kutatójaként Chaum disszertációjában vázolta fel először a blokkláncalapú adatbázis működését, majd a munkájára támaszkodva 1989-ben elindította a DigiCash nevű vállalatát. 1995-ben létrehozta az első digitális fizetőeszközt, mely végül digicash, eCash és cyberbucks néven terjedt el. Az eszköz anonimitást ígért, de a bankrendszeren belül működött volna, így a bankok jóváhagyása kellett volna hozzá.

Az Egyesült Államokban pedig egyetlen bank, a Saint Louis-i Mark Twain Bank használta pár éven át, a projekt végül 1998-ban elbukott.

Mindesetre Chaum volt az, aki a projektjein keresztül az úgynevezett „vak aláírási” protokollt is kidolgozta, amely segítségével a dokumentumokat oly módon lehet hitelesíteni, hogy közben a személyes, érzékenyebb információk nem kerülnek nyilvánosságra. Mindezt – Chaum szemszögéből – képzeljük el úgy, mintha papíralapon szavaznánk: ha kiválasztottuk, kire rakjuk le a voksunkat, az információkat „el kell vakítani”, hogy a szavazatok hitelesítője ne lássa azt.

Nesze neked kvantumszámítógép

Chaum 2016-ban alapította meg az xx hálózatot, amelyet kvantumbiztonságos blokkláncnak nevezett el, és amely elviekben lehetővé teszi, hogy az emberek lenyomozhatatlanul kommunikáljanak egymással, személyes adataik pedig a nyilvánosság, de még a hatóságok előtt is rejtve legyenek. A decentralizált applikáció (dApp) ugyanis a felhasználók metaadatait is titkosítja – ellentétben a hagyományos applikációkkal, melyek tömérdek személyes adatot felhalmoznak a metaadatok segítségével.

Véleménye szerint a Bitcoin és az Ethereum „egy kicsit elavultak”, illetve egzisztenciális fenyegetést jelentenek jövőjükre a kvantumszámítógépek.

/Chaum a Web Summit 2022-n tartott előadása közben. Forrás: Facebook/

Az xx tehát egy kísérlet arra, hogy egy olyan hálózatot vagy kriptovalutát hozzanak létre, amelyet egy szuperszámítógép sem képes feltörni. Míg egyesek ugyanis tagadják a felvetést, Chaum szerint a két vezető Kriptovaluta által használt titkosítás másodpercek alatt feltörhető.

David Chaum projektjeit a szakértők többsége a Satoshi Nakamoto-féle blokklánc protokollal hozzák összefüggésbe, amiért felmerült a gyanú, hogy Chaum állhat a Bitcoin mögött. A kriptográfiai rendszerekkel és a blokklánccal kapcsolatos munkája ugyanis a proof of work konszenzusmechanizmuson kívül minden elemet tartalmaz, amelyet később Nakamoto a Bitcoin fehér könyvében részletez. De legyen az meleg fürdő vagy éppen a Nakamoto-jelöltek históriája – nem éppen a tudatlanság a legszebb az egészben?!