Mi az a Cardano, és miért számít az Ethereum kihívójának?

Egyre gyakrabban esik szó a Cardanoról, éppen ezért határoztunk úgy, hogy jelentkezünk egy olyan átfogó ismertetővel, ami minden felmerülő kérdésre igyekszik választ adni. Hosszas bevezető helyett csapjunk bele, lássuk mit kell tudnunk erről a projektről!

Az Ethereum riválisa

Az Ethereum csapatát már a kezdetektől erősítő, Charles Hoskinson is a Cardano alapítói közé tartozik, így biztosak lehetünk abban, hogy egy komoly szakértelemmel épített, minőségi Blokklánc projektről van szó. De nem csak a szaktudás, hanem a szerencse is a csapat mellett áll. Ezt azért mondhatjuk, mert 2017 harmadik negyedévében indultak, vagyis még pont időben ahhoz, hogy kivegyék a részüket a kriptopénz piac történetének eddigi legnagyobb emelkedéséből. Ekkor be is kerültek a top 10 projekt közé. Természetesen önmagában az árfolyamrobbanás nem volt elegendő, kellett a már említett szakértelem, valamint az azóta is zajló, következetes fejlesztésekre is szükség volt.

Cardano, a nyitott platform

A legfontosabb tulajdonsága a Cardano rendszerének az, hogy nyitott platformként funkcionál. Ezeken bárkinek lehetősége van arra, hogy okosszerződéseket írjon, vagy akár saját decentralizált alkalmazásokat,vagyis DAppokat hozzon létre. A cél tehát az, hogy a Blokklánc decentralizált modelljét elérhetővé tegyék az érdeklődők számára, valamint, hogy a közösség erejét is felhasználva segítsék terjedését a gazdaság különböző területein.

Különbségek és hasonlóságok az Ethereummal

Joggal merül fel a kérdés, hogy mégis miben különbözik a Cardano a nagy elődjétől, vagyis az Ethereumtól? Erre is megpróbálunk választ adni amellett, hogy a két rendszer közti hasonlóságokra is kitérünk.

Mint már írtuk, a Cardano is lehetőséget nyújt az okosszerződések és DAppok fejlesztésére, csak úgy, mint az Ethereum.

A mára már jelentősen visszaszorult ICO (Initial Coin Offering) piac is teret kap mindkét platformon. Bár hozzá kell tennünk, hogy az elmúlt évek során szinte összehasonlíthatatlanul több új projekt indult az Ethereum rendszerében, mint a Cardano platformján.

A legnagyobb különbség a két projekt között pedig az architektúrában mutatkozik: A Cardano ugyanis egy úgynevezett két rétegű rendszerrel dolgozik. Az egyik a Cardano Settlement Layer, amit úgy is szoktak nevezni, hogy a “kriptopénz réteg”. Ez az, ahol a tranzakciók történnek. A másik pedig a Cardano Computational Layer, ahol a különböző alkalmazások, vagyis a DAppok, illetve az okosszerződések futnak. Az Ethereum esetében is adott ez a két réteg, azonban ott szorosan összefüggően, egymásba fonva jelennek meg.

Ennek megfelelően a Cardano Blokklánc rugalmasabb, ha változtatásokról, netán egy forkról van szó.

ADA, a Cardano kriptopénze

A Cardano is rendelkezik saját kriptopénzzel, ez az ADA, ami a 2017-es bull run során bekerült a top 10 projekt közé. Az ADA gyorsabb tranzakciókkal, könnyebb használhatósággal igyekszik előnyt szerezni a többi kriptopénzzel szemben. ADA coin váltására egyébként nálunk, a CoinCash online felületén keresztül is van lehetőség.

Szervezetek gyűrűjében

A mögöttes struktúra egy fontos vonatkozása a Cardano életének, mivel három szervezet is dolgozik azon, hogy egyengesse a projekt útját. Ezek a The Cardano Foundation, az IOHK (Input Output Hong Kong), illetve az Emurgo.

• A Cardano Foundation egy non profit szervezet, melynek célja, hogy segítse a Cardano, mint technológia terjedését. A működési részletek standardizációjával is sokat tesznek azért, hogy a projekt megtalálja a maga helyét a világban.
• Az IOHK ezzel szemben kutatás-fejlesztéssel foglalkozik, ők felelősek a technológiáért. Céljuk, hogy könnyen elérhető pénzügyi szolgáltatásokat nyújtsanak mindenkinek.
• Az Emurgo egy japán cég, ami abban nyújt segítséget a különböző piacokra dolgozó vállalatoknak, hogy kihasználják a blokkláncban rejlő lehetőségeket, remélhetőleg forradalmi hatást elérve ezzel.

Ez a három szervezet együtt dolgozik azon, hogy a kriptopénzek és a blokklánc világában sikerre vigye a Cardanot.

Cardano, mint harmadik generációs blokklánc

A Cardano harmadik generációs blokkláncként határozza meg magát. Lássuk, hogy mit is jelent ez pontosan!

Első generáció: Bitcoin

A Bitcoin rendszere azért jött létre, hogy egy közbeiktatott, harmadik fél nélküli pénzrendszert kínáljon, amiben közvetlen a felhasználók közötti kapcsolat. Ezt a célját el is érte, azonban hiányoztak belőle a feltételek, amik a hétköznapi élet pénzforgalmában elengehtetelenek. Könnyen küldhetünk pénzt a Bitcoin segítségével, arra viszont nincs lehetőségünk, hogy meghatározzuk, pontosan miért tesszük ezt. Márpedig általában azért fizetünk egy szolgáltatónak, mert valamit munkát elvégzett számunkra vagy valamilyen terméket szeretnénk tőle vásárolni. Ha ez nem így van, akkor nem beszélhetünk gazdasági tranzakcióról, csak önmagában tranzakcióról.

Második generáció: Okosszerződések

Pontosan erre adott választ a Vitalik Buterin vezetésével létrejött Ethereum, amiben megjelentek az okosszerződések, amik “ha-akkor” feltételekhez kötötték a tranzakciókat. Ezzel lehetővé vált az is, hogy a hétköznapi gazdaság tranzakcióit, amikben valamilyen áru (ebben az esetben inkább szolgáltatás) csere történik, leképezzük, ezzel teret adva nekik a blokkláncon. Ebben az esetben azonban felmerül a skálázhatóság kérdése, a tömeges tranzakciók problémája.

Harmadik generáció: Cardano

A Cardano célja az, hogy mind a két előző generáció értékeit, a hibáik nélkül továbbvigye. Éppen ezért fontos, hogy skálázható, tömegesen is alkalmazható okosszerződéseket hozhassunk létre a segítségével. A három központi gondolat, amire a Cardano fókuszál a már említett skálázhatóság, az interoperabilitás, valamint a fenntarthatóság.

Az interoperabilitás a rendszeren belül nagy hangsúlyt fektetnek a szereplők közötti kommunikációra, illetve a “hagyományos” pénzvilág, és az “új”, a blokklánc alapú pénzügyek közötti átjárhatóságra. Az alapítók szerint ugyanis nagy hibája a meglévő blokklánc projekteknek, hogy nehézkes az átjárás a “régimódi” pénzvilág, és az új rendszerek között. Pontosan ezen szeretnének változtatni azzal, hogy már a kezdetektől, tudatosan úgy alakítják ki a Cardano működését, hogy az átjárhatóság technikai részletei a lehető legkényelmesebbek és legegyszerűbbek legyenek minden érintett fél számára.

Összefoglalva a Cardano hátterének lényege az, hogy átemeljék a korábbi blokklánc projektek értékeit és előnyeit, de mindezt úgy tegyék, hogy a részletekben rejlő hibáikat javítják. Emellett az is cél, hogy megoldást nyújtsanak mindarra, amire az elődök eddig nem tudtak.

Proof-of-Stake

Szóba került már a a Cardano saját kriptopénze, az ADA, de beszélnünk kell arról is, hogy miként zajlanak a tranzakciók a rendszerben. A bitcoinnal és sok más kriptopénz rendszerrel szemben a Cardano nem Proof-of-Work, vagyis nem számítási kapacitás alapú megoldással operál, hanem egy sokkal környezettudatosabb módszert kínál. A Proof-of-stake (PoS) lényege, hogy a rendszerben résztvevők, a csomópontok (node) fenntartói, adott mennyiségű coint, ebben az esetben ADA-t helyeznek letétbe, és amennyiben a rendszer szabályai szerint jóváhagynak egy tranzakciót, akkor jutalmat, vagyis ADA-t kapnak a munkájukért. Abban az esetben viszont, ha egy olyan tranzakciót engedélyeznek, amit nem lett volna szabad, büntetést, vagyis levonást kapnak a letétbe helyezett coinjaikból. Tehát minél több coinnal veszünk részt, annál többet nyerhetünk.

A lényeg mindenesetre az, hogy elkerüljük a jelentős áramfogyasztással járó, nagy teljesítményű számítógépek használatát. Ezért is mondhatjuk, hogy a PoS egy környezettudatos, előremutató konszenzusos mechanizmus.

Szabad kéz a Cardanoban

A Cardano rendszerét az is különlegessé teszi, hogy az ADA tulajdonosok beleszólási jogot kapnak a rendszer életébe. Bár nem a Cardano az első blokklánc rendszer, ami ilyesfajta “önkormányzatiságot” vezetett be, de mindenképp az úttörők közé tartozik ebben is. Minél több ADA coinnal rendelkezünk, szavazás útján annál több beleszólásunk van a rendszer életét érintő fontos kérdésekbe. Ezzel igyekeznek elérni az átláthatóságot, az elszámoltathatóságot, valamint legfőképp azt, hogy minden résztvevő úgy érezhesse, valóban van beleszólása, tényleg közös munka eredménye mindaz, amit elérnek.

A Cardano mögötti tudomány

Végül érdemes említést tennünk arról is, hogy a Cardano több mint startup, az alapítók, valamint a jelenleg résztvevő szervezetek szinte mindegyike komoly tudományos háttérrel rendelkezik, és a tudományos módszertant, megközelítést, illetve szellemi igényességet honosították meg a projekt kapcsán végzett munkájukban. Céljuk az, hogy a hétköznapi, ha úgy tetszik a reálgazdaság igényeinek megfeleljenek, valamint, hogy hosszú távon értéket teremtsenek.

Ha kedvet kaptál a Bitcoin vásárláshoz, kattints IDE.

Ez a blogcikk / poszt / hír nem minősül pénzügyi tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Azt itt leírtak pusztán edukációs és ismeretterjesztő célt szolgálnak. A kriptovaluták árfolyama rendkívül volatilis, árfolyamuk rövid idő alatt drasztikusan képes emelkedni vagy esni, ezért befektetési céllal történű vásárlásuk kockázatos. Mielőtt bármilyen pénzügyi döntést hoznál, tájékozódj alaposan, mérlegeld pénzügyi helyzeted és kockázatvállalási képességed.